zöld szöveg: magyar vonatkozású események
vörös szöveg: a Szentföld történelmére közvetlen hatással nem bíró európai események
piros szöveg: a Szentföld történelmére közvetlen hatással nem bíró Európán kívüli események

1138 Szaladin valószínűsíthető születési éve
1138 Lengyelország fejedelemségekre bomlása
1138 a számszeríj (sikertelen) betiltása
1138 II. Béla serege Vlagyimirko peremisli és Jaropolk kijevi uralkodót támogatja Vszevolod csernyigovi fejedelem ellen
1139 Henrik, III. Konrád német király fia eljegyzi Béla lányát, Zsófiát (a frigy nem valósul meg)
~1140 tömegese keresztes várépítések a Szentföldön
1141 február 13 II. Béla halála, négy fiú marad utána: Géza, László, István, Álmos
1141 II. Géza uralkodásának kezdete
1141 elindul a vallonok és németek beköltözése Magyarországra
1142 a ciszterci monostor alapítása
1143 A katar eretnekség terjedése
1143 Magyar hadjáratok a kijevi nagyfejedelem ellen (a halicsi fejedelmet támogatva)
1144 november 28-december 26: Edessza (ekkor keresztény város) ostroma és eleste
~1145 a legkorábbi Szent Gellér legenda keletkezése
1145 ősze: a hír megérkezik III. Jenő Pápához
1145 ősze: "János pap" a Perzsiától keletre élő rejtélyes keresztény uralkodó első említése
1145 december 1: a II. keresztes hadjárat kihirdetése
1146 a trónkövetelő Borisz betör Magyarországra, elfoglalja Pozsonyt, Géza hamar visszafoglalja
1146 Géza feleségül veszi Izjaszlav vlagyimiri, volhíni és kijevi fejedelem nővérét, Eufroszinát
1146 szeptember 11: Géza a Lajta menti csatában legyőzi Henrik bajor őrgrófot és osztrák herceget
1146 szeptember 14: Zangí szaracén vezető halála
1147 Freisingi Ottó krónikaíró magyarországi látogatása. Leírása szerint a köznép még sátrakban lakik.
1147 a második keresztes hadjárat seregei átvonulnak Magyarországon
1147 Szuzdal és Kijev fejedelme Jurij Dolgorukij lesz
1147 Észak-német keresztes hadjárat az Elbán túli szláv törzsek ellen
1147 a mórok kiüzése Lisszabonból
1147 az első papírmalom
1147 Engelber kolostor (svájc): a kódexek iniciáléi helyett fametszeteket alkalmaznak: a könyvnyomtatás elődje!!!!
1147 Moszkva első említése
1147 tavasza: az angol, flamand, fríz elindulnak a Szentföld felé
1147 május vége: Konrád német "császár" (valójában soha nem koronázták császárrá) seregivel útnak indul
1147 június 8: Lajos francia király is útra kel seregeivel, a templomos nagymester (Barre-i Everard) is velük tart
1147 június 8: a második keresztes hadjárat seregei a magyar határhoz érnek, Borisz is csatlakozni próbál, de kérését megtagadják. Végül VII. Lajos keresztes seregében megbújva sikerül bejutnia Magyarországra. Lajos elfogja, de nem adja ki Gézának.
1147 július 20:  a német seregek áthaladnak a Bizánci császárság területén, annak ellenére, hogy elvileg szövetségesek, sorozatosak a kisebb-nagyobb összecsapások a keresztesek és a bizánciak között
1147 augusztus: a francia seregek viszonylag fegyelmezetten áthaladnak Magyarországon
1147 szeptember 10: Konrád eléri Konstantinápolyt, sok a konfliktus a németek és a bizánciak között
1147 október 4: a francia seregek elérik Konstantinápolyt
1147 október 15: a német seregek Nikaiában
1147 október 25: a német sereget a Dorülaion melletti Bathüsz folyónál meglepetésszerűen megtámadják és szétverik a szeldzsuk törökök
1147 november: a francia sereg Nikaiába érkezik, a két sereg egyesül
1147 vége/1148 eleje: Konrád megbetegszik, visszatér Konstantinápolyba, ahol Manuél bizánci császár személyesen ápolja
1148 – 1152 Magyarország ismét orosz belviszályokba avatkozik, ezúttal Izjaszlav vlagyimiri fejedelem mellett (6 hadjárat), végül Géza erős közbenjárására kompromisszumos béke születik
1148 január eleje: a francia sereg összecsap a törökökkel az antiókhiai hídnál, a törökök visszavonulnak
1148 február eleje: a keresztes sereg eléri Attaliát, úgy döntenek, hogy hajón mennek tovább, de csak a sereg egy kis része számára sikerül hajót szerezni. A sereg nagyobbik része vár egy darabig, de miután az újabb hajókra sem férnek fel, gyalog indulnak tovább.
1148 március: Konrád elhagyja Konstantinápolyt, hajón Palesztinába utazik
1148 március 19: Lajos francia király hajón érkezik Szent Simeon kikötőjébe
1148 június 24: az akkoni gyűlés: Balduin jeruzsálemi király, Foucher pátriárka, a templomosok és johanniták nagymestere, Konrád és Lajos elhatározzák, hogy a háború fő célja Damaszkusz
1148 július 24: a sereg eléri Damaszkuszt
1148 július 28: a frankok belátják, hogy Damaszkusz bevétele lehetetlen, felhagynak az ostrommal, szétfoszlik a keresztes sereg verhetetlenségének mítosza
1148 szeptember 8: Konrád elhagyja Palesztinát, hosszabb Konstantinápolyi tartózkodás után visszatér Németországba
1149 a kijevi nagyfejedelem bukása
1149 Szicíliában is szőnek már selymet
1149 Magyarország a szerbeket támogatja a szerb – bizánci háborúban
1149 nyara: Lajos is elhagyja Palesztinát, a keresztesek a kudarcért Bizáncot okolják
1149 június 28: Antiókhia ura, Rajmund elesik a Murád forrásánál vívott csatában, serege teljes vereséget szenved, utóda III. Boemund még csak ötéves, a régens Balduin király lesz
~1150 Magyarországon font helyett márkában mérik a súlyt
~1150 Abü Hamid utazó szerint Magyarországon nagy tömegű mohamedán él (khorezmiek, besenyők)
~1150 az ikonfestés virágzása Kijevben és Novgorodban
~1150 a salétromsav feltalálása (Itália)
~1150 Angkorvat templomváros (Kambodzsa)
~1150 joruba városállamok Nigériában
~1150 magyar hallgató a franciaországi egyetemen
1150 Mánuel hadjárata Magyarország ellen
1150 április: Rajmund lehetséges utódján, Edesszai Joscelinen türkmének ütnek rajta és elfogják, Núr ad Dín szaracén vezér megvakíttatja Josceliht és Aleppóban bebörtönzi
1150 nyár: Balduin hazatér,Rajmund özvegye, Konstancia hercegnő egyedül kormányozza Antiokhiát (nem hajlandó újra férjhez menni)
1151 Magyar hadjárat Oroszország ellen
1151 júliusa: az Edesszai grófság utolsó erőssége, Turbesszel is elesik
1151 május: Núr ad-Dín megkísérli Damaszkusz ostromát, de a védőkkel szövetséges frank felmentő sereg hírére egy hónap után elvonul
1152 Barbarossa Frigyest német királlyá koronázzák
1152 Anjou Henrik és Aquitaniai Eleonóra házassága, háború Angliáért
1152 Tripoliszi II. Rajmundod az aszaszinok meggyilkolják
1153 magyar hadjárat a halicsi fejedelem ellen
1153 január 25: Balduin megostromolja Aszkalont, de csak augusztus 19-én képes bevenni
1153 Chatilloni Rajnald és Konstancia házassága
1153 augusztus 19: az aszkaloni szaracén helyőrség megadja magát, a védők és a lakosok szabadon elvonulhatnak
1154 Idríszi arab földrajztudós művében Magyarországot is bemutatja
1154 magyar-bizánci összecsapások
1154 II. (Plantagenet) Henrik (1154-1189) angol király trónralépése
1154 Barbarossa haddal vonul Itáliába, elfoglalja Rómát, megostromolja Milánót
1154 április 18: Núr ad-Dín ismét megkísérli Damaszkusz ostromát, a lakók inkább őt pártolják, mint a védőt, Mudzsírt
1154 április 25: a damaszkuszi lakosok megnyitják a kaput Núr ad-Dín előtt, Mudzsír Bagdadba vonul vissza
1155 I Mánuel megtámadja Magyarországot, Nándorfehérvári csata
1155 Barbarossát német-római császárrá koronázzák
1155 a Szent-Mihály bazilika (Pavia) felszentelése
1155 Jurij Dolgorukij elfoglalja a kijevi nagyfejedelmi trónt
1155 az angol király hűbérül megkapja Írországot a pápától
1155 Maszúd szultán halála, trónviszályok a szaracénok között
1156 magyar-bizánci békeszerződés
1156 Rossz Vilmos szicíliai kitály győzelme a bizánciak felett
1156 beneventói szerződés
1156 Ostmark, a későbbi Ausztria önálló hercegség lesz
1156 a bolognai egyetem kiváltságlevelet kap, az egyetemi élet virágzásnak indul
1156-57 földrengéssorozat Szíriában, több vár jelentősen megsérül
1156 tavasza: Rajnald megtámadja Ciprust
1157 kínai gabonaraktárak
1157 besançoni birodalmi gyűlés, összeütközés a császár és a pápa között
1157 összeesküvés Géza ellen, testvére, István vezetésével. Géza száműzi Istvánt, aki I. Frigyeshez menekül.
