z�ld sz�veg: magyar vonatkoz�s� esem�nyek
v�r�s sz�veg: a Szentf�ld t�rt�nelm�re k�zvetlen hat�ssal nem b�r� eur�pai esem�nyek
piros sz�veg: a Szentf�ld t�rt�nelm�re k�zvetlen hat�ssal nem b�r� Eur�p�n k�v�li esem�nyek

1138 Szaladin val�sz�n�s�thet� sz�let�si �ve
1138 Lengyelorsz�g fejedelems�gekre boml�sa
1138 a sz�mszer�j (sikertelen) betilt�sa
1138 II. B�la serege Vlagyimirko peremisli �s Jaropolk kijevi uralkod�t t�mogatja Vszevolod csernyigovi fejedelem ellen
1139 Henrik, III. Konr�d n�met kir�ly fia eljegyzi B�la l�ny�t, Zs�fi�t (a frigy nem val�sul meg)
~1140 t�megese keresztes v�r�p�t�sek a Szentf�ld�n
1141 febru�r 13 II. B�la hal�la, n�gy fi� marad ut�na: G�za, L�szl�, Istv�n, �lmos
1141 II. G�za uralkod�s�nak kezdete
1141 elindul a vallonok �s n�metek bek�lt�z�se Magyarorsz�gra
1142 a ciszterci monostor alap�t�sa
1143 A katar eretneks�g terjed�se
1143 Magyar hadj�ratok a kijevi nagyfejedelem ellen (a halicsi fejedelmet t�mogatva)
1144 november 28-december 26: Edessza (ekkor kereszt�ny v�ros) ostroma �s eleste
~1145 a legkor�bbi Szent Gell�r legenda keletkez�se
1145 �sze: a h�r meg�rkezik III. Jen� P�p�hoz
1145 �sze: "J�nos pap" a Perzsi�t�l keletre �l� rejt�lyes kereszt�ny uralkod� els� eml�t�se
1145 december 1: a II. keresztes hadj�rat kihirdet�se
1146 a tr�nk�vetel� Borisz bet�r Magyarorsz�gra, elfoglalja Pozsonyt, G�za hamar visszafoglalja
1146 G�za feles�g�l veszi Izjaszlav vlagyimiri, volh�ni �s kijevi fejedelem n�v�r�t, Eufroszin�t
1146 szeptember 11: G�za a Lajta menti csat�ban legy�zi Henrik bajor �rgr�fot �s osztr�k herceget
1146 szeptember 14: Zang� szarac�n vezet� hal�la
1147 Freisingi Ott� kr�nika�r� magyarorsz�gi l�togat�sa. Le�r�sa szerint a k�zn�p m�g s�trakban lakik.
1147 a m�sodik keresztes hadj�rat seregei �tvonulnak Magyarorsz�gon
1147 Szuzdal �s Kijev fejedelme Jurij Dolgorukij lesz
1147 �szak-n�met keresztes hadj�rat az Elb�n t�li szl�v t�rzsek ellen
1147 a m�rok ki�z�se Lisszabonb�l
1147 az els� pap�rmalom
1147 Engelber kolostor (sv�jc): a k�dexek inici�l�i helyett fametszeteket alkalmaznak: a k�nyvnyomtat�s el�dje!!!!
1147 Moszkva els� eml�t�se
1147 tavasza: az angol, flamand, fr�z elindulnak a Szentf�ld fel�
1147 m�jus v�ge: Konr�d n�met "cs�sz�r" (val�j�ban soha nem koron�zt�k cs�sz�rr�) seregivel �tnak indul
1147 j�nius 8: Lajos francia kir�ly is �tra kel seregeivel, a templomos nagymester (Barre-i Everard) is vel�k tart
1147 j�nius 8: a m�sodik keresztes hadj�rat seregei a magyar hat�rhoz �rnek, Borisz is csatlakozni pr�b�l, de k�r�s�t megtagadj�k. V�g�l VII. Lajos keresztes sereg�ben megb�jva siker�l bejutnia Magyarorsz�gra. Lajos elfogja, de nem adja ki G�z�nak.
1147 j�lius 20:  a n�met seregek �thaladnak a Biz�nci cs�sz�rs�g ter�let�n, annak ellen�re, hogy elvileg sz�vets�gesek, sorozatosak a kisebb-nagyobb �sszecsap�sok a keresztesek �s a biz�nciak k�z�tt
1147 augusztus: a francia seregek viszonylag fegyelmezetten �thaladnak Magyarorsz�gon
1147 szeptember 10: Konr�d el�ri Konstantin�polyt, sok a konfliktus a n�metek �s a biz�nciak k�z�tt
1147 okt�ber 4: a francia seregek el�rik Konstantin�polyt
1147 okt�ber 15: a n�met seregek Nikai�ban
1147 okt�ber 25: a n�met sereget a Dor�laion melletti Bath�sz foly�n�l meglepet�sszer�en megt�madj�k �s sz�tverik a szeldzsuk t�r�k�k
1147 november: a francia sereg Nikai�ba �rkezik, a k�t sereg egyes�l
1147 v�ge/1148 eleje: Konr�d megbetegszik, visszat�r Konstantin�polyba, ahol Manu�l biz�nci cs�sz�r szem�lyesen �polja
1148 � 1152 Magyarorsz�g ism�t orosz belvisz�lyokba avatkozik, ez�ttal Izjaszlav vlagyimiri fejedelem mellett (6 hadj�rat), v�g�l G�za er�s k�zbenj�r�s�ra kompromisszumos b�ke sz�letik
1148 janu�r eleje: a francia sereg �sszecsap a t�r�k�kkel az anti�khiai h�dn�l, a t�r�k�k visszavonulnak
1148 febru�r eleje: a keresztes sereg el�ri Attali�t, �gy d�ntenek, hogy haj�n mennek tov�bb, de csak a sereg egy kis r�sze sz�m�ra siker�l haj�t szerezni. A sereg nagyobbik r�sze v�r egy darabig, de miut�n az �jabb haj�kra sem f�rnek fel, gyalog indulnak tov�bb.
1148 m�rcius: Konr�d elhagyja Konstantin�polyt, haj�n Palesztin�ba utazik
1148 m�rcius 19: Lajos francia kir�ly haj�n �rkezik Szent Simeon kik�t�j�be
1148 j�nius 24: az akkoni gy�l�s: Balduin jeruzs�lemi kir�ly, Foucher p�tri�rka, a templomosok �s johannit�k nagymestere, Konr�d �s Lajos elhat�rozz�k, hogy a h�bor� f� c�lja Damaszkusz
1148 j�lius 24: a sereg el�ri Damaszkuszt
1148 j�lius 28: a frankok bel�tj�k, hogy Damaszkusz bev�tele lehetetlen, felhagynak az ostrommal, sz�tfoszlik a keresztes sereg verhetetlens�g�nek m�tosza
1148 szeptember 8: Konr�d elhagyja Palesztin�t, hosszabb Konstantin�polyi tart�zkod�s ut�n visszat�r N�metorsz�gba
1149 a kijevi nagyfejedelem buk�sa
1149 Szic�li�ban is sz�nek m�r selymet
1149 Magyarorsz�g a szerbeket t�mogatja a szerb � biz�nci h�bor�ban
1149 nyara: Lajos is elhagyja Palesztin�t, a keresztesek a kudarc�rt Biz�ncot okolj�k
1149 j�nius 28: Anti�khia ura, Rajmund elesik a Mur�d forr�s�n�l v�vott csat�ban, serege teljes veres�get szenved, ut�da III. Boemund m�g csak �t�ves, a r�gens Balduin kir�ly lesz
~1150 Magyarorsz�gon font helyett m�rk�ban m�rik a s�lyt
~1150 Ab� Hamid utaz� szerint Magyarorsz�gon nagy t�meg� mohamed�n �l (khorezmiek, beseny�k)
~1150 az ikonfest�s vir�gz�sa Kijevben �s Novgorodban
~1150 a sal�tromsav feltal�l�sa (It�lia)
~1150 Angkorvat templomv�ros (Kambodzsa)
~1150 joruba v�ros�llamok Nig�ri�ban
~1150 magyar hallgat� a franciaorsz�gi egyetemen
1150 M�nuel hadj�rata Magyarorsz�g ellen
1150 �prilis: Rajmund lehets�ges ut�dj�n, Edesszai Joscelinen t�rkm�nek �tnek rajta �s elfogj�k, N�r ad D�n szarac�n vez�r megvak�ttatja Josceliht �s Alepp�ban beb�rt�nzi
1150 ny�r: Balduin hazat�r,Rajmund �zvegye, Konstancia hercegn� egyed�l korm�nyozza Antiokhi�t (nem hajland� �jra f�rjhez menni)
1151 Magyar hadj�rat Oroszorsz�g ellen
1151 j�liusa: az Edesszai gr�fs�g utols� er�ss�ge, Turbesszel is elesik
1151 m�jus: N�r ad-D�n megk�s�rli Damaszkusz ostrom�t, de a v�d�kkel sz�vets�ges frank felment� sereg h�r�re egy h�nap ut�n elvonul
1152 Barbarossa Frigyest n�met kir�lly� koron�zz�k
1152 Anjou Henrik �s Aquitaniai Eleon�ra h�zass�ga, h�bor� Angli��rt
1152 Tripoliszi II. Rajmundod az aszaszinok meggyilkolj�k
1153 magyar hadj�rat a halicsi fejedelem ellen
1153 janu�r 25: Balduin megostromolja Aszkalont, de csak augusztus 19-�n k�pes bevenni
1153 Chatilloni Rajnald �s Konstancia h�zass�ga
1153 augusztus 19: az aszkaloni szarac�n hely�rs�g megadja mag�t, a v�d�k �s a lakosok szabadon elvonulhatnak
1154 Idr�szi arab f�ldrajztud�s m�v�ben Magyarorsz�got is bemutatja
1154 magyar-biz�nci �sszecsap�sok
1154 II. (Plantagenet) Henrik (1154-1189) angol kir�ly tr�nral�p�se
1154 Barbarossa haddal vonul It�li�ba, elfoglalja R�m�t, megostromolja Mil�n�t
1154 �prilis 18: N�r ad-D�n ism�t megk�s�rli Damaszkusz ostrom�t, a lak�k ink�bb �t p�rtolj�k, mint a v�d�t, Mudzs�rt
1154 �prilis 25: a damaszkuszi lakosok megnyitj�k a kaput N�r ad-D�n el�tt, Mudzs�r Bagdadba vonul vissza
1155 I M�nuel megt�madja Magyarorsz�got, N�ndorfeh�rv�ri csata
1155 Barbaross�t n�met-r�mai cs�sz�rr� koron�zz�k
1155 a Szent-Mih�ly bazilika (Pavia) felszentel�se
1155 Jurij Dolgorukij elfoglalja a kijevi nagyfejedelmi tr�nt
1155 az angol kir�ly h�b�r�l megkapja �rorsz�got a p�p�t�l
1155 Masz�d szult�n hal�la, tr�nvisz�lyok a szarac�nok k�z�tt
1156 magyar-biz�nci b�keszerz�d�s
1156 Rossz Vilmos szic�liai kit�ly gy�zelme a biz�nciak felett
1156 benevent�i szerz�d�s
1156 Ostmark, a k�s�bbi Ausztria �n�ll� hercegs�g lesz
1156 a bolognai egyetem kiv�lts�glevelet kap, az egyetemi �let vir�gz�snak indul
1156-57 f�ldreng�ssorozat Sz�ri�ban, t�bb v�r jelent�sen megs�r�l
1156 tavasza: Rajnald megt�madja Ciprust
1157 k�nai gabonarakt�rak
1157 besan�oni birodalmi gy�l�s, �ssze�tk�z�s a cs�sz�r �s a p�pa k�z�tt
1157 �sszeesk�v�s G�za ellen, testv�re, Istv�n vezet�s�vel. G�za sz�m�zi Istv�nt, aki I. Frigyeshez menek�l.
