Mit nevez�nk keresztes hadj�ratnak? Minden sz�razf�ld�n, tengeren folytatott h�bor�t, amit a kereszt�nyek a kereszt nev�ben v�vtak a pog�nyok ellen. Ez�rt ugyan�gy keresztes hadj�rat a 8 Szentf�ldi (b�r ezek k�z�tt volt, amelyik Biz�ncot, volt, amelyik Tuniszt vette c�lba), a N�met Lovagrend hadakoz�sa a pog�ny poroszok ellen, a spanyolorsz�gi rekonquista, stb. Ezek k�z�l az els�, tal�n legfontosabbat emeltem ki.

 I. Keresztes hadj�rat

 "Mivel, � Isten fiai, a szokottn�l is f�rfiasabban �g�rt�tek meg Istennek, hogy egym�s k�z�tt a b�k�t, az egyh�znak pedig a jogait meg�rzitek, �rdemesnek l�tszik, hogy az �rt�l adott bocs�nat �ltal meger�s�dve, egy m�sik, Istennel k�z�s �gyetekre ford�ts�tok javul�stokb�l fakad� er�t�ket. Sz�ks�ges ugyanis, hogy Keleten lakoz� testv�reiteket, kiknek oly sokszor k�rt seg�ts�getekre sz�ks�g�k van, sietve seg�lyt vigyetek. El�z�nl�tt�k ugyanis �ket a turkok �s az arabok... Mindazok pedig, akik oda elmennek �s ak�r sz�razf�ldi, ak�r tengeri �tjukban, ak�r a pog�nyok ellen hadakozva �let�ket vesztik, b�neik bocs�nat�t elnyerik: Istent�l ekkora hatalommal felruh�zva, ezt enged�lyezem az �tra k�sz�l�knek... Akik ak�rh�nyszor meg nem engedett m�don a h�v�k ellen szoktak harcba sz�llni, induljanak most a hitetlenek ellen olyan harcba, melyet m�lt� elkezdeni, �s amelyet gy�zelem koron�z. Legyenek most lovagok azok, akik eddig rabl�k voltak. Most joggal harcolnak a barb�rok ellen azok, akik azel�tt testv�reik �s rokonaik ellen k�zd�ttek. Most �r�k jutalmat nyernek azok, akik eddig kev�s p�nz�rt csak zsoldosok voltak. Kett�s b�r�rt dolgozzanak azok, akik test�k �s lelk�k k�r�ra vesz�dtek eddig. S�t, akik itt szomor�ak �s szeg�nyek, ott mindenben b�velked�k, itt az �r ellens�gei, ott bar�tai lesznek. Akik pedig menni sz�nd�koznak, utaz�sukat ne halogass�k, hanem a t�l elm�lt�val, miut�n minden dolgukat elrendezt�k, a k�lts�geket �sszeszedt�k, az �r vezet�s�vel vid�man induljanak �tnak." (Foucher de Chartres: Gesta Francorum - 1209)

Minden bizonnyal ezekkel, vagy hasonl� szavakkal buzd�totta II. Orb�n p�pa az 1095-�s, november 27.-i clermont-i zsinaton a h�veket a keresztes h�bor� elkezd�s�re. Felh�v�s�nak �ri�si visszhangja volt, a t�meg teljesen meghat�dott, �t�rezte a keleti h�vek helyzst�t, �s t�megesen �lt�tt�k magukra az �ltal�ban piros sz�vetb�l kiv�gott keresztet.

A h�bor� meghirdet�s�nek t�bb oka volt. El�sz�r is, Nyugat-Eur�p�ban, hogy elej�t vegy�k a f�ldbirtokok elapr�z�d�s�nak, bevezett�k, hogy f�ldet csak az els�sz�l�tt fi�k kaptak. A m�sodsz�l�ttek pedig fegyvert, hogy szerencs�t pr�b�ljanak. Ezek a rabl�lovagok �lland� fosztogat�sai k�nyszer�tett�k az egyh�zat a Treuga Dei (=Isten b�k�je - a h�t bizonyos napjain tiltott�k a fegyveres fell�p�seket) bevezet�s�re, majd a keresztes hadj�rat meghirdet�s�re.

