Nagy volt a nemzetek k�z�tt, a tartom�nyok k�zt fejedelemasszony: robotoss� l�n!... azok k�z�l, kik szerett�k; mind megcsalt�k bar�tai, ellens�geiv� l�nek." (Siralmak  1,1,2)

1199. november�ben Tibold champagne-i gr�f az Aisne melletti Ecri v�r�ba h�vta lovagi torn�ra bar�tait �s szomsz�dait. A torna ut�n az urak arr�l besz�lgettek, hogy �jabb keresztes hadj�ratra lenne sz�ks�g. A gr�f m�lyen �t�rezte az �gy fontoss�g�t, hiszen unoka�ccse volt F�l�p �gostnak �s Oroszl�nsz�v� Rich�rdnak, �s testv�re annak a Henrik gr�fnak, aki akkor Palesztin�ban uralkodott. Buzd�t�s�ra egy v�ndorpr�dik�tor, Neuilly Fulk� is besz�lt a vend�gekhez. �kessz�l�s�t�l fellelkesedve az eg�sz vend�gsereg megfogadta, hogy felveszi a keresztet. K�vetet ind�tottak a p�p�hoz, hogy �rtes�ts�k kegyes elhat�roz�sukr�l. III. Ince ekkor m�r t�bb mint egy �ve �lt a p�pai tr�non. Szenved�lyes becsv�gyt�l f�tve igyekezett elismertetni, hogy a Szentsz�k tekint�lye nem evil�gr�l sz�rmazik, ugyanakkor �vatos, messzel�t�, tisztafej� ember volt, t�rv�nytud�s, aki mindig megkereste k�vetel�seihez a megfelel� jogi alapot, tov�bb� olyan politikus volt, aki k�szen �llt b�rmilyen keze �gy�be ker�l� eszk�zt felhaszn�lni. Aggasztotta a keleti helyzet. Egyik els� l�p�sek�nt kinyilv�n�totta �haj�t, hogy �j keresztes hadj�rat induljon Keletre. 1199-ben �rt Aymar jeruzs�lemi p�tri�rk�nak, s r�szletes jelent�st k�rt a frank kir�lys�g helyzet�r�l.

Jeruzs�lem kir�lyai a p�pa vazallusai voltak, �s �gy a p�pa VI. Henrik cs�sz�r akt�v politik�j�nak k�sz�nhet�en m�g ink�bb seg�ts�g�kre �hajtott sietni. Henrik azzal, hogy koron�t k�ld�tt Ciprusra �s �rm�nyorsz�gba, ny�ltan k�ts�gbe vonta a p�pa tekint�ly�t a t�rs�gben. A p�p�t a tapasztalat arra tan�totta, hogy kir�lyok �s cs�sz�rok jelenl�te nem felt�tlen�l k�v�natos a hadj�ratokban. Az egyetlen sikeres keresztes hadj�rat az els� volt, �s abban koron�s f� nem vett r�szt. Egy t�bb�-kev�sb� azonos n�pcsoportb�l sz�rmaz� b�r�kb�l �ll� keresztes sereg seg�ts�g�vel el lehetne ker�lni a nemzeti �s uralkod�i vet�lked�seket, amelyek oly sok k�rt okoztak a m�sodik �s a harmadik keresztes hadj�ratnak. �gy a felt�mad� f�lt�kenys�g nem lehet t�l jelent�s, �s k�nnyen kezelhetn� a p�pa r�termett k�pvisel�je. Ince teh�t melegen �dv�z�lte a Champagne-b�l �rkez� h�reket. A Tibold �ltal kezdem�nyezett mozgalom nemcsak hathat�s seg�ts�g lehet a kereszt�ny Keletnek, de arra is Felhaszn�lhat�, hogy meger�s�tse ir�ny�t�s�val a r�mai kereszt�nys�g egys�g�t is.