1157 Sinjar szeldzsuk szultán halála
1157 február: Balduin megszegi a Núr ad-Dinnal kötött fegyverszünetet
1157 május: Núr ad-Din Bánjász ostromára indul, Balduin pedig a város felmentésére, váltakozó sikerek után Núr ad-Din feladja az ostromot
1157 október: Núr ad-Din súlyosan megbetegszik, mindenki a halálára számít, de felépül
1158 Lübeck alapítása
1158 a bolognai egyetem alapítása
1158 az észak-Itália városokat Barbarossa megfosztja önkormányzati joguktól, Milánó ostroma (magyar íjászok is részt vesznek rajta)
1158 március: Balduin ostrom alá veszi Damaszkuszt, de amikor Núr ad-Din megjelenik a színen, inkább visszavonul
1158 szemptember: Balduin és Theodóra (Manuél bizánci császár unokahúga) házassága
1158 ősze: Manuél császár Kilikia ellen vonul, Rajnald meghunyászkodik előtte
1159 III. Sándor pápa mellett IV. Viktor ellenpápa Barbarossa Frigyes támogatásával
1159 Zára fellázad Velence ellen és a magyar fennhatóságot ismeri el, de a velenceiek visszafoglalják a várost
1159: az aleppói börtönben meghal Joscelin
1159 április 12: Manuél császár nyolc napig Antiókhiában vendégeskedik, majd fegyverszünetet köt Núr ad-Dinnal: a frankok rossz szemmel nézik
1159 vége: meghal Eiréné császárné
1160 az itália városállamok legyőzik a németeket, carcanoi csata
1160 a pápaság válsága, két pápa: IV. Viktor kiközösíti III. Sándort és viszont
1160 november: Núr ad-Din seregei elfogják Rajnaldot, az aleppói börtönbe kerül, Balduin a 15 éves III. Boemundot nevezi meg Antiókhia új uralkodójának
1161 II. Géza fia, Béla, megkapja a tengermelléki dukátust
1161 öt évre szóló Magyar-Bizánci békeszerződés (valójában Bizánc már a következő évben megszegi)
1161 a Hanza kereskedő társaság megalapítása (Wisby, Gotland)
1161 Vszevolod Jurjevics (1161-1212) vlagyimiri nagyfejedelem lesz
1161 a szeldzsukok elismerik Bizánc fennhatóságát
1161 a bizánci császár és Melisenda, II. Rajmund lánya esküvője meghiúsul, Rajmund bosszúból Ciprust fosztogatja
1161 december: a császár végül Antiókhiai Máriát veszi el
1162 május 31: II. Géza halála
1162 III. István kerül trónra
1162 július: Bizánc újabb támadást indít Magyarország ellen, IV. Istvánt támogatva. A magyar főurak, félve a túlzott bizánci befolyástól, nem mennek bele, így II. László kerül a trónra. III. István elmenekül, IV. László a dukátust kapja meg. Az esztergomi érsek (Lukács) nem hajlandó Lászlót megkoronázni, ezért Mikó kalocsai érsek hajtja végre a rítust. Lukács kiátkozza az ellenkirályt, aki válaszul börtönbe veti, de III. Sándor pápa közbenjárására kiszabadul. Lukács azonban továbbra is László ellen szól, újra börtönbe kerül.Ú
1162 Barbarossa lerombolja Milánót
1162 milánói olasz menekültek telepednek le a Szerémségben
1162 az első megkoronázott norvég király, Magnus Erlingsson (1162-1184)
1162 február 10: III. Balduin halála
1162 vége: zavargások Kilikiában
1163 II. László halála (valószínűleg mérgezés)
1163 január 27: IV. István megkoronázása (ő maga III. István uralmát nem ismeri el, emiatt saját magát is III.-nak nevezi) Sokan nem ismerik el királynak, folyamatosan lázadnak, ami ellen IV. István Bizáncot hívja be.
1163 június 18: a két István király Székesfehérvárnál csap össze, III. István diadalmaskodik, IV. István Bizáncba menekül, Magyarországot hűbérként ajánlja fel segítség reményében. Manuél császár azonban tudja, hogy IV. Istvánt a magyar főurak nem fogadnák el, ezért elismeri III. Istvánt, cserébe István öccsét, Bélát, a császár Mária nevű lányával házasítja meg, valamint átadja Bizáncnak a Tengermelléket és a Szerémséget. Manuél despotés-nek teszi meg Bélát (a császár utáni legmagasabb rang), így akarja biztosítani a magyar-bizánci szövetséget.
1163 Zára Magyarországhoz csatlakozik
1163 a veronai liga megalakulása
1163 a párizsi Notre-Dame építésének kezdete
1163 Velencében megalakul az első bank
1163 szeptember: Amalrik megindul Egyiptom ellen, Núr ad-Dín megtámadja Tripoliszt, Kraknál vereséget szenved
1164 III. István nagy sereget küld Dalmáciába, a magyar uralom biztosítására
1164 III. István eljegyzi Jaroszláv halicsi fejedelem lányát
1164 IV. István bizánci támogatással betör Magyarországra, Mánuel egészen Bácsig vonul, III. Istvánt külföldi segítség menti meg
1164 clarendoni határozatok Angliában (egyházi bíróságok korlátozása)
1164 Vlagyimir herceg megtámadja a volgai bolgárokat
1164 április: Núr ad-Din Sávar ex-vezírt támogatja Kairó visszaszerzésében, megostromolja Bánjászt
1164 május: Sávar visszafoglalja Kairót
1164 augusztus: Amalrik és Sávar Bilbeiszt ostromolja, Núr ad-Din pedig Harencet
1164 augusztus 10: az artai csata Boemund és Núr ad-Din között, a keresztesek veszítenek, Bohemund és sok nemes fogságba esik, csak magas váltságdíj ellenében szabadul meg
1165 III. István megkísérli visszahódítani a Szerémséget, Zimonyig jut
1165 április 11: IV. István halála (mérgezés következtében) III. István kezére adja Zimonyt is
1165 a velenceiek visszafoglalják Zárát
1165 június: Bizánc ellentámadásba lendül, visszafoglalja Zimonyt 1165 Mánuel elfoglalja Boszniát, a Szerémséget és Dalmáciát
1165 Manuél császár hivatalosan is örökösévé teszi meg Béla (Alexios) herceget
1165-66: Núr ad-Din Libanont támadja
1166 Barbarossa itáliai hadjárata
1166 Magyar hadjárat a Szerémségért
1166 III. István feleségül veszi Jasomirgott Henrik osztrák herceg lányát, Ágnest
1166 III. István fegyverszünetet köt Bizánccal, de hamar megszegi, részben megszállja Dalmáciát
1167 magyar-velencei békeszerződés, II. László lányát, Máriát hozzáadják a velencei dózse fiához
1167 július 8: csata Zimony mellett, bizánci győzelemmel (a zsákmány többek között 2000 páncél!), a Szerémség, Bosznia és Tengermellék 15 évre Bizánchoz kerül.