A keresztesek els� hull�ma 1096 tavasz�n indult meg. Ez egy parasztokb�l �ll�, gy�lev�sz had volt, vezet�je egy Kis P�ter nev� szerzetes, aki Remete P�ter n�ven ker�lt be a t�rt�net�r�sba. A hadnak nem volt elegend� fegyvere �s �lelme, ez�rt fosztogat�ssal szerezt�k meg a meg�lhet�s�kh�z sz�ks�ges falatokat. Nagy r�sz�k nem is indult el a Szentf�ldre, hanem a Rajna-parti v�rosok zsid� lakoss�g�n �lte ki harci �s zs�km�nyol�si v�gy�t. M�jusban �s j�niusban a Leiningeni Emich vezette csapatok lem�sz�rolt�k Speyer, Worms, Mainz �s Trier zsid�s�g�t, m�g a Folkmar nev� pap �ltal vezetett keresztes csapatok a weseli �s pr�gai zsid�kkal szemben l�ptek fel, igaz, hogy ezt a csapatot k�s�bb a magyar hat�ron sz�tvert�k. Az al�bbi forr�s h�ven adja vissza a kegyetlens�geket:

"A v�rosban [Mainz] lak� zsid�k, miut�n �rtes�ltek testv�reik lem�sz�rl�s�r�l �s mivel tudt�k, hogy oly nagy sokas�gt�l meg nem menek�lhetnek, oltalmat rem�lve Routhard p�sp�kh�z fordultak �s rengeteg kincset b�ztak �rizet�re �s becs�let�re. Igen b�ztak v�delm�ben, l�v�n � a v�ros p�sp�ke. A v�ros f�papja a zsid�kt�l �tvett hallatlanul sok p�nzt gondosan biztons�gba helyezte... Azonban Emicho �s emberei haditan�csot tartanak, majd napkeltekor ny�llal �s l�ndzs�val t�madtak a tet�n tart�zkod� zsid�kra. Bet�rik a z�rakat �s a kapukat, �s mintegy h�tsz�z zsid�t meg�lnek. Azok hasztalan pr�b�ltak oly sok ezernyi ember erej�nek �s t�mad�s�nak ellen�llni. Ugyan�gy halomra �lt�k az asszonyokat, �s kard�lre h�nyt�k az ak�rmilyen korhoz �s nemhez tartoz� gyenge gyerekeket is. " (Aacheni Alberich jeruzs�lemi kr�nik�j�b�l)

Remete P�ter csapata Nincstelen Walter lovag sereg�t k�vette, amely 1096. augusztus 1-�n �rkezett meg Konstantin�polyba. Alexiosz biz�nci cs�sz�r bar�tian fogadta a kereszteseket, �s azt tan�csolta nekik, hogy v�rakoztass�k csapataikat. Azonban a fosztogat�sok miatt a fegyelmezetlen csapatot �tsz�ll�totta a Boszporusz t�ls� partj�ra. A t�r�k�k viszont k�nny�szerrel semm�s�tett�k a szervezetlen sereget. Az els� csapatot szeptemver 29-�n, Walter serege pedig az okt�ber 21-i "rettenetes hadicsel"-nek esett �ldozatul.