A p�pas�g szempontj�b�l az id�pont is kedvez� volt. �ppen �gy, mint az els� keresztes hadj�rat idej�n, nem volt nyugati cs�sz�r a tr�non, aki beavatkozhatott volna a dolgokba. 1197. szeptember�ben VI. Henrik hal�la fenyeget� vesz�lyt�l szabad�totta meg az egyh�zat. Henrik mint Barbarossa Frigyes fia �s Szic�lia �r�k�sn�j�nek f�rje 1194 �ta szil�rdan kez�ben tartotta az �r�ks�g�t, �gy hatalmasabb volt, mint b�rmelyik nyugati uralkod� Nagy K�roly �ta. Igen nagy fontoss�got tulajdon�tott hivatal�nak, �s csaknem siker�lt elfogadtatnia a cs�sz�rs�g �r�k�s�d�si jog�t. Hogy koron�kat osztogatott keleten, a fogoly Oroszl�nsz�v� Rich�rdt�l pedig h�b�ri esk�t k�vetelt, azt mutatja, hogy mag�t a „kir�lyok kir�ly�nak" tartotta. Nem titkolta, hogy gy�l�li Biz�ncot, a nagy m�lt� birodalmat, mellyel, hagyom�nyait tekintve, saj�t cs�sz�rs�ga nem kelhetett versenyre. Azt sem rejtette v�ka al�, hogy a normannok politik�j�nak mintegy folytat�sak�nt olyan mediterr�n birodalmat k�v�n l�trehozni, amely felt�telezi Biz�nc pusztul�s�t. Egy ilyen politika elker�lhetetlen r�sze volt egy keresztes hadj�rat. A cs�sz�r az eg�sz 1197-es esztend�t e tervek alapos kidolgoz�s�val t�lt�tte. Az ugyanabban az �vben Aktionban partra sz�llt n�met csapat az el��rse volt annak a nagyobb seregnek, amelynek � maga akart az �l�re �llni. III. Celesztin p�pa, f�l�nk, ingadoz� ember l�v�n nagy zavarban volt, de meg sem pr�b�lta lebesz�lni, puszt�n csak figyelmeztette, hogy ne ind�tson azonnali t�mad�st Konstantin�poly ellen, mert egyh�zegyes�t�si t�rgyal�sokat folytatott a biz�nci cs�sz�rral. Ha Henrik harminck�t �ves kor�ban nem halt volna meg v�ratlanul Mesein�ban, �ppen amint nagy sereget szervezett a Kelet megh�d�t�s�ra, ak�r az eg�sz kereszt�ny vil�g uralkod�j�v� k�zdhette volna fel mag�t.

Celesztin p�pa csak n�h�ny h�nappal �lte t�l a cs�sz�rt. III. Ince tr�nra l�ptekor vil�gi vet�lyt�rs n�lk�l �llt. Az �zvegy Konstacia cs�sz�rn� szic�liai kir�lys�g�t �s kisfi�t, Frigyest a p�pa gondjaira b�zta. N�metorsz�gban, ahol a szic�liai any�t�l sz�letett herceg ismeretlen volt, nagyb�tyja, Henrik fiv�re, Sv�b F�l�p vette birtokba a csal�di f�ldeket, �s bejelentette ig�ny�t a cs�sz�ri c�mre. Kider�lt, hogy a Hohenstaufenok ellens�gei csak ideiglenesen huny�szkodtak meg. A Welf h�z ellenjel�ltet �ll�tott Brunswick Ott� szem�ly�ben. 1199. m�rcius�ban egy ny�lvessz� meg�lte Rich�rd angol kir�lyt, akinek az �r�ks�ge felett �ccse, J�nos �s unoka�ccse, Art�r vet�lkedett, F�l�p francia kir�ly akt�v r�szv�tel�vel. Mivel az angol �s a francia kir�ly el volt foglalva, s N�metorsz�gban polg�rh�bor� d�lt, D�l-It�li�ban pedig helyre�llt a p�pai hatalom tekint�lye, Ince nyugodtan folytathatta a keresztes hadj�rat kihirdet�s�t. El�zetesen t�rgyal�sokat kezdett III. Alexiosz biz�nci cs�sz�rral az egyh�zegyes�t�sr�l.