1157 Sinjar szeldzsuk szult�n hal�la
1157 febru�r: Balduin megszegi a N�r ad-Dinnal k�t�tt fegyversz�netet
1157 m�jus: N�r ad-Din B�nj�sz ostrom�ra indul, Balduin pedig a v�ros felment�s�re, v�ltakoz� sikerek ut�n N�r ad-Din feladja az ostromot
1157 okt�ber: N�r ad-Din s�lyosan megbetegszik, mindenki a hal�l�ra sz�m�t, de fel�p�l
1158 L�beck alap�t�sa
1158 a bolognai egyetem alap�t�sa
1158 az �szak-It�lia v�rosokat Barbarossa megfosztja �nkorm�nyzati jogukt�l, Mil�n� ostroma (magyar �j�szok is r�szt vesznek rajta)
1158 m�rcius: Balduin ostrom al� veszi Damaszkuszt, de amikor N�r ad-Din megjelenik a sz�nen, ink�bb visszavonul
1158 szemptember: Balduin �s Theod�ra (Manu�l biz�nci cs�sz�r unokah�ga) h�zass�ga
1158 �sze: Manu�l cs�sz�r Kilikia ellen vonul, Rajnald meghuny�szkodik el�tte
1159 III. S�ndor p�pa mellett IV. Viktor ellenp�pa Barbarossa Frigyes t�mogat�s�val
1159 Z�ra fell�zad Velence ellen �s a magyar fennhat�s�got ismeri el, de a velenceiek visszafoglalj�k a v�rost
1159: az alepp�i b�rt�nben meghal Joscelin
1159 �prilis 12: Manu�l cs�sz�r nyolc napig Anti�khi�ban vend�geskedik, majd fegyversz�netet k�t N�r ad-Dinnal: a frankok rossz szemmel n�zik
1159 v�ge: meghal Eir�n� cs�sz�rn�
1160 az it�lia v�ros�llamok legy�zik a n�meteket, carcanoi csata
1160 a p�pas�g v�ls�ga, k�t p�pa: IV. Viktor kik�z�s�ti III. S�ndort �s viszont
1160 november: N�r ad-Din seregei elfogj�k Rajnaldot, az alepp�i b�rt�nbe ker�l, Balduin a 15 �ves III. Boemundot nevezi meg Anti�khia �j uralkod�j�nak
1161 II. G�za fia, B�la, megkapja a tengermell�ki duk�tust
1161 �t �vre sz�l� Magyar-Biz�nci b�keszerz�d�s (val�j�ban Biz�nc m�r a k�vetkez� �vben megszegi)
1161 a Hanza keresked� t�rsas�g megalap�t�sa (Wisby, Gotland)
1161 Vszevolod Jurjevics (1161-1212) vlagyimiri nagyfejedelem lesz
1161 a szeldzsukok elismerik Biz�nc fennhat�s�g�t
1161 a biz�nci cs�sz�r �s Melisenda, II. Rajmund l�nya esk�v�je meghi�sul, Rajmund bossz�b�l Ciprust fosztogatja
1161 december: a cs�sz�r v�g�l Anti�khiai M�ri�t veszi el
1162 m�jus 31: II. G�za hal�la
1162 III. Istv�n ker�l tr�nra
1162 j�lius: Biz�nc �jabb t�mad�st ind�t Magyarorsz�g ellen, IV. Istv�nt t�mogatva. A magyar f�urak, f�lve a t�lzott biz�nci befoly�st�l, nem mennek bele, �gy II. L�szl� ker�l a tr�nra. III. Istv�n elmenek�l, IV. L�szl� a duk�tust kapja meg. Az esztergomi �rsek (Luk�cs) nem hajland� L�szl�t megkoron�zni, ez�rt Mik� kalocsai �rsek hajtja v�gre a r�tust. Luk�cs ki�tkozza az ellenkir�lyt, aki v�laszul b�rt�nbe veti, de III. S�ndor p�pa k�zbenj�r�s�ra kiszabadul. Luk�cs azonban tov�bbra is L�szl� ellen sz�l, �jra b�rt�nbe ker�l.�
1162 Barbarossa lerombolja Mil�n�t
1162 mil�n�i olasz menek�ltek telepednek le a Szer�ms�gben
1162 az els� megkoron�zott norv�g kir�ly, Magnus Erlingsson (1162-1184)
1162 febru�r 10: III. Balduin hal�la
1162 v�ge: zavarg�sok Kiliki�ban
1163 II. L�szl� hal�la (val�sz�n�leg m�rgez�s)
1163 janu�r 27: IV. Istv�n megkoron�z�sa (� maga III. Istv�n uralm�t nem ismeri el, emiatt saj�t mag�t is III.-nak nevezi) Sokan nem ismerik el kir�lynak, folyamatosan l�zadnak, ami ellen IV. Istv�n Biz�ncot h�vja be.
1163 j�nius 18: a k�t Istv�n kir�ly Sz�kesfeh�rv�rn�l csap �ssze, III. Istv�n diadalmaskodik, IV. Istv�n Biz�ncba menek�l, Magyarorsz�got h�b�rk�nt aj�nlja fel seg�ts�g rem�ny�ben. Manu�l cs�sz�r azonban tudja, hogy IV. Istv�nt a magyar f�urak nem fogadn�k el, ez�rt elismeri III. Istv�nt, cser�be Istv�n �ccs�t, B�l�t, a cs�sz�r M�ria nev� l�ny�val h�zas�tja meg, valamint �tadja Biz�ncnak a Tengermell�ket �s a Szer�ms�get. Manu�l despot�s-nek teszi meg B�l�t (a cs�sz�r ut�ni legmagasabb rang), �gy akarja biztos�tani a magyar-biz�nci sz�vets�get.
1163 Z�ra Magyarorsz�ghoz csatlakozik
1163 a veronai liga megalakul�sa
1163 a p�rizsi Notre-Dame �p�t�s�nek kezdete
1163 Velenc�ben megalakul az els� bank
1163 szeptember: Amalrik megindul Egyiptom ellen, N�r ad-D�n megt�madja Tripoliszt, Krakn�l veres�get szenved
1164 III. Istv�n nagy sereget k�ld Dalm�ci�ba, a magyar uralom biztos�t�s�ra
1164 III. Istv�n eljegyzi Jaroszl�v halicsi fejedelem l�ny�t
1164 IV. Istv�n biz�nci t�mogat�ssal bet�r Magyarorsz�gra, M�nuel eg�szen B�csig vonul, III. Istv�nt k�lf�ldi seg�ts�g menti meg
1164 clarendoni hat�rozatok Angli�ban (egyh�zi b�r�s�gok korl�toz�sa)
1164 Vlagyimir herceg megt�madja a volgai bolg�rokat
1164 �prilis: N�r ad-Din S�var ex-vez�rt t�mogatja Kair� visszaszerz�s�ben, megostromolja B�nj�szt
1164 m�jus: S�var visszafoglalja Kair�t
1164 augusztus: Amalrik �s S�var Bilbeiszt ostromolja, N�r ad-Din pedig Harencet
1164 augusztus 10: az artai csata Boemund �s N�r ad-Din k�z�tt, a keresztesek vesz�tenek, Bohemund �s sok nemes fogs�gba esik, csak magas v�lts�gd�j ellen�ben szabadul meg
1165 III. Istv�n megk�s�rli visszah�d�tani a Szer�ms�get, Zimonyig jut
1165 �prilis 11: IV. Istv�n hal�la (m�rgez�s k�vetkezt�ben) III. Istv�n kez�re adja Zimonyt is
1165 a velenceiek visszafoglalj�k Z�r�t
1165 j�nius: Biz�nc ellent�mad�sba lend�l, visszafoglalja Zimonyt 1165 M�nuel elfoglalja Boszni�t, a Szer�ms�get �s Dalm�ci�t
1165 Manu�l cs�sz�r hivatalosan is �r�k�s�v� teszi meg B�la (Alexios) herceget
1165-66: N�r ad-Din Libanont t�madja
1166 Barbarossa it�liai hadj�rata
1166 Magyar hadj�rat a Szer�ms�g�rt
1166 III. Istv�n feles�g�l veszi Jasomirgott Henrik osztr�k herceg l�ny�t, �gnest
1166 III. Istv�n fegyversz�netet k�t Biz�nccal, de hamar megszegi, r�szben megsz�llja Dalm�ci�t
1167 magyar-velencei b�keszerz�d�s, II. L�szl� l�ny�t, M�ri�t hozz�adj�k a velencei d�zse fi�hoz
1167 j�lius 8: csata Zimony mellett, biz�nci gy�zelemmel (a zs�km�ny t�bbek k�z�tt 2000 p�nc�l!), a Szer�ms�g, Bosznia �s Tengermell�k 15 �vre Biz�nchoz ker�l.