A hadj�rat m�sodik hull�ma nagyobb szerencs�vel j�rt. A csapatokat rangos feud�lis uralkod�k vezett�k, nem kir�lyi csal�dok sarjai. Egyetlen kiv�tel Vermandois-i Hug�, a francia kir�ly testv�re volt. A lotharingiai kontingens vezet�je Bouillon Gottfried volt, akit elk�s�rt testv�re, Boulogne-i Balduin is. Hug� �tkelt az Alpokon, eg�sz It�li�n, majd haj�val k�s�rt�k a biz�nciak Konstantin�polyig a r�gi Egnatiusi �ton. A lotharingiaiak ezzel szemben a sz�razf�ldi utat v�lasztott�k: a Rajna v�lgy�b�l kiindulva a Duna foly�s�t k�vetve rendezetten haladtak �t t�bbek k�zt a Magyar Kir�lys�gon, az �lelem�rt fizettek. A d�l-it�liai normannok is k�ldtek csapatokat Tarant�i Boemund parancsnoks�ga alatt. a normannok 1097 �prilis�ban �rt�k el Konstantin�polyt, ahol alvez�r�k, Hauteville-i Tankr�d, Boemund unoka�ccse szabad rabl�st enged�lyezett a v�ros k�rny�k�n. Nem sokkal ut�na �rt Konstantin�polyba a Tolosai Rajmund, Saint Gilles gr�fja �ltal vezetett sereg. A p�pa �t sz�nta a keresztesek f�vez�r�nek, ez�rt mell�je rendelte Le Puy-i Adem�r p�sp�k�t, p�pai leg�tust, aki nagy szerepet j�tszott a hercegek, gr�fok ellens�gesked�seinek csillap�t�s�ban. Egy m�sik sereg �szak-Franciaorsz�gb�l indult II. R�bert, Normandia hercege, s�gora Blois-i Istv�n �s unokatestv�re, Flandria gr�fja II. R�bert vezet�se alatt. �k is az Adri�n �tkelvek�zel�tett�k meg a Biz�nci Cs�sz�rs�got, �s 1097 m�jus�nak k�zepe t�j�n �rkeztek Konstantin�polyba.

A frankoknak nevezett keresztes vez�rek tal�lkoz�ja a biz�nci udvarral m�ly benyom�st gyakorolt mindk�t f�lre. Az ortodox egyh�z furcs�nak tartotta az er�szak gyakorl�s�t a hit nev�ben, �s a b�cs�t is. Komn�nosz Alexiosz cs�sz�r l�nya, Anna meg�rta apja uralkod�s�nak t�rt�net�t. Ebben sok �rdekes r�szletet tal�lunk a keresztesek biz�nci tartoz�s�ra vonatkoz�an. Tal�n ismert az a t�rt�net, miszerint val�sz�n�leg P�rizs gr�fja hanyagul r��lt a bazileusz tr�nj�ra, amely csak az uralkod�t illette. Amikor felh�vt�k figyelm�t a nagyfok� tiszteletlens�gre, a gr�f azt v�laszolta, hogy neki sokkal ink�bb tiszteletlennek t�nt a cs�sz�r, aki egyed�l �lt, m�g a b�tor lovagoknak �llniuk kellett jelenl�t�ben. Alexiosz megpr�b�lta h�s�gesk�re k�telezni a keresztesek vezet�it, amit, ha form�lisan is, mindenki elfogadott, kiv�ve az egyetlen Saint Gillest. Ezut�n Alexiosz gyorsan �tsz�ll�totta �ket a Boszporuszon, 1097 �prilis�ban, ahol kezdet�t vette a t�nyleges katonai akci�.

A csapatokat nem a biz�nci cs�sz�r vezette, a g�r�g seg�ts�g csak egy - egy�bk�nt igen �rt�kes - csapatra korl�toz�dott Taitikiosz vezet�s�vel.

A hadj�rat sikeresen kezd�d�tt. I. Kilidzs Arszl�n a biztons�g csal�ka �rzet�vel, ami Remete P�ter csapatai felett aratott kor�bbi gy�zelme nyom�n elt�lt�tte, megt�madta �ket. Azonban k�s�n d�bbent r�, hogy a nyugati lovagok rettent� erej� neh�zlovass�g�val �ll szemben. Komn�nosz Anna, a cs�sz�r l�nya �rja: "A frank lovagok rohama okozta els�, kiv�dhetetlen megr�zk�dtat�s m�g Babilon falain is lyukat �t�tt volna."

1097 j�nius�ban elfoglalt�k a keresztesek Nikai�t, a R�m-Szeldzsuk Szult�nust �s Dor�laiont.

Az ellenf�l ezut�n a felperzselt f�ld taktik�j�t alkalmazva l�p�sr�l l�p�sre vonult vissza: a minden �lelmet elvittek, megm�rgezt�k a kutakat, fel�gett�k a f�ldeket.

