T�rt�nete

A lovagrend sz�m�ra II. Paszk�l p�pa 1113. febru�r 15-�n kelt bull�ja biztos�totta a f�ggetlens�get.

A kezdetek 1050-ig ny�lnak vissza: a korabeli kr�nik�k szerint az Amalfib�l sz�rmaz� keresked�k ekkort�jt kaptak enged�lyt az egyiptomi kalif�t�l arra, hogy Jeruzs�lemben templomot �s k�rh�zat �p�tsenek a r�szorul�k sz�m�ra, b�rmilyen hitet valljanak is. A p�pai bulla szentsz�ki v�dn�ks�get v�llalt a rend felett, ugyanakkor biztos�totta, hogy a rend mindenf�le egyh�zi �s vil�gi befoly�st�l mentesen v�laszthassa el�lj�r�it.

A johannit�k vagy ispot�lyosok eleinte kiz�r�lag az �ltaluk fenntartott k�rh�zak betegeinek �pol�s�val foglalkoztak. �m hamarosan �k is bekapcsol�dtak a zar�ndokok v�delm�be �s a muszlimok elleni harcokba. A sz�zad k�zep�re alakult ki a rend kett�s beteg�pol� �s katonai jellege, valamint hierarchikus szervezete, amelyet az 1155 t�j�n szerkesztett rendi regula r�gz�tett. Jeruzs�lem eleste (1187) ut�n a rend Akk�ba k�lt�z�tt.

A kereszt�nys�g t�rh�d�t�sa a keresztes lovagok 1291-es veres�g�vel megsz�nt, ez�rt a Lovagrend el�bb Ciprusra k�lt�z�tt �t, majd 1310-ben Rodosz sziget�n telepedtek le. A Lovagrend f�ggetlens�g�t m�s �llamok is elismet�k, �s tiszteletben tartott�k azon jog�t is, hogy saj�t fegyveres er�t tartson fenn. A Lovagrendet a Nagymester vezet�s�vel a Tan�cs ir�ny�totta, saj�t p�nz veretett(scudo), t�bb �llammal diplom�ciai kapcsolatot tartott fenn.

Rodosz sziget�t 1523-ban Sz�lejm�n t�r�k szult�n nyom�s�ra kellett elhagyniuk, �gy saj�t ter�let n�lk�l maradtak, m�g 1530-ban birtokba vett�k M�lta sziget�t V. K�roly cs�sz�r �s VII. Kelemen p�pa aj�nd�kak�nt, Gozo sziget�vel �s az �szak-afrikai Tripolival egy�tt. 1565-ben visszavert�k a t�r�k (oszm�n) t�mad�st, amely ut�n meger�s�tett�k a sziget er�d�tm�nyeit, k�l�n�sen Valletta k�r�l.

A rend haj�flott�ja az 1500-as �vekben n�gy, 1596-t�l �t, 1628-t�l hat, 1651-t�l h�t, 1685-t�l pedig nyolc g�ly�b�l �llt. E tengeri hader� egyr�szt rend�szeti feladatokat l�tott el: rendszeresen j�r�r�z�tt a m�ltai szorosban, a Tirr�n-tengeren, Szic�lia k�r�l �s az Adria bej�rat�n�l. Ha az eur�pai hatalmak keresztes hadiflott�t �ll�tottak fel, akkor ahhoz a m�ltaiak is mindenkor csatlakoztak.

Az 1600-as �vekben az ispot�lyosok d�nt�en a kal�zkod�st tartott�k a muszlimok elleni hadvisel�s f� form�j�nak. A rendi �rj�ratok mellett egy kb. 50 f�s lovagi csoport szervezett porty�kat, a zs�km�nyt pontos szab�lyok alapj�n osztott�k fel, az akci�kba befektet�ket is bevontak. Egy portya csak az �n. Tribunale degli Armamente enged�ly�vel, a nagymester p�tenslevel�vel �s csak m�ltai (rendi vagy nagymesteri) z�szl� alatt indulhatott el. 1660–1662 k�z�tt �vi �tlagban mintegy 200 �j rabszolg�t hurcoltak a szigetre, akiknek z�me muszlim �s oszm�n alattval� volt. Egy r�sz�k v�lts�gd�j fej�ben kiszabadult, de sokak g�lyarabk�nt vagy szolgak�nt ker�ltek elad�sra. A rend hat haj�j�n 1632-ben 1284 g�lyarab h�zta az evez�ket. XIV. Lajos kir�ly 1679-ben kiadott rendelete a franci�kat a m�ltai z�szl�k alatti kal�zkod�s abbahagy�s�ra k�telezte, ami e tev�kenys�g hanyatl�s�hoz vezetett. M�lta szigete, az Oszm�nokkal szembeni kal�zkod�s f�v�rosa, az 1700-as �vekben fokozatosan kereskedelmi �s szolg�ltat� k�zpontt� v�lt.

Mintegy k�tsz�z�tven �ves f�ggetlens�g ut�n 1798-ban el�bb Nap�leon, majd k�t �vvel k�s�bb a Britek foglalt�k el a szigetet. Mivel a Lovagrend tagjai sz�m�ra tiltott volt m�s kereszt�ny �llam ellen h�bor�t v�vni, ez�rt el kellett hagyniuk M�lta sziget�t. Az 1802-es amiens-i szerz�d�s ugyan elismerte a M�ltai Lovagrend fennhat�s�g�t a sziget felett, de ennek ellen�re sohasem t�rhettek vissza oda. Ezt k�vet�en a Lovagrend sz�khelye hosszabb-r�videbb ideig k�l�nb�z� olasz v�rosokba ker�lt, majd 1834-ben v�gleg R�m�ban telepedett le a Via Condotti 68. sz�m alatti �n. M�ltai Palot�ban, amely az�ta is ter�letenk�v�lis�get �lvez.

A rend ma

Egyike azon kev�s lovagrendnek, amelyeket a k�z�pkorban alap�tottak, de ma is akt�vak, k�sz�nhet�en nagy r�szt a rend j�t�kony elhivatotts�g�nak.

A Jeruzs�lemi Szent J�nos Szuver�n M�ltai Lovagrend f�ggetlen nemzetk�zi jogalany, f�ggetlen �llamnak tekinti mag�t, a vil�g 92 orsz�g�val tart fenn diplom�ciai kapcsolatot �s saj�t �tlevelet bocs�t ki.

A rendnek vil�gszerte mintegy 12 500 f�rfi �s n�i tagja van, v�ltozatos t�rsadalmi h�tt�rrel. A rend a betegs�g, a szeg�nys�g, a t�rsadalmi elszigetelts�g, a t�relmetlens�g elleni harcot, a hit v�delm�t �s el�remozd�t�s�t tekinti f� feladat�nak.

Tiszts�gek

• A lovagrend nagymestere : H.E.M.H. Fra Andrew Bertie
• A lovagrend magyarorsz�gi nagyk�vete: H.E.Dr.Erich Kussbach

Magyarorsz�gon

Magyarorsz�gon a lovagrend diplom�ciai k�pviselettel �s helyi szervezettel is rendelkezik, illetve a rendhez tartozik a Magyar M�ltai Szeretetszolg�lat (MMSZ).

A 12. sz�zadban a m�ltai lovagok �p�tett�k fel a szir�ki kast�ly el�dj�t. A lovagok ma is rendszeres vend�gei a kast�lyban berendezett sz�ll�nak. A kast�lydomb gyomr�ban m�ig felt�ratlan a m�ltai lovagok ki�p�tette barlangrendszer.