1167 B�la herceg, a k�s�bbi III. B�la biz�nci tr�nk�vetel�
1167 a n�metek legy�zik a p�pai csapatokat
1167 pestisj�rv�ny
1167 a Lombard Liga megalakul�sa
1167 a szerb kir�lys�g megalap�t�sa
1167 az oxfordi egyetem megalap�t�sa
1167 Dzingisz k�n (eredeti nev�n Tem�dzsin) sz�let�se
1167 janu�r: S�rk�h Egyiptom ellen indul, Amalrik S�vart t�mogatja
1167 m�rcius 18: Asmuneinn�l a frank sereg veres�get szenved
1167 augusztus 4: a frankok elfoglalj�k Alexandri�t
1167 augusztus 29: Amalrik �s Komn�ne M�ria h�zass�ga
1168: Torosz �rm�ny herceg hal�la
1168 okt�ber 20: �jabb frank hadj�rat indul Egyiptom ellen
1168 november 4: a frankok egy h�rom napos ostrom ut�n elfoglalj�k Bilbeiszt, lak�it lem�sz�rolj�k, Amalrik sem tud rendet tartani k�z�tt�k (sok a frissen a Szentf�ldre �rkezett fanatikus)
1168 november 13: S�var felgy�jtja Fusztatot, hogy ne kelljen frank k�zre adnia
1169 Andrej Bogoljubszkij elfoglalja Kijevet
1169 angolok t�madj�k meg �rorsz�got
1169 III. Istv�n III. S�ndort ismeri el p�p�nak
1169 janu�r 2: Amalrik visszavonul Egyiptomb�l,  mert S�rk�h Egyiptom seg�ts�g�re siet
1169 janu�r 8: S�rk�h bevonul Kair�ba
1169 jaun�r 18: S�rk�h �s unoka�ccse, Szaladin megt�madj�k S�vart �s lefejezik. S�rk�h lesz Egyiptom �j ura.
1169 m�rcius 23: S�rk�h hal�la, Szaladin k�veti a tr�non
1169 eleje: a frankok a veres�g hat�s�ra k�veteket k�ldenek az eur�pai uralkod�khoz �jabb keresztes hadj�ratot s�rgetve
1169 j�lius 10: a biz�nci cs�sz�r tengeri �ton indul Egyiptom ellen, de nagyon lassan haladnak, csak �szre �rnek Akkonba, hogy a frankokkal egyes�lj�n
1169 augusztus 20: Szaladin tisztogat�si akci�kat kezd Kair�ban
1169 okt�ber 16: a kereszt�ny sereg megindul Egyiptom ellen
1169 okt�ber 25: a kereszt�ny seregen Faram�n�l el�ri az egyiptomi hat�rt
1169 �sze: a kereszt�ny sereg Damiett�t ostromolja, sikertelen�l
1169 december 13: a kereszt�nyek felhagynak Damietta ostrom�val
1169 december 24: a kereszt�ny sereg Aszkonba �r
~1170 Velenc�ben m�r ismerik a vill�t
~1170 a valdens eretneks�g megjelen�se
~1170 az els� lovagi verses t�rt�netek, Spanyolorsz�gban �s N�metorsz�gban is elterjed a lanttal, heged�vel vagy h�rf�val k�s�rt trubad�rk�lt�szet (n�metorsz�gi Minnes�ngerek)
1170 Becket Tam�s canterburyi �rsek meggyilkol�sa
1170 Monreale-i d�m �p�t�s�nek kezdete
1170 az oxfordi egyetem megalap�t�sa
1170 janu�r: a frankok visszafoglalj�k Akkart
1170 eleje: Mleh (mohamed�nn� lett egykori frank nemes) megsz�llja a kilikiai s�ks�got, t�bb v�rost elfoglal
1170 nyara: meghal N�r-ad-D�n fiv�re
1170 j�nius 29: f�ldreng�s Sz�ri�ban
1170 december: Szaladin a keresztes �llamok ellen indul, Daront ostromolja, de frank er�s�t�s hat�s�ra felhagy vele. G�z�ba megy, az als�v�rost beveszi, a lakosokat lem�sz�rolja,  majd a fellegv�r ostroma n�lk�l t�vozik
1170 m�rcius 10: Amalrik Konstantin�polyba indul
1171 Dublin alap�t�sa, II. Henrik �rorsz�gi hadj�ratai
1171: az Eur�p�ba �j keresztes h�bor� kiki�lt�s��rt k�ld�tt k�vetek eredm�nytelen�l t�rnek vissza
1171: meghal al-�did f�timida kalifa, a dinasztia utols� tagja, Szaladin az �j szult�n
1171: Szaladin megt�madja Montrealt, de N�r ad-Din sereg�nek megjelen�sekor felhagy az ostrommal
1171 �sze: N�r ad-D�n Szafit�t �s Araim�t ostromolja
1172 m�rcius 4: III. Istv�n hal�la (a korabeli pletyk�k szerint m�rgez�s k�vetkezt�ben)
1172 az Ajj�bida Szult�ns�g hatalm�t kiterjeszti Hidzs�szra, Paleszt�n�ra �s Sz�ri�ra
1173 janu�r 13, Sz�kesfeh�rv�r: III. B�la megkoron�z�sa (Luk�cs esztergomi �rsek helyett a kalocsai �rsek �ltal)
1173 a pisai sz�kesegyh�z harangtorny�nak (a k�s�bbi ferde torony) �p�t�s�nek kezdete
1173 Amalrik Kiliki�ba vonul Mleh ellen
1173 N�r ad-D�n Szaladinnal sz�vets�gben hadj�ratot ind�t, Szaladin Kerakot ostromolja. Szaladin apja megbetegszik, Szaladin felhagy a hadj�rattal, az ostromot a frank felment� sereg megjelen�s�ig N�r ad-Din folytatja. Emiatt fesz�lts�g t�mad N�r ad-D�n �s Szaladin k�z�tt.
1173 Ras�d ad-D�n Szin�n (a Hegy �rege) sz�vets�get aj�nl a frankoknak N�r ad-D�n ellen, m�g a kereszt�nys�g felv�tel�re is hajland�s�got mutat, de a templomosok rajta�tnek a k�veteken �s legyilkolj�k �ket Almarik tudta n�lk�l. Amalrik bet�r Szid�nba, elfogja Mesnil-i Valtert, a rajta�t�s vezet�j�t.
1173 Szaladin �ccse, T�r�ns�h elfoglalja Szud�n nagy r�sz�t, majd D�l-Ar�bi�t, ahol felveszi az alkir�lyi c�met
1174 B�la els�sz�l�tt fia, Imre sz�let�se
1174 Barbarossa �jabb hadj�rata It�lia ellen
1174 Jasomirgott Henrik osztr�g herceg fia, Lip�t B�la n�v�r�t, Ilon�t veszi feles�g�l
1174 G�za megsz�kik �s Ausztri�ba menek�l, Jasomirgott Henrik befogadja. Ez osztr�k-magyar ellent�tekhez vezet.
1174 m�jus 15: N�r ad-D�n hirtelen betegs�gben elhal�lozik, ut�da 11 esztend�s fia, Malik asz-Sz�lih Iszm��l, Alepp� korm�nyz�ja, G�m�stekin r�gens lesz, Malik asz-Sz�lih Iszm�il unokatestv�re, Szajf ad-D�n elfoglalja Niszibint �s Dzsaz�r�t.
1174 j�nius: Amalrik kihaszn�lja a muszlin sz�th�z�st, B�nj�sz ellen ind�t h�bor�t, de Al-Mukkaddam p�nzzel megv�ltja a b�k�t
1174 j�lius 11: Amalrik v�rhasban meghal, a kereszt�ny Szentf�ld v�ls�gba zuhan
1174 j�lius 24: szic�liai haj�had jelenik meg Alexandria alatt
1174 augusztus 1: a szic�liai sereg tudom�st szerez Szaladin felment� sereg�nek k�zeledt�r�l, elhaj�zik Alexandria al�l
1174 november 26: Szaladin meg�rkezik Damaszkuszba
1174 december 9: Szaladin bevonul Humszba
1174 december 30: Szaladin Alepp�ba �r, megkezdi a v�ros ostrom�t G�m�stekin ellen�ben
1175 Mohamed Gori sz�nrel�p�se
1175 a canterbury sz�kesegyh�z �p�t�s�nek kezdete
1175 az els� g�tikus szobrok
1175 Szaladin kir�lynak kezdi hivatni mag�t �s saj�t p�nzt veret
1175 febru�r 1: a frank felment� sereg meg�rkezik Humszba, Szaladin a h�rre felhagy Aleppo ostrom�val, G�m�stekin h�l�b�l sok frank foglyot, k�zt�k Ch�tilloni Rajnaldot is szabadon enged
1176 III. B�la sz�vets�get k�t II. Sob�slav (1173-1180) cseh fejedelemmel �s osztr�k ter�letekre t�r be, G�za a cseh fejedelemhez menek�l, aki kiadja B�l�nak. B�la fogs�gba veti anyj�val, Eufroszin�val egy�tt, valamint megvak�tja Vata isp�nt.