Franciaorsz�gban a p�pa f� �gyn�ke a v�ndorpr�dik�tor, Neuilly Fulk� volt, aki r�g�ta v�gyott arra, hogy keresztes hadj�ratot hirdessen az embereknek. H�res volt arr�l, hogy nem rettent meg uralkod�k jelenl�t�ben sem; egyszer megparancsolta Rich�rd kir�lynak, hogy hagyjon fel b�szkes�g�vel, f�sv�nys�g�vel �s bujas�g�val. (Rich�rd felaj�nlotta, hogy b�szkes�g�t a templomosokkal h�zas�tja �ssze, a fukars�g�t a ciszterciekkel �s bujas�g�t a p�sp�keivel). A p�pa felk�r�s�re beutazta Franciaorsz�got �s meggy�zte a k�zn�pet, hogy k�vesse az urakat a szent h�bor�ba. N�metorsz�gban Pairis-i M�rton ap�t legal�bb ilyen hat�konyan m�k�d�tt, hab�r ott a nemess�get t�ls�gosan lek�t�tte a polg�rh�bor�, �s nem szentelt k�l�n�sebb figyelmet r�. �m sem Fulk�nak, sem M�rtonnak nem siker�lt olyan lelkesed�st kelteni, mint az els� keresztes hadj�rat hirdet�inek. Az �joncok toborz�sa rendezettebben folyt ugyan, de f�k�nt azokra szor�tkozott, akiknek a h�b�rura is felvette a keresztet. A b�r�k legt�bbj�t nem kegyes �rzelmek hajtott�k, hanem hogy a szigor� F�l�p �gost kir�lyt�l t�vol �j f�ldeket szerezzenek maguknak. Champagne-i Tibold volt a mozgalom �ltal�nosan elismert vezet�je. Sok nagy�r tartott vele: Hainault-i IX. Balduin, Flandria gr�fja fiv�r�vel, Henrikkel; Lajos, Blois gr�fja; Le Perche-i III. Geoffroy, IV Simon de Montfort a fiv�reivel; Enguerrand de Boves, Dampierre-i Rajnald, Villehardouini Geoffroy �s sz�mos kisebb �r �szak-Franciaorsz�gb�l �s a N�metalf�ldr�l. Autun p�sp�ke is bejelentette r�szv�tel�t egy csapat auvergne-i lovag �l�n. A Rajna vid�k�n Halberstadt p�sp�ke �s Katznellenbogen gr�fja sz�mos szomsz�dj�val egy�tt felvette a keresztet. P�ld�jukat hamarosan sok �szak-it�liai f��r is k�vette, akiknek az �l�n Montferrati Bonif�c �rgr�f �llt. Az � r�szv�tele �bresztett el�sz�r aggodalmat Ince p�p�ban, hiszen a Montferratiak a Hohenstaufenok h� bar�tai �s sz�vets�gesei voltak.

Nem lehetett gyorsan megszervezni a hadj�ratot. El�sz�r is haj�kat kellett tal�lni, amelyek Keletre sz�ll�tj�k majd a csapatokat, mert Biz�nc hanyatl�s�val a Balk�non, �s az Anat�li�n �t vezet� sz�razf�ldi �t nem volt t�bb� j�rhat�. A keresztesek egyik�nek sem �llt rendelkez�s�re a haj�had, Flandria gr�fj�nak kiv�tel�vel. A flamand flotta el is sz�ll�totta Palesztin�ba a r�sztvev�ket Nesle-i J�nos parancsnoks�ga alatt.