Id�k�zben 1098 febru�rj�ban Tankr�d �s Boulogne-i Balduin bevonult a kereszt�ny �rm�nyorsz�gba. Balduin Edessz�ba ment, ahov� Thoros �rm�ny fejedelem h�vta a keresztes sereget, sz�vets�gk�t�s v�gett. M�rcius 9-�n azonban ismeretlen b�rgyilkosok v�geztek Thorosszal, �gy Balduin mag�hoz ragadta az uralmat a v�rosban. Ezzel megalakult Keleten az els� keresztes �llam, Edessza sz�khellyel.

Ezalatt a keresztesek t�bbi r�sze tov�bb folytatta az el�renyomul�st. 1097 okt�ber 21-�n a keresztesek az er�s muzulm�n csapat �ltal v�dett Antiochia falai al� �rtek. K�r�lbel�l negyvenezerre becs�lhetj�k a v�rat k�r�lvev� ostroml�k l�tsz�m�t, k�zt�k akadtak sz�p sz�mmal asszonyok �s gyerekek is.

Antiochia falain�l t�rt�nt meg a borzalmas cselekedet, a kannibalizmus. Remete P�ter k�vet�i, a tafurokk�nt ismert elszeg�nyedett flamandok a legyilkolt arab katon�kat ett�k meg. "A mieink �stben f�zt�k meg a feln�tteket, a gyerekeket pedig ny�rsra h�zt�k, megs�t�tt�k �s felfalt�k. 1098 janu�rj�ban Remete P�ter megpr�b�lt megsz�kni, de Tankr�d utol�rte �s visszat�r�sre k�nyszer�tette. Febru�rban a biz�nci kontingens otthagyta az ostrom helysz�n�t. Az elh�z�d� ostromot tov�bb s�lyosb�totta a h�r, miszerint Kerboga moszuli atab�g vezet�s�vel hatalmas sereg k�zeledik a v�ros felment�s�re.

Ebben a v�ls�ghelyzetben Boemundnak volt egy �t�k�rty�ja: el�rulta, hogy van egy k�me Antiochi�ban, akinek r�v�n a keresztesek bejuthatnak a v�rosba. Egy felt�tele volt: ha beveszik a v�rost, � kapja meg felette a hatalmat. A fejedelmek tan�csa - b�r Tolosai Rajmund ellenkezett - elfogadta az aj�nlatot. Etienne de Blois, megsejtve a v�ros eles�s�t, otthagyta a csatamez�t �s hazautazott.

Ugyanazon a napon a sereg megh�tr�l�st sz�nlelt, majd �jjel visszat�rt, Boemund embere pedig kinyitotta a kapukat, �s a kereszt�nyek elfoglalt�k a v�rost.

Amikor Kerboga moszuli uralkod� sereg�vel meg�rkezett, az ostroml�kb�l hirtelen ostromlottak lettek. Ekkor t�rt�nt meg, hogy k�t katon�nak misztikus hallucin�ci�i t�madtak: egyik�k Krisztust l�tta, aki biztos�totta �ket a gy�zelemr�l, a m�siknak Szent Andr�s jelent meg, aki felfedte sz�m�ra a Szent L�ndzsa rejtekhely�t. Ezzel a fegyverrel sz�rta �t Longinus r�mai katona Krisztus oldal�t a kereszten. A val�ban megtal�lt erekly�t�l (egy l�ndzs�t mindenesetre tal�ltak) fellelkes�lt keresztesek 1098 j�nius 28-�n kit�rtek a v�rb�l, �s csat�ban legy�zt�k Kerboga sereg�t.

Id�k�zben j�liusban t�fuszj�rv�ny t�rt ki, ami augusztus 1-�n mag�val ragadta Adem�r p�sp�k�t, aki mint egy �j M�zes, nem l�thatta munk�ja beteljes�l�s�t. A vezet�k nem tudtak megegyezni a folytat�sr�l. A legszeg�nyebb zar�ndokok l�zad�sa 1098 november�ben Jeruzs�lem fel� val� tov�bbvonul�sra k�sztette �ket. A keresztesek 1099 janu�r 13-�n hagyt�k el Antiochi�t.