1176 Barbarossa veres�get szenved Legnan�n�l, a v�rosi polg�rs�g gyalogosainak els� gy�zelme a neh�zlovass�g ellen, a v�rosok visszakapj�k �nkorm�nyzati jogukat
1176 a strasbourgi d�m �p�t�s�nek kezdete
1176 a sevillai Alcazar palota �p�t�s�nek kezdete
1176 a kair�i citadella �p�t�se
1176 m�rcius: Szajf ad-D�n seregei csatlakoznak G�m�ksteinhez Szaladin ellen�ben
1176 �prilis 11: napfogyatkoz�s Szaladin seregei f�l�tt
1176 �prilis 21: Szaladin gy�zelme Szajf ad-D�n felett Tell asz-Szultann�l �s Ham� Szarvain�l
1176 j�nius 21: Szaladin beveszi Azazt
1176 j�nius 24: Szaladin ism�t Aleppo ostrom�ba kezd
1176 j�lius 29: Szaladin �s asz-Sz�lih valamint Hiszn Kajfai �s Mardini b�k�t k�tnek, Szaladin visszaszolg�ltatja Azaz v�r�t (asz-Sz�lih huga k�r�s�re)
1176 szeptember 17: a myriokephaloni csat�ban a szeldzsukok legy�zik Biz�ncot, Biz�nc oldal�n magyar seregek is harcolnak
1176 okt�ber: Szibilla frank hercegn� f�rjhez megy Hossz�kard� Vilmost, Barbarossa �s Lajos francia kir�ly unokatestv�r�t.
1177 Barbarossa �s III. S�ndor p�pa b�kek�t�se, Barbarossa cs�sz�rr� koron�z�sa
1177 P�rizsban magyar di�kok is tanulnak
1177 g�t a Garonne foly�n Franciaorsz�gban
1177 F�l�p hadj�rata Sz�ri�ba �s Egyiptomba
1177 j�nius: Hossz�kard� Vilmos mal�ri�ban meghal
1177 november 18: Szaladin megt�madja Palesztin�t
1177 november 25: a frank sereg rajta�t Szaladin hadain Montgisard v�ra mellett, Szaladin hatalmas veres�get szenved
1178 B�la ism�t Csehorsz�got seg�ti az osztr�k-cseh hat�rvisz�lyban. (Ez�ttal Jasomirgott Henrik t�mad cseh f�ldre.)
1178 B�la konfliktusba keveredik Andr�s kalocsai �rsekkel �s a feh�rv�ri pr�posttal, megfosztja tiszts�g�kt�l �s j�vedelmeikt�l, ezzel III. S�ndor p�pa haragj�t is kiv�vja (k�zben kib�k�l Luk�cs esztergomi �rsekkel). A konfliktus Andr�s bocs�natk�r�s�vel v�gz�dik, B�la visszahelyezi tiszts�g�be.
1179 a later�ni zsinat kimondja, hogy a b�borosok k�tharmados t�bbs�ggel v�lasztj�k a p�p�t, kik�z�s�tik a katharokat
1179 �prilis 10: Toroni Onfroi frank f�vez�r megsebes�l a b�nj�szi csat�ban
1179 �prilis 22: Toroni Onfroi Hunin v�r�ban belehal sebes�l�s�be
1179 j�nius 10: Szaladin megveri a frank sereget a Forr�sok V�lgy�ben, Saint-Amand-i Odo templomos nagymester, Ibelini Balduin �s Galileai Hug� fogs�gba esik. Balduin �s Hug� v�lts�gd�j fej�ben szabadul, Odo �lete v�g�ig fogoly marad.
1179 augusztus 24: Szaladin a J�kob g�zl�j�n�l �ll� v�rat ostromolja
1179 augusztus 29: Szaladin beveszi a v�rat
1180 h�bor� Magyarorsz�g �s Velence k�z�tt
1180 Manu�l Komm�nos biz�nci cs�sz�r hal�la ut�n B�la visszaszerzi a Tengermell�ket
~1180 az els� eur�pai forgathat� korm�nyos haj�k
~1180 az els� �vegablakos lak�h�zak
~1180 Tristan �s Izolda n�met v�ltozata
1180 II. F�l�p �gost (1180-1222) francia kir�ly
1180 Szaladin �s Balduin k�t �vre �rv�nyes fegyversz�netben �llapodik meg
1180 h�sv�tja: Szibilla hercegn�, er�s tiltakoz�sok ellen�re n��l megy Guidohoz, az akkor m�g jelent�ktelen francia lovaghoz
1180 j�nius 29: meghal Szajf ad-D�n
1180 szeptember 24: meghal Manu�l biz�nci cs�sz�r, II. Alexiosz l�p hely�be 11 �vesen, a r�gens, M�ria cs�sz�rn� latin l�v�n nem n�pszer�
1180 okt�ber 6: meghal Amalrik p�tri�rka, hely�be Heraclius l�p
1181 III. B�la visszah�d�tja Dalm�ci�t, Z�ra ism�t magyar fennhat�s�g alatt
1181 a hivatali �r�sbelis�g kezdete Magyarorsz�gon
1181    K�n nembeli P�ter (III. B�la) h�ve lesz a spalat�i �rsek
1181 III. B�la Imre nev� fia eljegyzi Barbarossa Frigyes egyik le�ny�t (a h�zass�gra a menyasszon 1184-es hal�la miatt nem ker�l sor)
1181 III. Lucius p�pa (1181-1185), az inkviz�ci� l�trehoz�ja
1181 �prilis: Heraclius koholt v�dak alapj�n kik�zos�ti vet�lyt�rs�t, T�roszi Vilmost
1181 december 4: asz-Sz�lih k�lik�ban elhal�lozik
1181 nyara: a fegyversz�net ellen�re Chatilloni Rajnald kifoszt egy karav�nt Taima k�zel�ben, v�laszk�nt Szaladin zar�ndokokat ejt foglyul. A h�bor� ki�jul.
1182 Imre herceg �r�k�ss� koron�z�sa Esztergomban (Mikl�s �rsek �ltal)
1182 III. B�la beavatkozik a biz�nci tr�nvisz�lyokba, visszafoglalja N�ndorfeh�rv�rt, jelent�s ter�leteket foglal el Biz�nct�l
1182 Parceval avagy a Gr�l monda c. lovagreg�ny sz�let�se (Chr�tien de Troyes)
1182 m�jus 11: Szaladin elindul Egyiptomb�l, Damaszkusz fel�
1182 j�lius 11: Szaladin elhagyja Damaszkuszt, behatol Palesztin�ba, Belvoirn�l tal�lkozik a frank sereggel. Az �tk�zet d�ntetlenre v�gz�dik.
1182 augusztus: Komn�nosz Andronikosz tr�nk�vetel� Boszporusz fel� vonul, k�zeledt�re Konstantin�poly n�pe fell�zad, lem�sz�rolja a latinokat.
1182 szeptember: Szaladin Biredzsik ellen vonul, Edessza, Szar�dzs �s Nisz�bin megadj�k magukat
1182 �sz: Chatilloni Renaud a V�r�s tenger partjait fosztogatja
1182 november 10: Szaladin Moszult ostromolja
1182 december: a frank sereg megindul Damaszkusz ellen
1183 a lombard v�rosok b�k�je Barbaross�val
1183 az "els� sz�z�ves h�bor�" kezdete Anglia �s Franciaorsz�g k�z�tt
1183 Magyarorsz�gon a cisztercit�k k�l�nleges jogokat �lveznek
1183 III. B�la elfoglalja Nist �s Sz�fi�t, Andronikos biz�nci r�gens, majd cs�sz�r ellent�mad�sba kezd
1183 m�jus 21: Szaladin Aleppo ellen vonul
1183 j�nius 12: Szaladin beveszi Aleppot
1183 augusztus 24: Szaladin visszat�r Damszkuszba
1183 szeptember 17: Szaladin Palesztina megsz�ll�s�ra indul
1183 okt�ber 8: Szaladin �s a keresztes seregek napokig tart� �ll�h�bor�ja ut�n Szaladin visszavonul
1183 november 20: Szaladin a Rajnald birtok�ban lev� Kerak v�r�t ostromolja, ahol �pp Izabella hercegn� �s Toroni Onfroi h�zass�gk�t�se zajlik (Szaladin parancsot ad, hogy a tornyot, ahol az esk�v� zajlik, ne l�j�k ostromg�pekkel)
1183 december 4: Szaladin felhagy az ostrommal �s visszaindul Damaszkuszba
1184 a magyar sereg Belgr�d �s Barancs k�rny�k�re szorul vissza
1184 �sz: Guido beduin p�sztorokat t�mad meg
1185 Bulg�ri�ban Aszen Iv�n �s P�ter vezet�s�vel felkel�s t�r ki Biz�nc ellen
1185 Igor novgorodi herceg veres�get szenved a polovecekt�l
1185 fel�ll a magyar kir�lyi kancell�ria
1185 az esztergomi kir�lyi palota �p�t�s�nek kezdete
1185 B�la ism�t Biz�nc ellen indul, megh�d�tja a Morava foly� v�lgy�t, Ni�t �s egyes forr�sok szerint Sz�fi�t
1185 III. B�la kib�k�l Biz�nccal, sz�vets�gre l�p az Andronikus biz�nci cs�sz�r tr�nfoszt�sa (�s meglincsel�se) ut�n tr�nra ker�l� II. Isaakios Angelossal, akihez Margit (M�ria) nev� l�ny�t is hozz�adja, s�t feles�g�l k�ri Theodor�t, Manu�l Komn�nos cs�sz�r unokahug�t (aki ap�ca, ez�rt az egyh�z nem enged�lyezi az eljegyz�st). Rendezik a hat�rk�rd�seket.