Felmer�ltek tov�bb� �ltal�nos strat�giai k�rd�sek is. Amikor Oroszl�nsz�v� Rich�rd elhagyta Palesztin�t, �gy v�lte, hogy Egyiptom a szarac�n birodalom sebezhet� pontja. Ez�rt elhat�rozt�k, hogy Egyiptom lesz a keresztesek c�lja. Az 1200-as �v k�l�nb�z� t�rgyal�sokkal telt el, melyeket Ince valamik�ppen megpr�b�lt ir�ny�tani. 1201. m�rcius�ban Champagne-i Tibold hirtelen meghalt, s hely�be a keresztesek Montferrati Bonif�cot v�lasztott�k. Ez �rthet� d�nt�s volt. A Montferrati h�znak fontos kapcsolatai voltak a Kelettel. Bonif�c apja, Vilmos palesztinai b�r�k�nt halt meg. Bonif�c testv�rei k�z�l Vilmos Jeruzs�lemi Szibill�t vette n��l, �s � volt a gyermek V Balduin kir�ly apja. Bonif�c m�sik testv�re, Rainier, Manu�l cs�sz�r le�ny�t vette el, �t Konstantin�polyban �lt�k meg. Konr�d testv�re pedig T�rosz megment�je, a Szentf�ld korm�nyz�ja, s a jelenlegi tr�n�r�k�sn� apja volt. �m azzal, hogy � lett a hadj�rat vezet�je, Ince p�pa befoly�sa cs�kkent. Bonif�c 1201. augusztus�ban Franciaorsz�gba ment, �s Soissonban tal�lkozott fontosabb vez�rt�rsaival, akik meger�s�tett�k vezet�v� v�laszt�s�t. Onnan N�metorsz�gba ment, s a t�li h�napokat r�gi bar�tj�n�l, Sv�b F�l�pn�l t�lt�tte.

Sv�b F�l�p maga is �rdekelt volt keleti �gyekben, de �t Biz�nc vonzotta ink�bb, mint Sz�ria. Teljes m�rt�kben osztozott a gy�l�letben, amelyet dinaszti�ja t�pl�lt a biz�nci cs�sz�rok ir�nt. Arra sz�m�tott, hogy r�videsen nyugati cs�sz�r lesz, �s szerette volna megval�s�tani Henrik b�tyja terveit. Szem�lyes kapcsolatai is voltak Biz�nccal. Amikor VI. Henrik megh�d�totta Szic�li�t, foglyai k�z�tt ott volt a tr�nj�t�l megfosztott szic�liai tr�n�r�k�s, Roger fiatal �zvegye, Eir�n� Ang�lin�, Ang�losz Izs�k cs�sz�r le�nya is, akit Henrik feles�g�l adott F�l�ph�z. Szerelmi h�zass�g volt, �s F�l�p, szerelm�n kereszt�l belekeveredett az Ang�loszok dinasztikus visz�lyaiba.

 Az esk�v� ut�n n�h�ny h�nappal F�l�p ap�sa, Izs�k cs�sz�r elvesz�tette tr�nj�t. A hatalom nem jav�tott Izs�k k�pess�gein. Tisztvisel�i korruptak �s ellen�rizhetetlenek voltak, � pedig sokkal k�l�ncebb, k�ltekez�bb volt ann�l, mint amit elszeg�nyedett birodalma lehet�v� tett volna sz�m�ra. A Balk�n-F�lsziget fel�t megszerezte t�le az er�s, felt�rekv� ol�h-bolg�r kir�lys�g. A t�r�k�k eg�szen 1192-ig, II. Kilidzs Arszl�n hal�l�ig folyamatosan �ramlottak be Anat�li�ba, elv�gva a biz�nciakat Anat�lia d�li partjait�l �s Sz�ri�t�l. Konstantin�poly egyre t�bb kedvezm�nyt juttatott az olaszoknak k�szp�nz�rt cser�be. Amikor Izs�k nagy k�lts�ggel �s pomp�val n��l vette Magyarorsz�gi Margit hercegn�t, ad�kkal megnyomor�tott alattval�i feld�h�dtek. Csal�dja is kezdett elfordulni t�le, �s 1195-ben fiv�re, Alexiosz sikeres palotaforradalmat robbantott ki. Izs�kot megvak�tott�k, b�rt�nbe vetett�k fi�val, az ifj� Alexiosszal egy�tt. III. Alexiosz, az �j cs�sz�r sem volt sokkal �gyesebb uralkod� a testv�r�n�l. Volt n�mi diplom�ciai �rz�ke, pr�b�lta megszerezni a p�pa bar�ts�g�t, felaj�nlotta, hogy kezdjenek t�rgyal�sokat az egyh�zegyes�t�sr�l (a p�pa bar�ts�ga tal�n megmenthette volna �t a VI. Henrik �ltal tervezett t�mad�st�l), intrik�i r�v�n pedig siker�lt megosztania a szeldzsuk uralkod�kat. A bel�gyeket azonban a feles�g�re, Eufrozin�ra hagyta, aki �pp olyan k�l�nc volt, mint tr�nj�t�l megfosztott s�gora, �s �t is �pp olyan korrupt m�don szolg�lt�k.