1167 Béla herceg, a későbbi III. Béla bizánci trónkövetelő
1167 a németek legyőzik a pápai csapatokat
1167 pestisjárvány
1167 a Lombard Liga megalakulása
1167 a szerb királyság megalapítása
1167 az oxfordi egyetem megalapítása
1167 Dzingisz kán (eredeti nevén Temüdzsin) születése
1167 január: Sírkúh Egyiptom ellen indul, Amalrik Sávart támogatja
1167 március 18: Asmuneinnél a frank sereg vereséget szenved
1167 augusztus 4: a frankok elfoglalják Alexandriát
1167 augusztus 29: Amalrik és Komnéne Mária házassága
1168: Torosz örmény herceg halála
1168 október 20: újabb frank hadjárat indul Egyiptom ellen
1168 november 4: a frankok egy három napos ostrom után elfoglalják Bilbeiszt, lakóit lemészárolják, Amalrik sem tud rendet tartani közöttük (sok a frissen a Szentföldre érkezett fanatikus)
1168 november 13: Sávar felgyújtja Fusztatot, hogy ne kelljen frank kézre adnia
1169 Andrej Bogoljubszkij elfoglalja Kijevet
1169 angolok támadják meg Írországot
1169 III. István III. Sándort ismeri el pápának
1169 január 2: Amalrik visszavonul Egyiptomból,  mert Sírkúh Egyiptom segítségére siet
1169 január 8: Sírkúh bevonul Kairóba
1169 jaunár 18: Sírkúh és unokaöccse, Szaladin megtámadják Sávart és lefejezik. Sírkúh lesz Egyiptom új ura.
1169 március 23: Sírkúh halála, Szaladin követi a trónon
1169 eleje: a frankok a vereség hatására követeket küldenek az európai uralkodókhoz újabb keresztes hadjáratot sürgetve
1169 július 10: a bizánci császár tengeri úton indul Egyiptom ellen, de nagyon lassan haladnak, csak őszre érnek Akkonba, hogy a frankokkal egyesüljön
1169 augusztus 20: Szaladin tisztogatási akciókat kezd Kairóban
1169 október 16: a keresztény sereg megindul Egyiptom ellen
1169 október 25: a keresztény seregen Faramánál eléri az egyiptomi határt
1169 ősze: a keresztény sereg Damiettát ostromolja, sikertelenül
1169 december 13: a keresztények felhagynak Damietta ostromával
1169 december 24: a keresztény sereg Aszkonba ér
~1170 Velencében már ismerik a villát
~1170 a valdens eretnekség megjelenése
~1170 az első lovagi verses történetek, Spanyolországban és Németországban is elterjed a lanttal, hegedűvel vagy hárfával kísért trubadúrköltészet (németországi Minnesängerek)
1170 Becket Tamás canterburyi érsek meggyilkolása
1170 Monreale-i dóm építésének kezdete
1170 az oxfordi egyetem megalapítása
1170 január: a frankok visszafoglalják Akkart
1170 eleje: Mleh (mohamedánná lett egykori frank nemes) megszállja a kilikiai síkságot, több várost elfoglal
1170 nyara: meghal Núr-ad-Dín fivére
1170 június 29: földrengés Szíriában
1170 december: Szaladin a keresztes államok ellen indul, Daront ostromolja, de frank erősítés hatására felhagy vele. Gázába megy, az alsóvárost beveszi, a lakosokat lemészárolja,  majd a fellegvár ostroma nélkül távozik
1170 március 10: Amalrik Konstantinápolyba indul
1171 Dublin alapítása, II. Henrik írországi hadjáratai
1171: az Európába új keresztes háború kikiáltásáért küldött követek eredménytelenül térnek vissza
1171: meghal al-Ádid fátimida kalifa, a dinasztia utolsó tagja, Szaladin az új szultán
1171: Szaladin megtámadja Montrealt, de Núr ad-Din seregének megjelenésekor felhagy az ostrommal
1171 ősze: Núr ad-Dín Szafitát és Araimát ostromolja
1172 március 4: III. István halála (a korabeli pletykák szerint mérgezés következtében)
1172 az Ajjúbida Szultánság hatalmát kiterjeszti Hidzsászra, Palesztínára és Szíriára
1173 január 13, Székesfehérvár: III. Béla megkoronázása (Lukács esztergomi érsek helyett a kalocsai érsek által)
1173 a pisai székesegyház harangtornyának (a későbbi ferde torony) építésének kezdete
1173 Amalrik Kilikiába vonul Mleh ellen
1173 Núr ad-Dín Szaladinnal szövetségben hadjáratot indít, Szaladin Kerakot ostromolja. Szaladin apja megbetegszik, Szaladin felhagy a hadjárattal, az ostromot a frank felmentő sereg megjelenéséig Núr ad-Din folytatja. Emiatt feszültség támad Núr ad-Dín és Szaladin között.
1173 Rasíd ad-Dín Szinán (a Hegy örege) szövetséget ajánl a frankoknak Núr ad-Dín ellen, még a kereszténység felvételére is hajlandóságot mutat, de a templomosok rajtaütnek a követeken és legyilkolják őket Almarik tudta nélkül. Amalrik betör Szidónba, elfogja Mesnil-i Valtert, a rajtaütés vezetőjét.
1173 Szaladin öccse, Túránsáh elfoglalja Szudán nagy részét, majd Dél-Arábiát, ahol felveszi az alkirályi címet
1174 Béla elsőszülött fia, Imre születése
1174 Barbarossa újabb hadjárata Itália ellen
1174 Jasomirgott Henrik osztrág herceg fia, Lipót Béla nővérét, Ilonát veszi feleségül
1174 Géza megszökik és Ausztriába menekül, Jasomirgott Henrik befogadja. Ez osztrák-magyar ellentétekhez vezet.
1174 május 15: Núr ad-Dín hirtelen betegségben elhalálozik, utóda 11 esztendős fia, Malik asz-Szálih Iszmáíl, Aleppó kormányzója, Gümüstekin régens lesz, Malik asz-Szálih Iszmáil unokatestvére, Szajf ad-Dín elfoglalja Niszibint és Dzsazírát.
1174 június: Amalrik kihasználja a muszlin széthúzást, Bánjász ellen indít háborút, de Al-Mukkaddam pénzzel megváltja a békét
1174 július 11: Amalrik vérhasban meghal, a keresztény Szentföld válságba zuhan
1174 július 24: szicíliai hajóhad jelenik meg Alexandria alatt
1174 augusztus 1: a szicíliai sereg tudomást szerez Szaladin felmentő seregének közeledtéről, elhajózik Alexandria alól
1174 november 26: Szaladin megérkezik Damaszkuszba
1174 december 9: Szaladin bevonul Humszba
1174 december 30: Szaladin Aleppóba ér, megkezdi a város ostromát Gümüstekin ellenében
1175 Mohamed Gori színrelépése
1175 a canterbury székesegyház építésének kezdete
1175 az első gótikus szobrok
1175 Szaladin királynak kezdi hivatni magát és saját pénzt veret
1175 február 1: a frank felmentő sereg megérkezik Humszba, Szaladin a hírre felhagy Aleppo ostromával, Gümüstekin hálából sok frank foglyot, köztük Châtilloni Rajnaldot is szabadon enged
1176 III. Béla szövetséget köt II. Soběslav (1173-1180) cseh fejedelemmel és osztrák területekre tör be, Géza a cseh fejedelemhez menekül, aki kiadja Bélának. Béla fogságba veti anyjával, Eufroszinával együtt, valamint megvakítja Vata ispánt.