1185 �r�kl�d� sogun�tus jap�nban
1185 eleje: Balduin kihirdeti v�gakarat�t, Balduin kiskor� unoka�ccse a kir�ly, a r�gens Tripoliszi Rajmund, a kir�ly gy�mja Courtenay-i Josclein
1185 eleje: Torosai Arnaud templomos nagymester meghal, az ut�dja Ridfort-i G�rard
1185 m�rcius:  IV. Balduin hal�la, a frankok n�gy�ves fegyversz�netet k�r Szaladint�l
1185 �prilis 15: Szaladin �tkel az Eufr�teszen, tov�bbi szarac�n seregek csatlakoznak hozz�
1185 augusztus: Szaladin �szakra indult, Dijarbakir �s Majj�f�r�k�n ellen, Szaladin s�lyosan megbetegedik
1185 augusztus: szic�liai sereg sz�ll partra Epeiroszban, Anronikosz cs�sz�r ellen fell�zad a lakoss�g, darabokra t�pik
1186 B�la az Angol kir�lyn�l pr�b�lkozik h�zass�gk�t�ssel, II. Henrik unok�j�t, Matildot k�ri meg, de elutas�tj�k. V�g�l II. F�l�p �gost francia kir�ly n�v�r�t, Capet Margitot veszi el.
1186 III. B�la addig b�rt�nben tartott anyj�t (Eufroszina) Biz�ncba sz�m�zi, aki Jeruzs�lembe megy tov�bb, be�ll ap�c�nak
1186 janu�r: Szaladin �llapota javulni kezd
1186 febru�r: Szaladin fogadja Izz ad-D�n k�veteit, megkezdi a b�ket�rgyal�sokat
1186 m�rcius 3: Szaladin b�k�t k�t Izz ad-D�nnal
1186 m�rcius 5: Naszr ad-D�n hal�la, val�sz�n�leg politikai gyilkoss�g �ldozata lett
1186 �prilis: Szaladin visszat�r Damaszkuszba, birodalma ekkor m�r Perzsi�ig terjed
1186 augusztus: meghal a gyermek V. Balduin
1186 szeptember Joscelin Szibill�t kir�lyn�v� ki�ltja ki, Szibilla Guidot teszi kir�lly�
1186 december: Rajnald a fegyversz�net ellen�re rajta�t egy karav�non, megt�rve ezzel a fegyversz�netet, Rajmund �s Boemund meger�s�tik a Szaladinnal k�t�tt fegyversz�netet
1186-87 III. B�la erekly�ket ( Rilai Szent Iv�n) szolg�ltat vissza Biz�ncnak
1187 Velence ism�t megk�s�rli Z�ra elfoglal�s�t
1187  helyre�ll a Bolg�r C�rs�g
1187 �prilis 29: Balian Oze�ssal, a t�roszi �rsekkel valamint a f� lovagrendek nagymestereivel Rajnaldhoz b�kek�t�s c�lj�b�l
1187 �prilis 30: Rajnald v�r�ba, Tib�ri�sba muszlim k�vetek �rkeztek, �tvonul�si enged�lyt k�rve. Az �tvonul� muszlimot templomosokat t�madnak meg.
1187 m�jus 1: a keresztesek bossz�t akarnak �llni a templomosok elleni t�mad�s�rt, de hatalmas veres�get szenvednek a Kresszon forr�sn�l
1187 m�jus-j�nius: a fegyversz�net a kresszoni csata hat�s�ra megt�rik, mozg�s�t�sok a kereszt�ny �s a muszlin vil�gban is
1187 j�lius 1: a szarac�n seregek beveszi Tib�ri�s v�rost, a v�r m�g kitart
1187 j�lius 2: a frankok Szheph�ri�n�l t�boroznak
1187 j�lius 3: hajnalban a frankok Tib�ri�s fel� vonulnak, kereszt�l a v�ztelen Hatt�ni fenns�kon
1187 j�lius 4: a keresztesek �ri�si veres�get szenvednek a hattini csat�ban
1187 j�lius 5: Tib�ri�s v�ra is feladja mag�t
1187 j�lius 10: Szaladin beveszi Akk�nt
1187 j�lius 29: Szid�n is feladja mag�t a szarac�n seregek el�tt
1187 augusztus 6: Bejr�t is kapitul�l
1187 szeptember 4: Aszkalon is elesik
1187 szeptember 20: Szaladin Jeruzs�lem al� �rkezik
1187 okt�ber 2: Szaladin beveszi Jeruzs�lemet
1187 okt�ber 20: III. Orb�n p�pa a veres�gek h�r�re �sszeomlik, meghal, ut�da VIII. Gergely keresztes hadj�ratot h�rdet
1187 december 17: VIII. Gergely p�pa is elhal�lozik, ut�dja III. Kelemen
1187 v�ge: Tripoliszi Rajmund meghal mellh�rtyagyullad�sban, Tripolisz Anti�khiai Boemundra sz�ll
1188 Vlagyimir tr�nfosztott halicsi fejedelem Magyarorsz�gon keres mened�ket, B�l�t�l k�r seg�ts�get tr�nja visszaszerz�s�hez. B�la Halics ellen vonul, de megh�d�t�sa ut�n saj�t fi�nak, Andr�s hercegnek adja, Vlagyimirt pedig fogs�gba veti.
1188 Andr�s herceg B�la seregeivel egy�tt sikerrel veri vissza Halicsban Rosztzlav t�mad�s�t. A magyarok er�szakoskod�sai miatt Andr�s uralma n�pszer�tlen a halicsiak k�z�tt.
1188 III. B�la p�pai felsz�l�t�st kap, hogy vegyen r�szt a harmadik keresztes hadj�ratban, B�la nem tesz eleget a k�r�snek
1188 janu�r 1: Szaladin nem tudja bevenni T�roszt
1188 janu�r: II. Henrik �s F�l�p �gost kib�k�lnek �s egy�tt esk�dnek fel a keresztre
1188 m�rcius 27: Barbarossa Frigyes is felveszi a keresztet
1188 j�nius: F�l�p �gost kihaszn�ja a Richard, Poitou gr�fja (Oroszl�nsz�v� Richard) elleni l�zad�st, �s megt�madja Berryt.  II. Henrik v�laszul bet�r F�l�p ter�leteire, a h�bor� ki�jul
1188 j�lius: Szaladin  feladja Krak de Chevaliers ostrom�t
1188 j�lius: Szaladin szabadon engedi Guid�t
1188 j�lius 15: Dzsabala eleste
1188 j�lius 22: Latakia eleste
1188 j�lius 29: Szahj�n eleste
1188 augusztus 12: Bakasz-Sokr eleste
1188 augusztus 19: Szarminja eleste
1188 augusztus 23: Burzej eleste
1188 szeptember 16: Darbszak eleste
1188 szeptember 26: Bagrasz eleste
1188 v�ge: Kerak is megadja mag�t
1188 december 6: a szarac�nok Szafedet is beveszik
1189 janu�r: Belvoir is elesik
1189 m�jus: Barbarossa �tnak indul a Szentf�ldre
1189 Barbarossa Frigyes keresztes serege �thalad Magyarorsz�gon, B�la bar�ts�gosan fogadja, �s Barbarossa is nagy fegyelmet tart sereg�ben, �gy az �thalad�s l�nyeg�ben z�kken�mentes. Szabadon engedi G�za herceget, aki a sereggel egy�tt Biz�ncba t�vozik.
1189 Vlagyimir megsz�kik (�rei k�rem�k�d�s�vel!), N�metf�ldre menek�l, v�g�l Kazimierz krakk�i fejedelem seg�ts�g�vel siker�l Halicsot visszaszereznie.