1201. v�g�n az ifj� Alexiosz, Izs�k fia megsz�k�tt b�rt�n�b�l, �s n�v�re udvar�ba, N�metorsz�gba utazott. F�l�p bar�ts�gos fogadtat�sban r�szes�tette, bemutatta Montferrati Bonif�cnak. H�rman tan�csot tartottak. Aleoiosz el szerette volna nyerni apja tr�nj�t. F�l�p hajland� volt seg�teni Alexioszt, csak hogy a biz�nci cs�sz�r a n�met-r�mai cs�sz�rs�g al�rendeltje legyen. Bonif�c rendelkez�s�re �llt egy keresztes sereg. Nem v�lna-e a keresztes hadj�rat el�ny�re, ha �tk�zben- mintegy pihen�sk�ppen - vissza�ltetn� a bar�ti uralkod�t a konstantin�polyi tr�nra. (Az a k�rd�s, hogy a negyedik keresztes hadj�rat elt�r�t�se el�re meg volt tervezve vagy sem, nagyon kem�ny vit�kat v�ltott ki. Val�sz�n�leg az az igazs�g, hogy mind Sv�b F�l�pnek, mind Bonif�cnak, mind a Velenceieknek megvolt az oka Konstantin�poly megt�mad�s�ra. Aleksziosz meg�rkez�se tette lehet�v� a terv megval�s�t�s�t. A p�p�nak nem voltak ilyen sz�nd�kai �s az �tlagos keresztes, aki �ltal�ban francia volt, a Szentf�ldre k�sz�lt, k�s�bb azonban hagyta, hogy a k�r�lm�nyek befoly�solj�k.)

A keresztesek ezalatt a tengeri utaz�st pr�b�lt�k megszervezni. 1201. elej�n, amikor Champagne gr�fja m�g �lt, t�rgyal�sok kezd�dtek Velenc�vel, �s Villehardouini Geoffroyt k�ldt�k el a r�szletek megbesz�l�s�re. A k�vet �prilisban megegyezett a velenceiekkel. Velence nyolcvan�tezer k�lni ez�stm�rka fej�ben hajland� volt felk�sz�lni 1202. j�nius 28-�ra, �s haj�kkal �s egyesztendei �lelemmel ell�tni 4500 lovagot, a lovaikat, 9000 fegyvern�k�t �s h�szezer gyalogos katon�t. A K�zt�rsas�g ezenk�v�l �tven g�ly�t is a keresztesek rendelkez�s�re bocs�tott azzal a felt�tellel, hogy a hadj�rat zs�km�ny�nak fele Velenc�t illeti. Amint megsz�letett az egyezs�g, felsz�l�tott�k a kereszteseket, hogy gy�lekezzenek Velenc�ben, ahonnan Egyiptomba kellett volna haj�zniuk. A p�pa j�v�hagyta az egyezm�nyt, de minden lelkesed�s n�lk�l, mert nyilv�nval�an gyanakodott a velenceiekre.