1176 Barbarossa vereséget szenved Legnanónál, a városi polgárság gyalogosainak első győzelme a nehézlovasság ellen, a városok visszakapják önkormányzati jogukat
1176 a strasbourgi dóm építésének kezdete
1176 a sevillai Alcazar palota építésének kezdete
1176 a kairói citadella építése
1176 március: Szajf ad-Dín seregei csatlakoznak Gümüksteinhez Szaladin ellenében
1176 április 11: napfogyatkozás Szaladin seregei fölött
1176 április 21: Szaladin győzelme Szajf ad-Dín felett Tell asz-Szultannál és Hamá Szarvainál
1176 június 21: Szaladin beveszi Azazt
1176 június 24: Szaladin ismét Aleppo ostromába kezd
1176 július 29: Szaladin és asz-Szálih valamint Hiszn Kajfai és Mardini békét kötnek, Szaladin visszaszolgáltatja Azaz várát (asz-Szálih huga kérésére)
1176 szeptember 17: a myriokephaloni csatában a szeldzsukok legyőzik Bizáncot, Bizánc oldalán magyar seregek is harcolnak
1176 október: Szibilla frank hercegnő férjhez megy Hosszúkardú Vilmost, Barbarossa és Lajos francia király unokatestvérét.
1177 Barbarossa és III. Sándor pápa békekötése, Barbarossa császárrá koronázása
1177 Párizsban magyar diákok is tanulnak
1177 gát a Garonne folyón Franciaországban
1177 Fülöp hadjárata Szíriába és Egyiptomba
1177 június: Hosszúkardú Vilmos maláriában meghal
1177 november 18: Szaladin megtámadja Palesztinát
1177 november 25: a frank sereg rajtaüt Szaladin hadain Montgisard vára mellett, Szaladin hatalmas vereséget szenved
1178 Béla ismét Csehországot segíti az osztrák-cseh határviszályban. (Ezúttal Jasomirgott Henrik támad cseh földre.)
1178 Béla konfliktusba keveredik András kalocsai érsekkel és a fehérvári préposttal, megfosztja tisztségüktől és jövedelmeiktől, ezzel III. Sándor pápa haragját is kivívja (közben kibékül Lukács esztergomi érsekkel). A konfliktus András bocsánatkérésével végződik, Béla visszahelyezi tisztségébe.
1179 a lateráni zsinat kimondja, hogy a bíborosok kétharmados többséggel választják a pápát, kiközösítik a katharokat
1179 április 10: Toroni Onfroi frank fővezér megsebesül a bánjászi csatában
1179 április 22: Toroni Onfroi Hunin várában belehal sebesülésébe
1179 június 10: Szaladin megveri a frank sereget a Források Völgyében, Saint-Amand-i Odo templomos nagymester, Ibelini Balduin és Galileai Hugó fogságba esik. Balduin és Hugó váltságdíj fejében szabadul, Odo élete végéig fogoly marad.
1179 augusztus 24: Szaladin a Jákob gázlójánál álló várat ostromolja
1179 augusztus 29: Szaladin beveszi a várat
1180 háború Magyarország és Velence között
1180 Manuél Komménos bizánci császár halála után Béla visszaszerzi a Tengermelléket
~1180 az első európai forgatható kormányos hajók
~1180 az első üvegablakos lakóházak
~1180 Tristan és Izolda német változata
1180 II. Fülöp Ágost (1180-1222) francia király
1180 Szaladin és Balduin két évre érvényes fegyverszünetben állapodik meg
1180 húsvétja: Szibilla hercegnő, erős tiltakozások ellenére nőül megy Guidohoz, az akkor még jelentéktelen francia lovaghoz
1180 június 29: meghal Szajf ad-Dín
1180 szeptember 24: meghal Manuél bizánci császár, II. Alexiosz lép helyébe 11 évesen, a régens, Mária császárné latin lévén nem népszerű
1180 október 6: meghal Amalrik pátriárka, helyébe Heraclius lép
1181 III. Béla visszahódítja Dalmáciát, Zára ismét magyar fennhatóság alatt
1181 a hivatali írásbeliség kezdete Magyarországon
1181    Kán nembeli Péter (III. Béla) híve lesz a spalatói érsek
1181 III. Béla Imre nevű fia eljegyzi Barbarossa Frigyes egyik leányát (a házasságra a menyasszon 1184-es halála miatt nem kerül sor)
1181 III. Lucius pápa (1181-1185), az inkvizíció létrehozója
1181 április: Heraclius koholt vádak alapján kiközosíti vetélytársát, Tűroszi Vilmost
1181 december 4: asz-Szálih kólikában elhalálozik
1181 nyara: a fegyverszünet ellenére Chatilloni Rajnald kifoszt egy karavánt Taima közelében, válaszként Szaladin zarándokokat ejt foglyul. A háború kiújul.
1182 Imre herceg örökössé koronázása Esztergomban (Miklós érsek által)
1182 III. Béla beavatkozik a bizánci trónviszályokba, visszafoglalja Nándorfehérvárt, jelentős területeket foglal el Bizánctól
1182 Parceval avagy a Grál monda c. lovagregény születése (Chrétien de Troyes)
1182 május 11: Szaladin elindul Egyiptomból, Damaszkusz felé
1182 július 11: Szaladin elhagyja Damaszkuszt, behatol Palesztinába, Belvoirnál találkozik a frank sereggel. Az ütközet döntetlenre végződik.
1182 augusztus: Komnénosz Andronikosz trónkövetelő Boszporusz felé vonul, közeledtére Konstantinápoly népe fellázad, lemészárolja a latinokat.
1182 szeptember: Szaladin Biredzsik ellen vonul, Edessza, Szarúdzs és Niszíbin megadják magukat
1182 ősz: Chatilloni Renaud a Vörös tenger partjait fosztogatja
1182 november 10: Szaladin Moszult ostromolja
1182 december: a frank sereg megindul Damaszkusz ellen
1183 a lombard városok békéje Barbarossával
1183 az "első százéves háború" kezdete Anglia és Franciaország között
1183 Magyarországon a ciszterciták különleges jogokat élveznek
1183 III. Béla elfoglalja Nist és Szófiát, Andronikos bizánci régens, majd császár ellentámadásba kezd
1183 május 21: Szaladin Aleppo ellen vonul
1183 június 12: Szaladin beveszi Aleppot
1183 augusztus 24: Szaladin visszatér Damszkuszba
1183 szeptember 17: Szaladin Palesztina megszállására indul
1183 október 8: Szaladin és a keresztes seregek napokig tartó állóháborúja után Szaladin visszavonul
1183 november 20: Szaladin a Rajnald birtokában levő Kerak várát ostromolja, ahol épp Izabella hercegnő és Toroni Onfroi házasságkötése zajlik (Szaladin parancsot ad, hogy a tornyot, ahol az esküvő zajlik, ne lőjék ostromgépekkel)
1183 december 4: Szaladin felhagy az ostrommal és visszaindul Damaszkuszba
1184 a magyar sereg Belgrád és Barancs környékére szorul vissza
1184 ősz: Guido beduin pásztorokat támad meg
1185 Bulgáriában Aszen Iván és Péter vezetésével felkelés tör ki Bizánc ellen
1185 Igor novgorodi herceg vereséget szenved a polovecektől
1185 feláll a magyar királyi kancellária
1185 az esztergomi királyi palota építésének kezdete
1185 Béla ismét Bizánc ellen indul, meghódítja a Morava folyó völgyét, Ništ és egyes források szerint Szófiát
1185 III. Béla kibékül Bizánccal, szövetségre lép az Andronikus bizánci császár trónfosztása (és meglincselése) után trónra kerülő II. Isaakios Angelossal, akihez Margit (Mária) nevű lányát is hozzáadja, sőt feleségül kéri Theodorát, Manuél Komnénos császár unokahugát (aki apáca, ezért az egyház nem engedélyezi az eljegyzést). Rendezik a határkérdéseket.