1099 j�nius 7-�n a keresztes sereg t�bort vert Jeruzs�lem falai alatt. Csup�n egyharmada maradt �letben azok k�z�l, akik k�t �vvel kor�bban Nyugat-Eur�p�b�l �tnak indultak. A fegyvertelen zar�ndokokat, n�ket �s gyerekeket lesz�m�tva ez annyit jelentett, hogy a fegyveres er� k�zel tizenk�tezer gyalogosb�l �s tizenk�t- vagy tizenh�romezer lovagb�l �llt. Tudt�k, hogy �lelm�k, viz�k fogyt�n.

M�gis, a gondvisel�s mell�j�k szeg�d�tt: genovai g�lya �s angliai haj�k k�t�ttek ki a muzulm�nok �ltal elhagyott Jaffa kik�t�j�ben. Rakom�nyuk igen �rt�kes volt: �lelem, valamint szegek, csavarok �s k�telek. Tankr�d �s R�bert eg�szen a Szamaria k�rny�ki erd�be mentek f��rt, majd a genovai �csmesterek 2 mozg� tornyot, haj�t�g�peket �s l�tr�kat �csoltak.

J�lius 8-�n egy l�tom�s hat�s�ra az eg�sz sereg mez�tl�b, zsolt�rokat �s im�ds�gokat �nekelve k�rmenetet tartott a v�ros k�r�l.

A t�mad�s j�lius 13-�n �jjel kezd�d�tt meg. Els�k�nt Tolosai Rajmund tornya ker�lt a fal k�zel�be, de az arabok Iftikhar korm�nyz� parancsnoks�ga alatt visszavert�k a t�mad�st. J�lius 14-e Bouillon Gottfried torny�t az �szaki fal mell� g�rd�tett�k, d�lt�jban pedig siker�lt a torony �s a fal k�z� hidat h�zniuk. A keresztesek d�lut�n 3 �rakor rohamoztak, Gottfried ir�ny�t�sa alatt. A pall�n el�sz�r k�t flamand lovag, Litold �s Gilbert de Tournai hatolt az er�dbe. M�g�tt�k haladt a lotharingiai kontingens sz�ne-java, nyomukban pedig Tankr�d normann lovagjai. Gottfried katon�ival kinyitotta a kapukat t�bbi keresztes el�tt, Tankr�d pedig harcosaival kereszt�lverekedte mag�t a Templom-hegyig. Elfoglalta a Sziklamecsetet, elrabolta annak �rt�kes kincseit. A muszlimok k�z�l, akik tetemes hadisarcot �g�rtek, lehet�v� tette, hogy az al-Aksza mecsetbe vonuljanak, ahov� kit�zte a z�szlaj�t.

Iftikhar �s test�rei a D�vid-toronyba vonultak vissza. A korm�nyz� a v�ros kincseinek �tad�sa fej�ben k�s�ret�vel szabadon elvonulhatott.

A muzulm�nok k�z�l csak �k maradtak �letben. Az oly r�g�ta �h�tott gy�zelemt�l megittasult keresztesek minden lakost lem�sz�roltak. M�g az al-Aksza mecsetbelieket sem mentette meg Tankr�d z�szlaja. A korabeli �r�s h�ven adja vissza a borzalmakat:

