A Teutonok (a proto-germ�n Þeudanōs sz�b�l) egy korai germ�n t�rzs volt. M�r Sztrab�n �s Velleius Paterculus is besz�mol r�luk. Ptolemaiosz t�rk�pe szerint J�tlandon �ltek, Pomponius Mela viszont Skandin�vi�ba helyezte �ket. (Codanonia). A n�met t�rt�n�szek csak a 13. sz�zadt�l azonos�tj�k �ket a germ�nok �seik�nt.

T�bb, mint sz�z �vvel Krisztus sz�let�se el�tt a teutonok t�megei �s a rokon kimberek d�l �s nyugat fel� kezdtek el v�ndorolni (�thaladva a Duna medenc�j�n is), ahol szembetal�lt�k magukat a terjeszked� R�mai Birodalommal.

A Kr. e. 2. sz�zad v�ge fel� a t�rt�net�r�k szerint Galli�n kereszt�l vonultak, s�t megt�madt�k It�li�t is. T�bbsz�r megvert�k a r�mai hadseregeket, de v�g�l Caius Marius legy�zte �ket az Aquae Sextiae-i csat�ban. A kir�lyukat, Teutobodot, vasra verve vitt�k el. Az elfogott teuton n�k t�meges �ngyilkoss�got k�vettek el, �s a r�maiak szem�ben a germ�n h�siess�g p�ldak�peiv� v�ltak.

A teuton megjel�l�st a sz� t�rt�nete folyam�n gyakran a germ�n n�pek eg�sz�re is haszn�lt�k. A latin nyelv a Teutōnī sz�t egy kelta nyelv k�zvet�t�s�vel vette �t a proto-germ�nb�l, amelyben a *Þeudanōs t�rzsbeli embert jelentett, a *þeudā gy�k pedig eredetileg t�rzset.

A teuton n�v, mint gy�k ma is megjelenik olyan nemzetk�ziv� v�lt szavakban, mint a tot�lis.

A teuton nevet a N�met Lovagrendre is haszn�lt�k.