1185 öröklődő sogunátus japánban
1185 eleje: Balduin kihirdeti végakaratát, Balduin kiskorú unokaöccse a király, a régens Tripoliszi Rajmund, a király gyámja Courtenay-i Josclein
1185 eleje: Torosai Arnaud templomos nagymester meghal, az utódja Ridfort-i Gérard
1185 március:  IV. Balduin halála, a frankok négyéves fegyverszünetet kér Szaladintól
1185 április 15: Szaladin átkel az Eufráteszen, további szaracén seregek csatlakoznak hozzá
1185 augusztus: Szaladin északra indult, Dijarbakir és Majjáfárákín ellen, Szaladin súlyosan megbetegedik
1185 augusztus: szicíliai sereg száll partra Epeiroszban, Anronikosz császár ellen fellázad a lakosság, darabokra tépik
1186 Béla az Angol királynál próbálkozik házasságkötéssel, II. Henrik unokáját, Matildot kéri meg, de elutasítják. Végül II. Fülöp Ágost francia király nővérét, Capet Margitot veszi el.
1186 III. Béla addig börtönben tartott anyját (Eufroszina) Bizáncba száműzi, aki Jeruzsálembe megy tovább, beáll apácának
1186 január: Szaladin állapota javulni kezd
1186 február: Szaladin fogadja Izz ad-Dín követeit, megkezdi a béketárgyalásokat
1186 március 3: Szaladin békét köt Izz ad-Dínnal
1186 március 5: Naszr ad-Dín halála, valószínűleg politikai gyilkosság áldozata lett
1186 április: Szaladin visszatér Damaszkuszba, birodalma ekkor már Perzsiáig terjed
1186 augusztus: meghal a gyermek V. Balduin
1186 szeptember Joscelin Szibillát királynővé kiáltja ki, Szibilla Guidot teszi királlyá
1186 december: Rajnald a fegyverszünet ellenére rajtaüt egy karavánon, megtörve ezzel a fegyverszünetet, Rajmund és Boemund megerősítik a Szaladinnal kötött fegyverszünetet
1186-87 III. Béla ereklyéket ( Rilai Szent Iván) szolgáltat vissza Bizáncnak
1187 Velence ismét megkísérli Zára elfoglalását
1187  helyreáll a Bolgár Cárság
1187 április 29: Balian Ozeással, a tűroszi érsekkel valamint a fő lovagrendek nagymestereivel Rajnaldhoz békekötés céljából
1187 április 30: Rajnald várába, Tibériásba muszlim követek érkeztek, átvonulási engedélyt kérve. Az átvonuló muszlimot templomosokat támadnak meg.
1187 május 1: a keresztesek bosszút akarnak állni a templomosok elleni támadásért, de hatalmas vereséget szenvednek a Kresszon forrásnál
1187 május-június: a fegyverszünet a kresszoni csata hatására megtörik, mozgósítások a keresztény és a muszlin világban is
1187 július 1: a szaracén seregek beveszi Tibériás várost, a vár még kitart
1187 július 2: a frankok Szhephóriánál táboroznak
1187 július 3: hajnalban a frankok Tibériás felé vonulnak, keresztül a víztelen Hattíni fennsíkon
1187 július 4: a keresztesek óriási vereséget szenvednek a hattini csatában
1187 július 5: Tibériás vára is feladja magát
1187 július 10: Szaladin beveszi Akkónt
1187 július 29: Szidón is feladja magát a szaracén seregek előtt
1187 augusztus 6: Bejrút is kapitulál
1187 szeptember 4: Aszkalon is elesik
1187 szeptember 20: Szaladin Jeruzsálem alá érkezik
1187 október 2: Szaladin beveszi Jeruzsálemet
1187 október 20: III. Orbán pápa a vereségek hírére összeomlik, meghal, utóda VIII. Gergely keresztes hadjáratot hírdet
1187 december 17: VIII. Gergely pápa is elhalálozik, utódja III. Kelemen
1187 vége: Tripoliszi Rajmund meghal mellhártyagyulladásban, Tripolisz Antiókhiai Boemundra száll
1188 Vlagyimir trónfosztott halicsi fejedelem Magyarországon keres menedéket, Bélától kér segítséget trónja visszaszerzéséhez. Béla Halics ellen vonul, de meghódítása után saját fiának, András hercegnek adja, Vlagyimirt pedig fogságba veti.
1188 András herceg Béla seregeivel együtt sikerrel veri vissza Halicsban Rosztzlav támadását. A magyarok erőszakoskodásai miatt András uralma népszerűtlen a halicsiak között.
1188 III. Béla pápai felszólítást kap, hogy vegyen részt a harmadik keresztes hadjáratban, Béla nem tesz eleget a kérésnek
1188 január 1: Szaladin nem tudja bevenni Tűroszt
1188 január: II. Henrik és Fülöp Ágost kibékülnek és együtt esküdnek fel a keresztre
1188 március 27: Barbarossa Frigyes is felveszi a keresztet
1188 június: Fülöp Ágost kihasznája a Richard, Poitou grófja (Oroszlánszívű Richard) elleni lázadást, és megtámadja Berryt.  II. Henrik válaszul betör Fülöp területeire, a háború kiújul
1188 július: Szaladin  feladja Krak de Chevaliers ostromát
1188 július: Szaladin szabadon engedi Guidót
1188 július 15: Dzsabala eleste
1188 július 22: Latakia eleste
1188 július 29: Szahjún eleste
1188 augusztus 12: Bakasz-Sokr eleste
1188 augusztus 19: Szarminja eleste
1188 augusztus 23: Burzej eleste
1188 szeptember 16: Darbszak eleste
1188 szeptember 26: Bagrasz eleste
1188 vége: Kerak is megadja magát
1188 december 6: a szaracénok Szafedet is beveszik
1189 január: Belvoir is elesik
1189 május: Barbarossa útnak indul a Szentföldre
1189 Barbarossa Frigyes keresztes serege áthalad Magyarországon, Béla barátságosan fogadja, és Barbarossa is nagy fegyelmet tart seregében, így az áthaladás lényegében zökkenőmentes. Szabadon engedi Géza herceget, aki a sereggel együtt Bizáncba távozik.
1189 Vlagyimir megszökik (őrei köreműködésével!), Németföldre menekül, végül Kazimierz krakkói fejedelem segítségével sikerül Halicsot visszaszereznie.