"Ekkor egyes szarac�nok, arabok �s ti�pok D�vid v�ros�ba menek�ltek, m�sok viszont az �r �s Salamon templom�ba z�rk�ztak. E templom csarnokaiban is hevesen k�zd�ttek vel�k. Nem volt hely, ahol kardforgat� vit�zeink meg ne tal�lt�k volna �ket. Sokan Salamon templom�nak tetej�re menek�ltek fel. Innen zuhantak al� hal�los ny�lt�l tal�lva. Ebben a templomban mintegy t�zezer embert fejeztek le. Ha ott lettetek volna, bok�ig g�zoltatok volna a v�rben, mint mi. Mit is besz�lek err�l ennyit? Egyik�k sem mentette meg �let�t, de m�g a n�knek �s a gyerekeknek sem kegyelmeztek... Csod�latos dolgot l�ttatok volna ott, mid�n a fegyverforgat�k �s a szeg�nyebb gyalogosok, mikor �rtes�ltek a szarac�nok ravaszs�g�r�l, a meg�ltek has�t felmetszett�k, hogy beleikb�l vegy�k ki a biz�nci aranyakat, amelyeket m�g �let�kben nyeltek le. Ez�rt t�rt�nt az is, hogy n�h�ny nap eltelt�vel a holttesteket nagy halomba gy�jt�tt�k �s el�gett�k, hogy a p�nzt a hamvak k�z�tt is megtal�lj�k..." (Foucher de Chartres le�r�sa)

J�lius 17-�n a fejedelmek, b�r�k, p�sp�k�k, papok, pr�dik�torok �s harcosok a Szent S�r templom�hoz vonultak. Ott h�l�t adtak az �rnak a gy�zelem�rt, Te Deumot �nekeltek. H�rom �vnyi szenved�s ut�n v�gre el�rt�k c�ljukat.

�sszegz�s:

Az els� keresztes h�bor�r�l sok, egym�snak ellentmond� v�lem�ny l�tezik.

M�g ma is hosszas vita t�rgya, hogy l�tezik-e jogos er�szak Isten nev�ben. Erre nem akarok kit�rni, mindenkinek m�s a v�lem�nye, de azt bizony�tottan �ll�thatom, hogy abban az id�ben a p�pa szerint is l�tezhetett h�bor� Isten nev�ben. A h�v�k persze akkor ezt nem is mert�k megk�rd�jelezni.

Sokan t�l durv�nak, brut�lisnak tartj�k a keresztesek �ltal elk�vetett kannibalizmust, a hatalmas v�rf�rd�t Jeruzs�lem bev�tel�n�l, a hull�k el�get�s�t, hasuk felmetsz�s�t stb.

Ebben maxim�lisan igazuk van.

Viszont ezeket az esem�nyeket nem a mai szemmel kell n�zni. Az akkori emberek teljesen m�sk�pp gondolkodtak, mint mi. M�g �n is roppant nehezen tudom, vagy szinte egy�ltal�n nem meg�rteni az akkori felfog�st.

De pr�b�ljunk meg a keresztesek szem�vel l�tni!

A p�pa meghirdette a hadj�ratot. A h�vek buzg�n b�ztak benne, az Egyh�zban �s Isten �ld�s�ban. Fellelkes�tette �ket Jeruzs�lem elfoglal�s�nak rem�nye.

Elfogyott az �lelm�k. A mai ember mit v�lasztana? Az �hhal�lt, vagy a kannibalizmust? Elgondolkodtat� k�rd�s! Az akkori keresztesek bizony�ra nem szerett�k volna nyomor�s�gos �hhal�llal befejezni f�ldi �let�ket.

Jogos az is, hogy amikor az arabok m�g a keresztesek el�tt elfoglalt�k Jeruzs�lemet, mennyivel m�sk�ppen t�rt�nt minden.

Igen �m, de �k helyben voltak, m�g a keresztesek roppant hossz� utat tettek meg sz�razf�ld�n �s tengeren, mire el�rtek id�ig. Amikor l�tt�k, hogy bejuthatnak az oly r�gen �h�tott v�ros falai k�z�, a sok �vnyi szenved�s ut�n engem is ugyan�gy elkapott volna a harci v�gy: nehogy itt, az utols� l�p�sn�l kelljen megh�tr�lnunk.