1189 B�la Frigyes sv�b herceggel, Barbarossa fi�val jegyezteti el egyik l�ny�t, a h�zass�g Frigyes 1191-ben bek�vetkezett hal�la miatt hi�sul meg
1189 j�nius 23: Barbarossa el�ri Biz�ncot, szinte azonnal rengeteg konfliktusba keveredik Izs�k biz�nci cs�sz�rral
1189 j�lius 3: II. Henrik veres�get szenved F�l�p �gostt�l �s k�t nap m�lva meghal
1189 augusztus: Szaladin Beaufortot ostromolja
1189 augusztus 28: Guido Akkont t�madja
1189 szeptember 3: Richard angol kir�ly koron�z�sa
1189 szeptember 15: Szaladin megt�madja az Akkont ostroml�kat, de sikertelen�l
1189 okt�ber 4: muszlim gy�zelemmel v�gz�d� csata az Akkon alatt t�boroz� sereg �s Szaladin katon�i k�z�tt, de a frank ostroml� sereg kitart
1189 okt�ber 31: �lelmet �s fegyvereket sz�ll�t� szarac�n haj�k jutnak �t az Akkont ostromz�r al� von� flottagy�r�n
1189 november: magyar keresztesek �rkeznek az akkoni ostroml�k megseg�t�s�re (sok egy�b nemzetis�g� keresztessel egyetemben)
1189 november 18: Vilmos hal�la, ut�dja Tankr�d
1189 december 26: egyiptomi haj�raj t�r �t az akkoni ostromz�ron
~1190 a pap�r egyre gyakoribb
~1190 m�r ismert az ir�nyt� Eur�p�ban
~1190 Jap�n megismeri a te�t
1190 a kett�skereszt els� �br�zol�sa (III. B�la p�nz�n)
1190 III. B�la b�k�ti ki a Biz�ncban konfliktusba keveredett Barbaross�t �s II. Isaakios cs�sz�rt
1190 a magyar-dalm�t h�bor�k kezdete
1190 n�met lovagrend alakul Poroszorsz�gban
1190 m�rcius: Konr�d elhagyja az akkoni t�bort, hogy ut�np�tl�st szerezzen
1190 m�rcius: meghal Izabella, francia kir�lyn�
1190 m�rcius: Barbarossa �tkel �zsi�ba
1190 �rpilis 27: Barbarossa Laodikai�ban
1190 m�jus 3: Barbarossa szeldzsuk fennhat�s�g alatt �ll� ter�letre �r
1190 m�jus 5: a frankok rohammal k�s�rlik meg bevenni Akkont, sikertelen�l
1190 m�jus 17: Barbarossa el�ri Kony�t
1190 m�jus 19: Szaladin megt�madja az akkoni frank t�bort
1190 m�jus 30: Barbarossa Karamanban
1190 j�nius 10: Barbarossa a Kal�kadnosz foly�ba fullad
1190 j�nius 21: a vezet�j�nek hal�la miatt s�lyosan demoraliz�t, sz�tes�f�lben lev� sereg el�ri Anti�khi�t
1190 j�lius 4: a francia �s az angol kir�ly egy�tt indulnak a Szentf�ldre
1190 j�lius: Szaladin beveszi Beaufortot
1190 j�lius 25: frank katon�k sikertelen�l t�madj�k Tak� t�bor�t Akkon alatt
1190 �sz: Szibilla kir�lyn� hal�la
1190 szeptember 3: Richard Messin�ba �r
1190 szeptember 14: a keresztes hadj�ratba tart� F�l�p �gost Messin�ba �r
1190 okt�ber 3: zavarg�sok Messin�ban: angolok �s helyb�liek csapnak �ssze, Richard d�h�ben elfoglalja Messin�t
1190 okt�ber: a halott Barbarossa serege Akkonba �r
1190 november 24: Konr�k �s Izabella h�zass�ga (Izabell�nak ehhez el kellett v�lnia Onfroit�l, a v�l�s �r�gye Onfroi homoszexualit�sa �s Izabella "akarat�n k�v�li" h�zass�ga volt)
1191 janu�r 20: meghal Sv�b Frigyes, Barbarossa seregeinek parancsnoka
1191 m�rcius: a v�gs�kig elcsig�zott Akkont ostroml� frank sereg jelent�s ut�np�tl�st kap, �gy folytatni tudja a majdnem k�t �ve tart� ostromot
1191 �prilis 10: Richard tov�bbindul Messin�b�l, meghal III. Kelemen p�pa, ut�dja III. Celesztin
1191 �prilis 20: F�l�p �gost partra sz�ll Akkonn�l
1191 �prilis 22: Richard Rodoszba �r, ahol megpihen (tengeribeteg)
1191 m�jus 1: Richard tov�bbindul Rodoszb�l
1191 m�jus 12: Richard feles�g�l veszi Bereng�ri�t
1191 m�jus: Richard elfoglalja Ciprust
1191 j�nius 1: meghal F�l�p, Flandria gr�fja
1191 j�nius 5: az angol flotta tov�bbindul Sz�ria fel�
1191 j�nius 6: Richard parta sz�ll T�roszban
1191 j�nius 8: Richard Akkonba �r
1191 j�nius 25: Szaladin er�s�t�st kap
1191 j�lius 3: Tak� megpr�b�l bejutni Akkonba, de sikertelen�l
1191 j�lius 12: Akkon kapitul�l, fesz�lts�g Ausztriai Lip�t �s Richard k�z�tt
1191 j�lius 31: a beteg F�l�p fogadalm�t teljes�tettnek tekinti, hazaindul
1191 augusztus 11: Szaladint elk�ldi a szarac�n rabok v�lts�gd�j�nak els� r�sz�t, de a kereszt�nyek nem fogadj�k el, mert az �ltaluk k�rt csererabok nem mind azok, akiket n�v szerint megneveztek
1191 augusztus 20: Richard azzal az indokkal, hogy Szaladin megszegte az egyezs�get, elrendeli az akkoni t�l�l�k kiv�gz�s�t
1191 augusztus 22: Richard serege tov�bbindul Akkonb�l
1191 szeptember 7: Szaladin veres�get szenved Arszufn�l
1192-1333 Jap�n Kamakura korszaka
1192 Jorimoto megkapja az �r�k�s s�gun c�met
1192 az afg�n fejedelem Delhin�l megveri az �szak-indiai uralkod�t
1192 velencei t�mad�s Z�ra ellen, III. B�la visszaveri
1192 I. L�szl� szentt� avat�sa, Szent-L�szl� legenda
1192 Halotti besz�d
1192 III. B�la szerbiai hadj�rata
1192 a bambergi d�m �p�t�s�nek kezdete (korai g�t elemekkel)
1192 sz�lmalmok Eur�p�ban
1192 ir�nyt�k az olasz haj�kon
1192 szappan Eur�p�ban (luxuscikk)
1192 300 �gyas k�rh�z R�m�ban
1192 Szic�lia egyes�l a N�met-r�mai Birodalommal
1192 a n�met lovagrend megalap�t�sa (N�metek Szent M�ria K�rh�z�nak Rendje Jeruzs�lemben)
1192 janu�r 3: Richard serege Bajt N�ba v�r�ig, Jeruzs�lem k�zel�be jut, de Richard nem meri megt�madni a v�rost
1192 janu�r 20: Richard Aszkalonba vonul
1192 febru�r 20: Richard Akkonba megy, hogy megf�kezze az ottani zavarg�sokat
1192 m�rcius 20: kiegyez�s Richard �s a szarac�nok k�z�tt
1192 �prilis 5: Richard h�rt kap arr�l, hogy Angli�ban az �ccse, J�nos zsarnokoskodik, bejelenti, hogy hazaindul, Konr�dot v�lasztj�k kir�lynak
1192 �prilis 28: Konr�dot, a leend� kir�lyt, meggyilkolj�k az aszaszinok
1192 �prilis 30: Izabella �s Henrik eljegyzik egym�st
1192 m�jus 5: Izabella �s Henrik esk�v�je
1192 m�jus: Richard Guidonak adom�nyozza Ciprus korm�nyz�s�g�t
1192 m�jus 23: Richard elfoglalja Daront
1192 j�nius 7: a keresztesek Jeruzs�lem ellen vonulnak
1192 j�nius 11: a keresztes sereg Baht N�ba v�r�hoz �r
1192 j�nius 23: a kereszt�ny serreg egy Jeruzs�lembe tart� karav�non �t rajta, az els� Jeruzs�lem k�rny�ki �sszecsap�s
1192 j�lius 4: Richard ism�t nem meri megk�s�relni Jeruzs�lem ostrom�t
1192 j�lius 27: Szaladin Jaff�t ostromolja
1192 j�lius 30: Szaladin elfoglalja Jaff�t
1192 j�lius 31: Richard felment� haj�hada meg�rkezik Jaff�ba �s visszafoglalja
1192 augusztus 5: a kaiszareiai csata (Richard gy�zelme)
1192 szeptember 2: b�keszerz�d�s a szarac�nok �s kereszt�nyek k�z�tt, a harmadik keresztes hadj�rat v�ge
1192 okt�ber 9: Oroszl�nsz�v� Rih�rd elhagyja Palesztin�t
1192 december 11: Richardot egy B�cs melletti fogad�ban felismerik �s Lip�t el� vezetik, aki b�rt�nbe veti
1193 III. B�la h�d�t�sai Szerbi�ban,  II. Isaakios h�bor�val fenyegeti meg B�l�t, ha nem vonul ki, B�la enged
1193 Eufroszina (III. B�la anyja) hal�la
1193 Mohamed Gori elfoglalja Delhit
1193 Enrico Dandolo az �j velencei d�zse, a negyedik keresztes hadj�rat alatt lesz szerepe
1193 m�rcius: Lip�t �tadja Richardot VI. Henrik n�met-r�mai cs�sz�rnak, aki szint�n fogs�gban tartja
1193 m�rcius 3: Szaladin betegs�gben elhuny, a lehets�ges ut�da legid�sebb fia, al-Afdal
1193 m�jus: a t�roszi pisai kol�nia sikertelen �sszeesk�v�se
1193 okt�ber: II. Le� csellel elfogja Boemundot �s Szibill�t, csak Anti�kia �tad�sa fej�ben engedi �ket szabadon
1194 III. B�la Imre herceget nevezi ki Horv�torsz�g �s Dalm�cia vezet�j�nek
1194 a biz�nci cs�sz�r magyar seg�ts�get k�r a bolg�rok ellen, B�la meg�g�ri, de a cs�sz�r 1195-ben bek�vetkezett buk�sa miatt a hadj�rat nem val�sul meg
1194 a chartres-i katedr�lis �p�t�s�nek kezdete
1194 VI. Henrik bekebelezi a szic�liai normann kir�lys�got