1189 Béla Frigyes sváb herceggel, Barbarossa fiával jegyezteti el egyik lányát, a házasság Frigyes 1191-ben bekövetkezett halála miatt hiúsul meg
1189 június 23: Barbarossa eléri Bizáncot, szinte azonnal rengeteg konfliktusba keveredik Izsák bizánci császárral
1189 július 3: II. Henrik vereséget szenved Fülöp Ágosttól és két nap múlva meghal
1189 augusztus: Szaladin Beaufortot ostromolja
1189 augusztus 28: Guido Akkont támadja
1189 szeptember 3: Richard angol király koronázása
1189 szeptember 15: Szaladin megtámadja az Akkont ostromlókat, de sikertelenül
1189 október 4: muszlim győzelemmel végződő csata az Akkon alatt táborozó sereg és Szaladin katonái között, de a frank ostromló sereg kitart
1189 október 31: élelmet és fegyvereket szállító szaracén hajók jutnak át az Akkont ostromzár alá vonó flottagyűrűn
1189 november: magyar keresztesek érkeznek az akkoni ostromlók megsegítésére (sok egyéb nemzetiségű keresztessel egyetemben)
1189 november 18: Vilmos halála, utódja Tankréd
1189 december 26: egyiptomi hajóraj tör át az akkoni ostromzáron
~1190 a papír egyre gyakoribb
~1190 már ismert az iránytű Európában
~1190 Japán megismeri a teát
1190 a kettőskereszt első ábrázolása (III. Béla pénzén)
1190 III. Béla békíti ki a Bizáncban konfliktusba keveredett Barbarossát és II. Isaakios császárt
1190 a magyar-dalmát háborúk kezdete
1190 német lovagrend alakul Poroszországban
1190 március: Konrád elhagyja az akkoni tábort, hogy utánpótlást szerezzen
1190 március: meghal Izabella, francia királynő
1190 március: Barbarossa átkel Ázsiába
1190 árpilis 27: Barbarossa Laodikaiában
1190 május 3: Barbarossa szeldzsuk fennhatóság alatt álló területre ér
1190 május 5: a frankok rohammal kísérlik meg bevenni Akkont, sikertelenül
1190 május 17: Barbarossa eléri Konyát
1190 május 19: Szaladin megtámadja az akkoni frank tábort
1190 május 30: Barbarossa Karamanban
1190 június 10: Barbarossa a Kalükadnosz folyóba fullad
1190 június 21: a vezetőjének halála miatt súlyosan demoralizát, szétesőfélben levő sereg eléri Antiókhiát
1190 július 4: a francia és az angol király együtt indulnak a Szentföldre
1190 július: Szaladin beveszi Beaufortot
1190 július 25: frank katonák sikertelenül támadják Takí táborát Akkon alatt
1190 ősz: Szibilla királynő halála
1190 szeptember 3: Richard Messinába ér
1190 szeptember 14: a keresztes hadjáratba tartó Fülöp Ágost Messinába ér
1190 október 3: zavargások Messinában: angolok és helybéliek csapnak össze, Richard dühében elfoglalja Messinát
1190 október: a halott Barbarossa serege Akkonba ér
1190 november 24: Konrák és Izabella házassága (Izabellának ehhez el kellett válnia Onfroitól, a válás ürügye Onfroi homoszexualitása és Izabella "akaratán kívüli" házassága volt)
1191 január 20: meghal Sváb Frigyes, Barbarossa seregeinek parancsnoka
1191 március: a végsőkig elcsigázott Akkont ostromló frank sereg jelentős utánpótlást kap, így folytatni tudja a majdnem két éve tartó ostromot
1191 április 10: Richard továbbindul Messinából, meghal III. Kelemen pápa, utódja III. Celesztin
1191 április 20: Fülöp Ágost partra száll Akkonnál
1191 április 22: Richard Rodoszba ér, ahol megpihen (tengeribeteg)
1191 május 1: Richard továbbindul Rodoszból
1191 május 12: Richard feleségül veszi Berengáriát
1191 május: Richard elfoglalja Ciprust
1191 június 1: meghal Fülöp, Flandria grófja
1191 június 5: az angol flotta továbbindul Szíria felé
1191 június 6: Richard parta száll Tűroszban
1191 június 8: Richard Akkonba ér
1191 június 25: Szaladin erősítést kap
1191 július 3: Takí megpróbál bejutni Akkonba, de sikertelenül
1191 július 12: Akkon kapitulál, feszültség Ausztriai Lipót és Richard között
1191 július 31: a beteg Fülöp fogadalmát teljesítettnek tekinti, hazaindul
1191 augusztus 11: Szaladint elküldi a szaracén rabok váltságdíjának első részét, de a keresztények nem fogadják el, mert az általuk kért csererabok nem mind azok, akiket név szerint megneveztek
1191 augusztus 20: Richard azzal az indokkal, hogy Szaladin megszegte az egyezséget, elrendeli az akkoni túlélők kivégzését
1191 augusztus 22: Richard serege továbbindul Akkonból
1191 szeptember 7: Szaladin vereséget szenved Arszufnál
1192-1333 Japán Kamakura korszaka
1192 Jorimoto megkapja az örökös sógun címet
1192 az afgán fejedelem Delhinél megveri az észak-indiai uralkodót
1192 velencei támadás Zára ellen, III. Béla visszaveri
1192 I. László szentté avatása, Szent-László legenda
1192 Halotti beszéd
1192 III. Béla szerbiai hadjárata
1192 a bambergi dóm építésének kezdete (korai gót elemekkel)
1192 szélmalmok Európában
1192 iránytűk az olasz hajókon
1192 szappan Európában (luxuscikk)
1192 300 ágyas kórház Rómában
1192 Szicília egyesül a Német-római Birodalommal
1192 a német lovagrend megalapítása (Németek Szent Mária Kórházának Rendje Jeruzsálemben)
1192 január 3: Richard serege Bajt Núba váráig, Jeruzsálem közelébe jut, de Richard nem meri megtámadni a várost
1192 január 20: Richard Aszkalonba vonul
1192 február 20: Richard Akkonba megy, hogy megfékezze az ottani zavargásokat
1192 március 20: kiegyezés Richard és a szaracénok között
1192 április 5: Richard hírt kap arról, hogy Angliában az öccse, János zsarnokoskodik, bejelenti, hogy hazaindul, Konrádot választják királynak
1192 április 28: Konrádot, a leendő királyt, meggyilkolják az aszaszinok
1192 április 30: Izabella és Henrik eljegyzik egymást
1192 május 5: Izabella és Henrik esküvője
1192 május: Richard Guidonak adományozza Ciprus kormányzóságát
1192 május 23: Richard elfoglalja Daront
1192 június 7: a keresztesek Jeruzsálem ellen vonulnak
1192 június 11: a keresztes sereg Baht Núba várához ér
1192 június 23: a keresztény serreg egy Jeruzsálembe tartó karavánon üt rajta, az első Jeruzsálem környéki összecsapás
1192 július 4: Richard ismét nem meri megkísérelni Jeruzsálem ostromát
1192 július 27: Szaladin Jaffát ostromolja
1192 július 30: Szaladin elfoglalja Jaffát
1192 július 31: Richard felmentő hajóhada megérkezik Jaffába és visszafoglalja
1192 augusztus 5: a kaiszareiai csata (Richard győzelme)
1192 szeptember 2: békeszerződés a szaracénok és keresztények között, a harmadik keresztes hadjárat vége
1192 október 9: Oroszlánszívű Rihárd elhagyja Palesztinát
1192 december 11: Richardot egy Bécs melletti fogadóban felismerik és Lipót elé vezetik, aki börtönbe veti
1193 III. Béla hódításai Szerbiában,  II. Isaakios háborúval fenyegeti meg Bélát, ha nem vonul ki, Béla enged
1193 Eufroszina (III. Béla anyja) halála
1193 Mohamed Gori elfoglalja Delhit
1193 Enrico Dandolo az új velencei dózse, a negyedik keresztes hadjárat alatt lesz szerepe
1193 március: Lipót átadja Richardot VI. Henrik német-római császárnak, aki szintén fogságban tartja
1193 március 3: Szaladin betegségben elhuny, a lehetséges utóda legidősebb fia, al-Afdal
1193 május: a tűroszi pisai kolónia sikertelen összeesküvése
1193 október: II. Leó csellel elfogja Boemundot és Szibillát, csak Antiókia átadása fejében engedi őket szabadon
1194 III. Béla Imre herceget nevezi ki Horvátország és Dalmácia vezetőjének
1194 a bizánci császár magyar segítséget kér a bolgárok ellen, Béla megígéri, de a császár 1195-ben bekövetkezett bukása miatt a hadjárat nem valósul meg
1194 a chartres-i katedrális építésének kezdete
1194 VI. Henrik bekebelezi a szicíliai normann királyságot