Teh�t a keresztesek bizony mai szemmel n�zve t�nyleg brut�lisak, kegyetlenek voltak, de - akkori szemmel n�zve - �k nem tartott�k magukat annak

Az els� keresztes hadj�rat siker�nek okai:

R�viden �sszefoglalva a k�vetkez� forr�s is r�mutat a legf�bb okra:

"(A frank p�nc�los vit�zek) vasb�l kov�csolt t�mb�knek l�tszanak, melyekr�l lepereg a ny�l, a kardcsap�s." (Mohamed�n szemtan� a keresztes h�bor�k kor�b�l)

M�s:

"Egy lovas frank vit�z d�rd�j�val m�g Babilon kapuj�t is be tudn� szak�tani. " (Anna Komn�nosz; valamint Runciman)

Teh�t a hadj�rat siker�t a nyugaton elterjedt, de keleten ismeretlen lovagi hadvisel�snek k�sz�nhetik a keresztesek. Az arab k�nny�lovasoknak es�ly�k sem volt meg�ll�tani egy fel�j�k g�rd�l� "ac�llavin�t". M�g a legedzettebb, legtapasztaltabb arab harcosokban is megh�lt a v�r, amikor l�tt�k a l�ndzs�val fel�j�k v�gt�z� lovasokat, hallott�k a pat�k d�b�rg�s�t.

�rdemes elgondolkodni az els� forr�s sz�veg�n is. Akkor m�g csak l�ncing volt, de a forr�s mohamed�n �r�j�nak ha hihet�nk, akkor ez felfogta a ny�lvessz�k nagy r�sz�t. Lehet, hogy az akkori arab �jak gyeng�k voltak, de ez nem v�ltoztat a t�nyen.

Szint�n a lovagok kez�re j�tszott az is, hogy a ter�let k�z�gazgat�silag nem volt egys�ges. Jeruzs�lem pl a Fatimida egyiptomi kalif�tus kez�n volt. Az em�rs�gek, arab fejedelems�gek pedig megosztottak voltak, a legt�bben egym�s ellen harcoltak. Ez�rt is Jeruzs�lem ostrom�n�l ink�bb �r�ltek annak, hogy az egyiptomi kalif�tus meggyeng�l, nem hogy a seg�ts�g�re siettek volna felment� csapatokkal.

A templomos nagymesterek:

Hugues de Payns 1119-1136

Robert de Craon 1137-1149

Everard de Barres 1149-1152

Bernard de Tr�m�lay 1152-1153

Andr� de Montbard 1153-1156

Bertrand de Blanquefort 1156-1169

Philippe de Nablus 1169-1171

Odo de Sainr-Amand 1171-1179

Arnold de Torroja 1180-1184

G�rard de Ridefort 1185-1189

Robert de Sabl� 1191-1193

Gilbert Erail 1194-1200

Philippe de Plessiez 1201-1209

Guillaume de Chartres 1210-1219

Pedro de Montaigu 1219-1232

Armand de P�rigord 1232-1244

Richard de Bures 1244-1247

Guillaume de Sonnac 1247-1250

Renaud de Vichiers 1250-1256

Thomas B�rard 1256-1273

Guillaume de Beaujeu 1273-1291

Thibaud Gaudin 1291-1293

Jacques de Molay 1293-1314

Jeruzs�lemi kir�lyok:

Bouillon Gottfried (a Szent S�r v�delmez�je) 1099-1100

I. (Boulogne-i) Balduin 1100-1118

II. (Le Bourg-i) Balduin 1118-1131

(Anjou) Fulko 1131-1143

III. Balduin 1143-1163

I. Almarich 1163-1174

IV. Balduin 1174-1185

V. Balduin 1183-1186

(Lusignani) Guido 1186-1190

I. (Montferrati) Konr�d 1190-1192

I. (Champagne-i) Henrik 1192-1197

II. (Lusignani) Almarich 1197-1205

I. Izabella 1205

M�ria (Maria la Marquise) 1205-1210

I. (Brienne-i) J�nos 1210-1212

II. Izabella 1212-1225

II. (Stauf) Frigyes 1225-1228

II. (Stauf) Konr�d 1228-1254

III. (Stauf) Konr�d (Konradin) 1254-1268

I. (Antiochiai Lusignani) Hug� 1268-1284

I. (Anjou) K�roly - ellenkir�ly 1277-1285

II. (Antiochiai) J�nos 1284-1285

II. (Anjou) K�roly - ellenkir�ly 1285-1286

II. (Antiochiai Lusignani) Henrik 1285-1291