1194 m�rcius: VI. Henrik szabadon engedi Oroszl�nsz�v� Richardot
1194 m�jus: fell�ngolnak a Szaladin hal�la ut�ni csat�roz�sok a muszlimok k�z�tt, al-Az�z, Szaladin fia, megsz�llja Sz�ri�t
1194 m�jus: meghal Guido
1194 az utols� ir�ni szeldzsuk szult�n veres�get szenved Khwarazmshaht�l
1195 az esztergomi kir�lyi palota �s k�polna �p�t�se
1195 jegyz�k III. B�la j�vedelmeir�l (a bev�telek legink�bb term�szetben folynak be)
1195 III. B�la megtiltja magyarok csatlakoz�s�t a keresztes hadj�rathoz (VI. Henrik sikerei eset�n vesz�lybe ker�lhetett volna Magyarorsz�g �n�ll�s�ga is)
1195 Almansur �tkel Spanyolorsz�gba Kaszt�liai Alfonz ellen
1195 palotaforradalom Biz�ncban, az �j cs�sz�r III. Alexiosz, a megvak�tott volt cs�sz�r, Izs�k, fi�val Alexiosszal egy�tt b�rt�nbe ker�l
1195 okt�ber: Amalrik k�vete �ltal h�b�resk�t tesz VI. Henrik n�met-r�mai cs�sz�rnak a kir�lyi c�m�rt
1196 Tem�dzsin mongol k�n felveszi a Dzsingisz nevet
1196 III. B�la hal�la, az �j kir�ly Imre
1196 Imre feles�g�l veszi Konstancia arag�n hercegn�t
1196 Nemanja Istv�n (1196-1224) szerb uralkod�
1196 j�lius: Szaladin testv�re �s fia, al-�dil �s al-Az�z sz�vets�get k�tnek, elfoglalj�k Damaszkuszt, legy�zik al-Afdalt, al-Az�z lesz az �j szult�n
1197 Dzsingisz mongol k�n visszahelyezi a hatalomba Togrul kerejid tat�r k�nt
1197 I. Ottok�r cseh kir�ly
1197 VI. Henrik hal�la
1197 Endre legy�zi Imr�t �s horv�t herceg lesz
1197 szeptember 10: Champagne-i Henrik baleset k�vetkezt�ben meghal
1197 okt�ber: Brabanti Henrik csapatai elfoglalj�k Szid�nt �s Bejr�tot
1197 november: Toron ostroma
1198 janu�r: Amalrik megkoron�z�sa
1198 III. Ince p�pa (1198-1216) hatalomra jut�sa
1198 Ott� �s F�l�p h�bor�ja N�metorsz�g�rt
1198 a kir�ly �s a p�pa is elismeri a n�met lovagrendet
1198 febru�r 2: az ostromlott Toronhoz egyiptomi felment� sereg �rkezik
1198 m�rcius: sikertelen mer�nylet Amalrik ellen, Amalrik Rudolfot v�dolja �s sz�m�zi
1198 j�lius 1: b�keszerz�d�s al-�dil �s Amalrik k�z�tt
1198 november 29: meghal al-Az�z
1199 Mohamed Gori elfoglalja Beng�li�t, leig�zza eg�sz �szak-Indi�t
1199 Dzsingisz mongol �s Togrul kerejid k�n legy�zik a najman t�r�k�ket (Togrul k�nt tartott�k J�nos papnak, a legend�s keleti kereszt�ny kir�lynak)
1199 a le�ni katedr�lis �p�t�s�nek kezdete
1199 polg�rh�bor� a kievi hercegs�g�rt (1205-ig)
1199 F�ldn�lk�li J�nos angol kir�ly
1199 Imre legy�zi Endr�t
1199 janu�r: al-Afdal egyiptomi r�gens lesz
1199 m�rcius 5: Oroszl�nsz�v� Richard hal�losan megsebes�l Limousinban
1199 j�nius 8: al-�dil Damaszkuszba megy, hogy megv�dje al-Afdal t�mad�s�t�l
1199 j�nius 14: al-Afdal serege Damaszkuszt ostromolja
1199 november: lovagi torna Ecri v�r�ban, felmer�l az �jabb keresztesh�bor� �tlete,  sokan veszik fel a keresztet
XIII. sz�zad: a Mali �llam megalak�t�sa (D�l-Gh�na)
XIII. sz�zad: azt�kok D�l-Mexik�ban
XIII. sz�zad: ink�k Peruban �s �szak-Chil�ben
XIII. sz�zad Bornu kir�lys�g a Cs�d t�t�l d�lre
~1200 Carmina Burana
~1200 az �rorsz�gi sagak
~1200 Niebelunglied
~1200 J�an sz�nh�z K�n�ban
~1200 arab keresked�v�rosok Afrika keleti partj�n
~1200 a Niger ment�n kialakul a Mali Kir�lys�g
~1200 Nig�ria ter�let�n kialakulnak a hasza v�ros�llamok
~1200 az els� ismert magyar lovagreg�ny (Tr�ja reg�ny)
1200 janu�r: al-�dil fia, al-K�mil, felment� serege az ostromlott Damaszkuszba �r, al-�dil Bilbeiszig �ld�zi �s legy�zi al-Afdalt
1200 m�rcius: Champagne-i Tibold, az �j keresztes h�bor� f�szervez�j�nek hal�la, ut�dja Montferrati Bonfi�c
1200 febru�r: al-�dil �tveszi az egyiptomi r�genss�get a legy�z�tt Al-Afdalt�l
1201 Imre hadj�rata Szerbia ellen
1201 a pataki vallon hospesek kiv�lts�gokat kapnak
1201 Riga alap�t�sa, a Kardtestv�rek Rendj�nek (liv�niai lovagrend) megalakul�sa
1201 �prilis: t�rgyal�sok Velenc�vel a keresztes hadj�rathoz ny�jtott seg�ts�gr�l
1201 �prilis: III. Boemund hal�la
1201 augusztus, Bonif�c Franciaorsz�gban, majd N�metorsz�gban t�rgyal az �j hadj�ratr�l
1201 Alexiosz, Izs�k volt biz�nci cs�sz�r fia megsz�kik b�rt�n�b�l, N�metorsz�gba menek�l, a biz�nci tr�n megszerz�s�re k�sz�l
1201 december: al-�dil megszerzi Szaladin teljes volt birodalma f�l�tt az uralmat, � az �j szult�n
1202 Leonardo Finobacci: Liber Abaci, az arab sz�mok bevezet�se
1202 m�jus: a keresztes sereg h�ta m�g�tti meg�llapod�s al-�dil �s Velence k�z�tt, hogy Velence nem t�mogatja az Egyiptom ellen ir�nyul� hadj�ratot
1202 j�nius: a keresztes sereg �sszegy�lik Velenc�ben, de nincs meg a teljes �sszeg a velenceiek kifizet�s�re
1202 november 8: a keresztesek a velenceiek felbujt�s�ra, ad�ss�gaik rendez�se �rdek�ben a magyar k�zen lev� Z�ra ellen indulnak
1202 november 10: a sereg Z�ra al� �r
1202 november 15: Z�ra elfoglal�sa, a p�pa ki�tkozza az eg�sz sereget, (majd visszavonja az �tkot �s Velenc�t, a felb�jt�t �tkozza ki)
1202 november 18: a keresztes sereg �sszemarakodik Z�ra zs�km�ny�n
1202 Imre Szerbia kir�lya
1203 Igor, csernyigovi fejedelem kezdem�nyez�s�re Kijev-ellenes koal�ci� alakul
1203 visz�ly Togrul kerejid �s Dzsingisz mongol k�z�tt, Dzsingisz seregei legy�zik �s meg�lik Togrult �s leig�zz�k a kerejid orsz�got
1203 n�met k�vets�g Z�r�ba, aj�nlattal a velencei tartoz�s rendez�s�re: Alexiosz tr�nk�vetel� biz�nci tr�nraseg�t�se ellen�ben rendezi a tartoz�st �s tov�bb seg�ts�geket ny�jt. A sereg k�t p�rtra szakad, sokan tiltakoz�sul elhaj�znak Sz�ria, az eredeti c�l fel�.
1203 �prilis 25: Alexiosz tr�nk�vetel� Z�r�ba �rkezik
1203 j�nius 24: a keresztes sereg megk�zel�ti Konstantin�polyt
1203 j�lius 17: a keresztes sereg r�st �t Konstantin�poly fal�n, III. Alexiosz cs�sz�r elmenek�l, hely�re a v�ros a b�rt�nb�l kihozott vak Izs�k volt cs�sz�rt, a tr�nk�vetel� Alexiosz apj�t �ltetik ism�t, hogy a seregnek ne legyen jogalapja a h�bor� folytat�s�ra
1203 augusztus 1: a tr�nk�vetel� Alexioszt a helyzet rendez�se �rdek�ben IV. Alexiosz n�ven t�rscs�sz�rr� koron�zz�k
1203 �sz/t�l: fesz�lts�gek Biz�nc �s az ott �llom�soz� keresztes sereg k�z�tt, IV. Alexiosz k�ptelen teljes�teni el�z� felel�tlen �g�reteit
1204 Imre magyar kir�ly hal�la, az �j kir�ly a gyermek III. L�szl�, a korm�nyz� Andr�s herceg, a k�s�bbi II. Andr�s
1204 II. F�l�p �gost elfoglalja �s Franciaorsz�g r�sz�v� teszi az addig angol k�zen lev� normandiai hercegs�get
1204 janu�r: eredm�nytelen l�zad�s Biz�ncban
1204 febru�r: �jabb l�zad�s, Alexiosz tr�nfoszt�sa �s hal�la, p�r nap m�lva Izs�k is belehal a gy�szba, az �j cs�sz�r Alexiosz Murtzuphlosz, azaz V. Alexiosz (a l�zad� t�meg Nik�tasz Kanaboszt v�lasztja meg, de "uralkod�sa" tiszavir�g �let�, Alexiosz Murtzuphlosz beb�rt�nzi)
1204 �prilis 6: a keresztesek maguknak szeretn�k a biz�nci tr�nt, megt�madj�k a v�rost
1204 �prilis 12: �jabb, ez�ttal sikeres keresztes t�mad�s Konstantin�poly ellen, napokig tart� m�rhetetlen puszt�t�s �s m�sz�rl�s az �si v�rosban,
1204 m�jus: Montferrati Bonif�c a biz�nci tr�n rem�ny�ben feles�g�l veszi Izs�k �zvegy�t, a fogoly, magyar sz�rmaz�s� Margit cs�sz�rn�t
1204 m�jus 16: Bonfi�c helyett IX. Balduint v�lasztj�k cs�sz�rr�, Bonif�c Thesszalonik� kir�lya lesz
1204 szeptember: Amalrik �s al-�dil b�kek�t�se, mivel a keresztesek Biz�nc ut�n nem is akarnak tov�bbhaladni a Szentf�ld fel�, s�t a Szentf�ldr�l is mennek lovagok a t�bb lehet�s�ggel kecsegtet� Konstantin�polyba