1194 március: VI. Henrik szabadon engedi Oroszlánszívű Richardot
1194 május: fellángolnak a Szaladin halála utáni csatározások a muszlimok között, al-Azíz, Szaladin fia, megszállja Szíriát
1194 május: meghal Guido
1194 az utolsó iráni szeldzsuk szultán vereséget szenved Khwarazmshahtól
1195 az esztergomi királyi palota és kápolna építése
1195 jegyzék III. Béla jövedelmeiről (a bevételek leginkább természetben folynak be)
1195 III. Béla megtiltja magyarok csatlakozását a keresztes hadjárathoz (VI. Henrik sikerei esetén veszélybe kerülhetett volna Magyarország önállósága is)
1195 Almansur átkel Spanyolországba Kasztíliai Alfonz ellen
1195 palotaforradalom Bizáncban, az új császár III. Alexiosz, a megvakított volt császár, Izsák, fiával Alexiosszal együtt börtönbe kerül
1195 október: Amalrik követe által hűbéresküt tesz VI. Henrik német-római császárnak a királyi címért
1196 Temüdzsin mongol kán felveszi a Dzsingisz nevet
1196 III. Béla halála, az új király Imre
1196 Imre feleségül veszi Konstancia aragón hercegnőt
1196 Nemanja István (1196-1224) szerb uralkodó
1196 július: Szaladin testvére és fia, al-Ádil és al-Azíz szövetséget kötnek, elfoglalják Damaszkuszt, legyőzik al-Afdalt, al-Azíz lesz az új szultán
1197 Dzsingisz mongol kán visszahelyezi a hatalomba Togrul kerejid tatár kánt
1197 I. Ottokár cseh király
1197 VI. Henrik halála
1197 Endre legyőzi Imrét és horvát herceg lesz
1197 szeptember 10: Champagne-i Henrik baleset következtében meghal
1197 október: Brabanti Henrik csapatai elfoglalják Szidónt és Bejrútot
1197 november: Toron ostroma
1198 január: Amalrik megkoronázása
1198 III. Ince pápa (1198-1216) hatalomra jutása
1198 Ottó és Fülöp háborúja Németországért
1198 a király és a pápa is elismeri a német lovagrendet
1198 február 2: az ostromlott Toronhoz egyiptomi felmentő sereg érkezik
1198 március: sikertelen merénylet Amalrik ellen, Amalrik Rudolfot vádolja és száműzi
1198 július 1: békeszerződés al-Ádil és Amalrik között
1198 november 29: meghal al-Azíz
1199 Mohamed Gori elfoglalja Bengáliát, leigázza egész Észak-Indiát
1199 Dzsingisz mongol és Togrul kerejid kán legyőzik a najman törököket (Togrul kánt tartották János papnak, a legendás keleti keresztény királynak)
1199 a leóni katedrális építésének kezdete
1199 polgárháború a kievi hercegségért (1205-ig)
1199 Földnélküli János angol király
1199 Imre legyőzi Endrét
1199 január: al-Afdal egyiptomi régens lesz
1199 március 5: Oroszlánszívű Richard halálosan megsebesül Limousinban
1199 június 8: al-Ádil Damaszkuszba megy, hogy megvédje al-Afdal támadásától
1199 június 14: al-Afdal serege Damaszkuszt ostromolja
1199 november: lovagi torna Ecri várában, felmerül az újabb keresztesháború ötlete,  sokan veszik fel a keresztet
XIII. század: a Mali állam megalakítása (Dél-Ghána)
XIII. század: aztékok Dél-Mexikóban
XIII. század: inkák Peruban és Észak-Chilében
XIII. század Bornu királyság a Csád tótól délre
~1200 Carmina Burana
~1200 az írországi sagak
~1200 Niebelunglied
~1200 Jüan színház Kínában
~1200 arab kereskedővárosok Afrika keleti partján
~1200 a Niger mentén kialakul a Mali Királyság
~1200 Nigéria területén kialakulnak a hasza városállamok
~1200 az első ismert magyar lovagregény (Trója regény)
1200 január: al-Ádil fia, al-Kámil, felmentő serege az ostromlott Damaszkuszba ér, al-Ádil Bilbeiszig üldözi és legyőzi al-Afdalt
1200 március: Champagne-i Tibold, az új keresztes háború főszervezőjének halála, utódja Montferrati Bonfiác
1200 február: al-Ádil átveszi az egyiptomi régensséget a legyőzött Al-Afdaltól
1201 Imre hadjárata Szerbia ellen
1201 a pataki vallon hospesek kiváltságokat kapnak
1201 Riga alapítása, a Kardtestvérek Rendjének (livóniai lovagrend) megalakulása
1201 április: tárgyalások Velencével a keresztes hadjárathoz nyújtott segítségről
1201 április: III. Boemund halála
1201 augusztus, Bonifác Franciaországban, majd Németországban tárgyal az új hadjáratról
1201 Alexiosz, Izsák volt bizánci császár fia megszökik börtönéből, Németországba menekül, a bizánci trón megszerzésére készül
1201 december: al-Ádil megszerzi Szaladin teljes volt birodalma fölött az uralmat, ő az új szultán
1202 Leonardo Finobacci: Liber Abaci, az arab számok bevezetése
1202 május: a keresztes sereg háta mögötti megállapodás al-Ádil és Velence között, hogy Velence nem támogatja az Egyiptom ellen irányuló hadjáratot
1202 június: a keresztes sereg összegyűlik Velencében, de nincs meg a teljes összeg a velenceiek kifizetésére
1202 november 8: a keresztesek a velenceiek felbujtására, adósságaik rendezése érdekében a magyar kézen levő Zára ellen indulnak
1202 november 10: a sereg Zára alá ér
1202 november 15: Zára elfoglalása, a pápa kiátkozza az egész sereget, (majd visszavonja az átkot és Velencét, a felbújtót átkozza ki)
1202 november 18: a keresztes sereg összemarakodik Zára zsákmányán
1202 Imre Szerbia királya
1203 Igor, csernyigovi fejedelem kezdeményezésére Kijev-ellenes koalíció alakul
1203 viszály Togrul kerejid és Dzsingisz mongol között, Dzsingisz seregei legyőzik és megölik Togrult és leigázzák a kerejid országot
1203 német követség Zárába, ajánlattal a velencei tartozás rendezésére: Alexiosz trónkövetelő bizánci trónrasegítése ellenében rendezi a tartozást és tovább segítségeket nyújt. A sereg két pártra szakad, sokan tiltakozásul elhajóznak Szíria, az eredeti cél felé.
1203 április 25: Alexiosz trónkövetelő Zárába érkezik
1203 június 24: a keresztes sereg megközelíti Konstantinápolyt
1203 július 17: a keresztes sereg rést üt Konstantinápoly falán, III. Alexiosz császár elmenekül, helyére a város a börtönből kihozott vak Izsák volt császárt, a trónkövetelő Alexiosz apját ültetik ismét, hogy a seregnek ne legyen jogalapja a háború folytatására
1203 augusztus 1: a trónkövetelő Alexioszt a helyzet rendezése érdekében IV. Alexiosz néven társcsászárrá koronázzák
1203 ősz/tél: feszültségek Bizánc és az ott állomásozó keresztes sereg között, IV. Alexiosz képtelen teljesíteni előző felelőtlen ígéreteit
1204 Imre magyar király halála, az új király a gyermek III. László, a kormányzó András herceg, a későbbi II. András
1204 II. Fülöp Ágost elfoglalja és Franciaország részévé teszi az addig angol kézen levő normandiai hercegséget
1204 január: eredménytelen lázadás Bizáncban
1204 február: újabb lázadás, Alexiosz trónfosztása és halála, pár nap múlva Izsák is belehal a gyászba, az új császár Alexiosz Murtzuphlosz, azaz V. Alexiosz (a lázadó tömeg Nikétasz Kanaboszt választja meg, de "uralkodása" tiszavirág életű, Alexiosz Murtzuphlosz bebörtönzi)
1204 április 6: a keresztesek maguknak szeretnék a bizánci trónt, megtámadják a várost
1204 április 12: újabb, ezúttal sikeres keresztes támadás Konstantinápoly ellen, napokig tartó mérhetetlen pusztítás és mészárlás az ősi városban,
1204 május: Montferrati Bonifác a bizánci trón reményében feleségül veszi Izsák özvegyét, a fogoly, magyar származású Margit császárnét
1204 május 16: Bonfiác helyett IX. Balduint választják császárrá, Bonifác Thesszaloniké királya lesz
1204 szeptember: Amalrik és al-Ádil békekötése, mivel a keresztesek Bizánc után nem is akarnak továbbhaladni a Szentföld felé, sőt a Szentföldről is mennek lovagok a több lehetőséggel kecsegtető Konstantinápolyba