N�h�ny keresztesnek gyan�s volt a Velenc�vel k�t�tt meg�llapod�s. Autun p�sp�ke kis csapat�t Marseille-b�l egyenesen Sz�ri�ba vezette. M�sok, k�z�tt�k Dampierre-i Rajnald, t�relmetlenkedtek a velencei v�rakoz�s miatt, �s maguk szervezt�k meg a haj�utat Aktionba. Az egyszer�bb keresztesek az�rt el�gedetlenkedtek, mert a c�l Egyiptom megt�mad�sa volt. Ok az�rt �lltak be keresztesnek, hogy visszaszerezz�k a Szentf�ldet, �s nem �rtett�k, hogy mi�rt is kellene m�shova menni�k. Az el�gedetlens�get sz�p csendesen sz�tott�k a velenceiek, akiknek esz�k �g�ban sem volt megseg�teni egy Egyiptom elleni t�mad�st. Al-�dil nagyon is j�l tudta, hogy milyen el�ny�s orsz�gai sz�m�ra az Eur�p�val folytatott kereskedelem, s miut�n megszerezte Egyiptomot, jelent�s kereskedelmi engedm�nyeket adott az olasz v�rosoknak. Mik�zben a velencei korm�ny a keresztesekkel alkudozott a sereg sz�ll�t�s�r�l, velencei k�vetek Kair�ban kereskedelmi egyezm�nyt dolgoztak ki a szult�n alkir�ly�val, aki 1202. tavasz�n al��rta a meg�llapod�st, miut�n az al-�dil �ltal Velenc�be k�ld�tt k�l�nleges megb�zottakat biztos�tott�k afel�l, hogy a d�zse nem fog t�mogatni semmilyen Egyiptom ellen ir�nyul� hadj�ratot.

Nem tudjuk, �rtett�k-e a keresztesek a velencei diplom�cia finom �rnyalatait. Ha gyanakodott is valaki k�z�l�k, hogy becsapj�k �ket a velenceiek, akkor sem tehetett sokat. A megk�t�tt egyezs�g teljesen a velenceiek kez�be adta a sereget, ann�l is ink�bb, mert az �sszegy�ltek nem tudt�k kifizetni a kialkudott nyolcvan�tezer ez�stm�rk�t. 1202. j�nius�ban egy�tt volt a sereg, mivel azonban nem volt egy�tt a p�nz, a K�zt�rsas�g nem volt hajland� ki�ll�tani a haj�kat. A keresztesek a Lid�n, a kis San Niccolo szigeten t�boroztak, a velencei keresked�k, akikn�l alaposan elad�sodtak, �lland�an zaklatt�k �s fenyegett�k �ket, hogy ha nem lesz p�nz, nem kapnak ellt�st. Szeptemberre a keresztesek m�r hajland�k voltak elfogadni b�rmilyen velencei aj�nlatot. Bonif�c a p�p�n�l tett sikertelen l�togat�s�t k�vet�en, a ny�r folyam�n Velenc�be �rkezett, m�r k�szen �llt a velenceiekkel val� egy�ttm�k�d�sre. N�h�ny �vtizeden �t elh�z�d� h�bor� folyt Dalm�cia birtokl�s��rt a Velencei K�zt�rsas�g �s a magyar kir�ly k�z�tt, �s nem sokkal kor�bban Dalm�cia kulcsfontoss�g� v�rosa, Z�ra a magyarok� lett. Velence a keresztesek tudom�s�ra hozta teh�t, hogy elindulhatnak, a fennmarad� ad�ss�got k�s�bb is rendezhetik, amennyiben tesznek egy kis kit�r�t �s visszafoglalj�k Z�r�t. Amint a p�pa meghallotta, azonnal megtiltotta az aj�nlat elfogad�s�t. Ak�rmit is gondoltak azonban a keresztesek az �gy erk�lcsi oldal�r�l, nem tehettek m�st, mint elfogadt�k a velenceiek k�vetel�s�t.