1204 okt�ber 1: eredm�nytelen felkel�s Biz�ncban
1204 Nikai�ban a biz�nciak XI. Konstantint ki�ltj�k ki cs�sz�rr� a Biz�nci Birodalom keresztesek �ltal meg nem h�d�tott r�szei felett
1204 Renoart l�zad�sa Tripoliszban
1205 II. Endre magyar kir�ly,  halicsi hadj�ratok
1205 �rprilis 1: Amalrik hal�la
1205 a drin�polyi csata, a frank biz�nci sereg (Romania serege) veres�get szenved, Balduin cs�sz�r b�rt�nbe ker�l, az �j cs�sz�r Henrik
1206 Tem�dzsin, (Dzsingisz k�n 1206-1227) lesz a mongolok nagyk�nja, a kurult�jon (gy�l�sen) bejelentik, hogy n�p�k �sszefoglal� neve a mongol
1206 a muszlim Delhi Szult�ns�g alap�t�sa
1206 Komn�nosz D�vid hal�la
1206 Kamaterosz J�nos hal�la, az �j p�tri�rka Autoreianosz IV. Mih�ly, aki Theod�rosz Laszkariszt �s feles�g�t Ann�t cs�sz�rr� koron�zza Nikai�ban, a g�r�g�k szem�ben �k az igazi uralkod�k �s Nikaia az �j biz�nci f�v�ros
1207 csiszterci ap�ts�g alap�t�sa Topuszk�n
1207 Liv�nia a Kardtestv�rek rendj�nek h�b�rbirtoka lesz
1207 Assisi Szent Ferenc tev�kenys�g�nek kezdete
1208 sz�nj�tsz�s It�li�ban, a Magni Ludi, Krisztus �let�r�l sz�l� darab bemutat�sa Padov�ban
1208 a p�pa egyh�zi �tok al� helyezi Angli�t
1208 IV. Ott� n�met-r�mai cs�sz�r
1208 V�radi registrum kezd��ve
1208 az erd�lyi rom�nok (blachok/vlachok) els� okleveles eml�t�se
1208 Leo �rm�ny kir�ly bet�r Anti�khi�ba, al-�dil seregei megsz�llj�k Tripoliszt
1209 a magyarok a bolg�rokat t�mogatj�k a kunok ellen
1209 a cambridge-i egyetem alap�t�sa
1209 az albigens (valdens, katar) keresztes hadj�rat kezdete
1209 a N�met Lovagrend poroszorsz�gi �s baltikumi h�bor�inak kezdete
1209 az albigensek (katharok) elleni keresztes hadj�rat kezdete D�l-Franciaorsz�gban
1209 a magdeburgi d�m �p�t�s�nek kezdete
1209 a cambridge-i egyetem alap�t�sa
1210 II. Andr�s sereget k�ld Boril bolg�r c�r megseg�t�s�re
~1200 Anonymus: Gesta Hungarorum
1210 a ferences rend megalap�t�sa
1210 a reimsi katedr�lis �p�t�s�nek kezdete
~1210 Gottfried von Strassburg (a Triszt�n �s Izolda �r�j�nak) hal�la
1210 j�lius: lej�r a frankok �s al-�did k�z�tti fegyversz�net, a templomos nagymester, Le Plessiez-i F�l�p ellenzi a meghosszabb�t�st
1210 szeptember 14: M�ria kir�lyn� �s Brienne-i J�nos h�zass�ga
1210 okt�ber 3: Brienne-i J�nos megkoron�z�sa, J�nos, mint M�ria f�rje uralkodik
1211 mongolok K�na ellen
1211 II. Andr�s D�l-Erd�lybe telep�ti a n�met lovagrendet
1211 an-Naszr almoh�da vez�r megt�madja Kaszt�li�t, a p�pa keresztes hadj�ratot hirdet
1212 j�lius: a Navas de Tolosa-i csat�ban Kaszt�lia, Arag�nia �s Navarra hadainak gy�zelme az arabok felett
1212 II. (Hohenstauf) Frigyes (1212-1250) uralkod�s�nak kezdete
1212 Nagyf�szek Vszevolod hal�la
1212 h�bor� II. Frigyes �s Ott� k�z�tt
1212 Hszia Hszi elfogadja a mongol fennhat�s�got
1212 m�jus: a tizenk�t �ves Istv�n kihallgat�st k�r F�l�p kir�lyt�l, mert �ll�t�sa szerint Isten keresztes hadj�rat szervez�s�t k�ri t�le, F�l�p hazak�ldi, de meg�ll�tani nem tudja: a gyermekek "keresztes hadj�rat�nak" kezdete
1212 j�lius: �t �ves fegyversz�net Briennei-J�nos �s al-�dil k�z�tt, de a kir�ly m�r egy �jabb keresztes h�bor�t szervez
1212 M�ria kir�lyn� hal�la, J�nos ezzel elveszti az uralkod�i jog�t a tr�nra
1213 J�nos angol kir�ly �s Ott� sz�vets�ge
1213 a dammei csat�ban az angol flotta megveri a franci�t
1213 H�d�t� Jakad arag�n kir�ly
1213 Boemund legid�sebb fi�t, Rajmundot asszaszinok gyilkolj�k meg, a gyan� a johannit�kra terel�dik
1213 a p�pai leg�tus keresztes hadj�ratra buzd�t Franciaorsz�gban
1213 II. Andr�s feles�g�nek, Gertr�dnak meggyilkol�sa
1214 II. F�l�p �gost legy�zi az angolokat a bouvines-i csat�ban
1214 Brienne-i J�nos �s �rm�nyorsz�gi Stef�nia h�zass�ga
1214 B�la herceg megkoron�z�sa (II. Andr�s �let�ben)
1214 az oxfordi egyetem alap�t�sa
1215 az �vi rendszeres gy�n�s k�telez�v� t�tele a negyedik later�ni zsinaton, az inkviz�ci� �lland�s�t�sa
1215 a Magna Carta Libertatum
1215 a mongolok beveszik Pekinget
1215 II. Andr�s feles�g�l veszi Jolant�t
1215 Szent Domonkos f�inkviz�tori c�met kap
1215 tov�bb folyik a buzd�t�s a keresztes hadj�ratra, k�l�n�sen mivel a p�pa "r�j�n", hogy a s�t�n (Mohamed) uralkod�s�nak Biblia szerinti 666 �ve lassan lej�r
1215 a later�ni zsinat
1215 Jap�nban is elterjed a zen buddhizmus
1215 Hartmann von Aue (a Szeg�ny Henrik szerz�je) hal�la
1216 Leo elfoglalja Anti�khi�t
1216 a dominik�nus rend megalap�t�sa
1216 a novgorodi sereg legy�zi a vlagyimiri-szuzdali seregeket Lipic�n�l
1216 rendelet a zsid�k ruh�zatbeli megk�l�nb�ztet�s�r�l �s gett�kba t�m�r�t�s�r�l
1216 az angol nemess�g beh�vja a franci�kat J�nos ellen
1216 a kir�lyn� koron�z�si joga a veszpr�mi p�sp�k�
1216 II. Endre (Andr�s) keresztes hadj�ratra indul
1216 j�nius: Konstantin�polyi Henrik cs�sz�r hal�la, ut�da Courtenay-i P�ter
1216 j�lius 16: Ince p�pa hal�la, k�vet�je Savelli b�boros, III. Honorius n�ven
1217 III. (Szent) Ferdin�nd kaszt�liai kir�ly tr�nral�p�se
1217 az �t szigeti csat�ban az angol flotta legy�zi a franci�t
1217 augusztus: a II. Andr�s magyar kir�ly vezette sereg Spalat�ba (Dalm�cia) �rkezik, itt csatlakozik hozz� V. Lip�t, sereg�vel
1217 november 2: keresztes sereg indul Akkonb�l al-�dil ellen
1217 december 3: J�nos kir�ly sikertelen�l ostromolja a T�bor-hegyi v�rat
1218 II. (Aszen) Iv�n bolg�r c�r (1218-1241)
1218 a sv�jci uralkod�h�z kihal�sa
1218 janu�r 10: Hug� ciprusi kir�ly hal�la
1218 �prilis 26: a fr�z flotta Akkonba �rkezik
1218 m�jus 24: a keresztes sereg Atlitba �r
1218 m�jus 27: a keresztes sereg haj�n el�ri Damiett�t, de bev�rj�k a t�bbieket, m�g nem sz�llnak partra
1218 m�jus 29: a keresztes sereg partra sz�ll Damietta k�zel�ben
1218 augusztus 31: al-�dil Ayyubid szult�n hal�la, ut�djai al-Muazzam (Sz�ri�ban) �s al-K�mil (Egyiptomban)
1218 szeptember: Pelagius b�boros serege csatlakozik a keresztesekhez
1218 okt�ber: al-Malik al-K�mil sikertelen�l t�madja a keresztes t�bort
1218 okt�ber: meg�rkezik a francia-angol sereg
1218 november 29: a keresztes t�bort el�nti a v�z egy viharban
1219 a d�nok leig�zz�k a m�g mindig pog�ny �szteket
1219 Dzsingisz k�n elfoglalja Amu-Darja vid�k�t �s Afganiszt�nt
1219 a Minamot� nemzets�g sogun�tusa helyett a H�dsz� nemzets�g ker�l hatalomra
1219 Tallin alap�t�sa
1219 febru�r 2: a keresztesek t�mad�sa az es� miatt kudarcba fullad
1219 febru�r 5: a szult�n, sereg�vel egy �sszeesk�v�s miatt elmenek�l, a keresztesek beveszik al-�dilijj�t
1219 febru�r 7: al-K�mil �s al-Muazzam tal�lkoz�ja Aszmunban
1219 m�rcius 19: al-Muazzam leromboltatja Jeruzs�lemet, hogy ne ker�lj�n �pen a keresztesek kez�be
1219 II. Le� �rm�ny kir�ly hal�la
1219 j�lius 20: a keresztesek Damiett�t ostromolj�k
1219 augusztus 6: �jabb sikertelen t�mad�s Damiett�n�l
1219 augusztus 29: a kereszt�ny sereg vez�ri utas�t�s n�lk�l megt�madja a muszlimokat, de nem k�pes gy�zelmet aratni
1219 szeptember Assisi Szent Ferenc l�togat�sa a szult�nn�l
1219 szeptember 26: a szarac�nok az �letben lev� fegyversz�net ellen�re megt�madj�k a frankokat
1219 okt�ber: al-K�mil felaj�nlja Jeruzs�lemet, a Szent Keresztet, Galile�t �s egy�b ter�leteket, ha a frankok kivonulnak Egyiptomb�l, a frankok visszautas�tj�k
1219 november 5: Damietta elfoglal�sa
1220 a szerb kir�lys�g megalap�t�sa
1220 II. Andr�s visszaveszi az udvarnok f�ldeket
1220 B�la herceg uralkodik Szlav�nia �s Horv�torsz�g felett