1204 október 1: eredménytelen felkelés Bizáncban
1204 Nikaiában a bizánciak XI. Konstantint kiáltják ki császárrá a Bizánci Birodalom keresztesek által meg nem hódított részei felett
1204 Renoart lázadása Tripoliszban
1205 II. Endre magyar király,  halicsi hadjáratok
1205 árprilis 1: Amalrik halála
1205 a drinápolyi csata, a frank bizánci sereg (Romania serege) vereséget szenved, Balduin császár börtönbe kerül, az új császár Henrik
1206 Temüdzsin, (Dzsingisz kán 1206-1227) lesz a mongolok nagykánja, a kurultájon (gyűlésen) bejelentik, hogy népük összefoglaló neve a mongol
1206 a muszlim Delhi Szultánság alapítása
1206 Komnénosz Dávid halála
1206 Kamaterosz János halála, az új pátriárka Autoreianosz IV. Mihály, aki Theodórosz Laszkariszt és feleségét Annát császárrá koronázza Nikaiában, a görögök szemében ők az igazi uralkodók és Nikaia az új bizánci főváros
1207 csiszterci apátság alapítása Topuszkán
1207 Livónia a Kardtestvérek rendjének hűbérbirtoka lesz
1207 Assisi Szent Ferenc tevékenységének kezdete
1208 színjátszás Itáliában, a Magni Ludi, Krisztus életéről szóló darab bemutatása Padovában
1208 a pápa egyházi átok alá helyezi Angliát
1208 IV. Ottó német-római császár
1208 Váradi registrum kezdőéve
1208 az erdélyi románok (blachok/vlachok) első okleveles említése
1208 Leo örmény király betör Antiókhiába, al-Ádil seregei megszállják Tripoliszt
1209 a magyarok a bolgárokat támogatják a kunok ellen
1209 a cambridge-i egyetem alapítása
1209 az albigens (valdens, katar) keresztes hadjárat kezdete
1209 a Német Lovagrend poroszországi és baltikumi háborúinak kezdete
1209 az albigensek (katharok) elleni keresztes hadjárat kezdete Dél-Franciaországban
1209 a magdeburgi dóm építésének kezdete
1209 a cambridge-i egyetem alapítása
1210 II. András sereget küld Boril bolgár cár megsegítésére
~1200 Anonymus: Gesta Hungarorum
1210 a ferences rend megalapítása
1210 a reimsi katedrális építésének kezdete
~1210 Gottfried von Strassburg (a Trisztán és Izolda írójának) halála
1210 július: lejár a frankok és al-Ádid közötti fegyverszünet, a templomos nagymester, Le Plessiez-i Fülöp ellenzi a meghosszabbítást
1210 szeptember 14: Mária királynő és Brienne-i János házassága
1210 október 3: Brienne-i János megkoronázása, János, mint Mária férje uralkodik
1211 mongolok Kína ellen
1211 II. András Dél-Erdélybe telepíti a német lovagrendet
1211 an-Naszr almoháda vezér megtámadja Kasztíliát, a pápa keresztes hadjáratot hirdet
1212 július: a Navas de Tolosa-i csatában Kasztília, Aragónia és Navarra hadainak győzelme az arabok felett
1212 II. (Hohenstauf) Frigyes (1212-1250) uralkodásának kezdete
1212 Nagyfészek Vszevolod halála
1212 háború II. Frigyes és Ottó között
1212 Hszia Hszi elfogadja a mongol fennhatóságot
1212 május: a tizenkét éves István kihallgatást kér Fülöp királytól, mert állítása szerint Isten keresztes hadjárat szervezését kéri tőle, Fülöp hazaküldi, de megállítani nem tudja: a gyermekek "keresztes hadjáratának" kezdete
1212 július: öt éves fegyverszünet Briennei-János és al-Ádil között, de a király már egy újabb keresztes háborút szervez
1212 Mária királynő halála, János ezzel elveszti az uralkodói jogát a trónra
1213 János angol király és Ottó szövetsége
1213 a dammei csatában az angol flotta megveri a franciát
1213 Hódító Jakad aragón király
1213 Boemund legidősebb fiát, Rajmundot asszaszinok gyilkolják meg, a gyanú a johannitákra terelődik
1213 a pápai legátus keresztes hadjáratra buzdít Franciaországban
1213 II. András feleségének, Gertrúdnak meggyilkolása
1214 II. Fülöp Ágost legyőzi az angolokat a bouvines-i csatában
1214 Brienne-i János és Örményországi Stefánia házassága
1214 Béla herceg megkoronázása (II. András életében)
1214 az oxfordi egyetem alapítása
1215 az évi rendszeres gyónás kötelezővé tétele a negyedik lateráni zsinaton, az inkvizíció állandósítása
1215 a Magna Carta Libertatum
1215 a mongolok beveszik Pekinget
1215 II. András feleségül veszi Jolantát
1215 Szent Domonkos főinkvizítori címet kap
1215 tovább folyik a buzdítás a keresztes hadjáratra, különösen mivel a pápa "rájön", hogy a sátán (Mohamed) uralkodásának Biblia szerinti 666 éve lassan lejár
1215 a lateráni zsinat
1215 Japánban is elterjed a zen buddhizmus
1215 Hartmann von Aue (a Szegény Henrik szerzője) halála
1216 Leo elfoglalja Antiókhiát
1216 a dominikánus rend megalapítása
1216 a novgorodi sereg legyőzi a vlagyimiri-szuzdali seregeket Lipicénél
1216 rendelet a zsidók ruházatbeli megkülönböztetéséről és gettókba tömörítéséről
1216 az angol nemesség behívja a franciákat János ellen
1216 a királyné koronázási joga a veszprémi püspöké
1216 II. Endre (András) keresztes hadjáratra indul
1216 június: Konstantinápolyi Henrik császár halála, utóda Courtenay-i Péter
1216 július 16: Ince pápa halála, követője Savelli bíboros, III. Honorius néven
1217 III. (Szent) Ferdinánd kasztíliai király trónralépése
1217 az öt szigeti csatában az angol flotta legyőzi a franciát
1217 augusztus: a II. András magyar király vezette sereg Spalatóba (Dalmácia) érkezik, itt csatlakozik hozzá V. Lipót, seregével
1217 november 2: keresztes sereg indul Akkonból al-Ádil ellen
1217 december 3: János király sikertelenül ostromolja a Tábor-hegyi várat
1218 II. (Aszen) Iván bolgár cár (1218-1241)
1218 a svájci uralkodóház kihalása
1218 január 10: Hugó ciprusi király halála
1218 április 26: a fríz flotta Akkonba érkezik
1218 május 24: a keresztes sereg Atlitba ér
1218 május 27: a keresztes sereg hajón eléri Damiettát, de bevárják a többieket, még nem szállnak partra
1218 május 29: a keresztes sereg partra száll Damietta közelében
1218 augusztus 31: al-Ádil Ayyubid szultán halála, utódjai al-Muazzam (Szíriában) és al-Kámil (Egyiptomban)
1218 szeptember: Pelagius bíboros serege csatlakozik a keresztesekhez
1218 október: al-Malik al-Kámil sikertelenül támadja a keresztes tábort
1218 október: megérkezik a francia-angol sereg
1218 november 29: a keresztes tábort elönti a víz egy viharban
1219 a dánok leigázzák a még mindig pogány észteket
1219 Dzsingisz kán elfoglalja Amu-Darja vidékét és Afganisztánt
1219 a Minamotó nemzetség sogunátusa helyett a Hódszó nemzetség kerül hatalomra
1219 Tallin alapítása
1219 február 2: a keresztesek támadása az eső miatt kudarcba fullad
1219 február 5: a szultán, seregével egy összeesküvés miatt elmenekül, a keresztesek beveszik al-Ádilijját
1219 február 7: al-Kámil és al-Muazzam találkozója Aszmunban
1219 március 19: al-Muazzam leromboltatja Jeruzsálemet, hogy ne kerüljön épen a keresztesek kezébe
1219 II. Leó örmény király halála
1219 jűlius 20: a keresztesek Damiettát ostromolják
1219 augusztus 6: újabb sikertelen támadás Damiettánál
1219 augusztus 29: a keresztény sereg vezéri utasítás nélkül megtámadja a muszlimokat, de nem képes győzelmet aratni
1219 szeptember Assisi Szent Ferenc látogatása a szultánnál
1219 szeptember 26: a szaracénok az életben levő fegyverszünet ellenére megtámadják a frankokat
1219 október: al-Kámil felajánlja Jeruzsálemet, a Szent Keresztet, Galileát és egyéb területeket, ha a frankok kivonulnak Egyiptomból, a frankok visszautasítják
1219 november 5: Damietta elfoglalása
1220 a szerb királyság megalapítása
1220 II. András visszaveszi az udvarnok földeket
1220 Béla herceg uralkodik Szlavónia és Horvátország felett