A dolgokat a sz�nfalak m�g�tt Montferrati Bonif�c rendezte el, akinek nem voltak k�l�n�sebb kereszt�ny agg�lyai, �s Enrico Dandolo velencei d�zse. Dandolo m�r nagyon �reg volt, de a kor nem cs�kkentette sem energi�it, sem becsv�gy�t. Harminc �vvel kor�bban k�vets�gben j�rt Konstantin�polyban, ahol belekeveredett egy vereked�sbe, �s r�szben elvesz�tette a l�t�s�t. A Biz�nc elleni keser�s�g�t csak n�velte, hogy nem sokkal azut�n, hogy 1193-ban d�zs�v� v�lasztott�k, III. Alexiosz cs�sz�rral csak nehezen tudta meg�j�tani azokat a kedvez� kereskedelmi felt�teleket, amelyeket Izs�k biztos�tott Velenc�nek. Ez�rt k�szen �llt arra, hogy megvitassa Bonif�ccal a Konstantin�poly elleni hadj�rat terv�t. A keresztes hadj�rat l�tszat�t mindenesetre fenn kellett tartani. Amint a keresztesek elfogadt�k Z�ra megt�mad�s�nak terv�t, a Szent M�rk bazilik�ban �nnep�lyes szertart�sra ker�lt sor, amelynek sor�n a d�zse �s f�bb tan�csad�i l�tv�nyosan felvett�k a keresztet.

1202. november 8-�n Velenc�b�l �tra kelt a flotta, �s k�t nappal k�s�bb Z�r�hoz �rt. Heves t�mad�s ut�n a v�ros 15-�n megadta mag�t, �s a t�mad�k alaposan kifosztott�k. H�rom nappal k�s�bb velenceiek �s keresztesek m�r a zs�km�ny eloszt�s�n csaptak �ssze, ut�na valahogy m�gis helyre�llt a rend. Akkor a d�zse �s Bonif�c �gy d�nt�tt, hogy abban az �vben m�r t�l k�s� Keletre indulni. A sereg a telet Z�r�ban t�lt�tte, a vezet�k pedig a tov�bbi hadm�veleteken t�rt�k a fej�ket.

Amikor Z�ra kifoszt�s�nak h�re el�rt R�m�ba, Ince p�pa megrend�lt. T�rhetetlen volt, hogy a keresztes sereg, az � parancsainak ellenszeg�lve, megt�madja az egyh�z egyik h� fi�nak a birtok�t. Kik�z�s�tette az eg�sz sereget. Amint r�j�tt, hogy a keresztesek maguk is zsarol�s �ldozatai, feloldozta �ket, de a velenceiek tov�bbra is ki voltak k�z�s�tve.

Dandol�t mindez egy�ltal�n nem zavarta. Bonif�con kereszt�l m�ris kapcsolatban �llt egy m�sik kik�z�s�tettel, Sv�b F�l�ppel. 1203. elej�n k�vet �rkezett N�metorsz�gb�l Z�r�ba, Sv�b F�l�pt�l Bonif�choz, aki mag�val hozta F�l�p s�gora, Alexiosz r�szletes aj�nlat�t. Ha a keresztes sereg Konstantin�poly ellen vonul �s visszahelyezi Alexioszt a cs�sz�ri tr�nra, Alexiosz kifizeti a velenceieknek azt az �sszeget, amellyel a keresztesek m�g tartoznak nekik, �s ell�tja �ket az Egyiptom megh�d�t�s�hoz sz�ks�ges p�nzzel �s felszerel�ssel, valamint rendelkez�s�kre bocs�t egy t�zezer f�s kontingenst a biz�nci seregb�l. Alexiosz ezen k�v�l k�szen �llt arra, hogy a Szentf�ld�n �tsz�z lovag ell�t�s�t fedezze, tov�bb� meg�g�rte, hogy a konstantin�polyi egyh�z al�veti mag�t R�m�nak. Bonif�c minderr�l besz�molt Dandol�nak, akinek nagyon tetszett az �tlet. Ezek szerint Velence megkapja a p�nz�t, s m�g a g�r�g�ket is megal�zza, s�t megn�veli �s meger�s�ti kereskedelmi kiv�lts�gait az eg�sz biz�nci birodalomban. Az Egyiptom elleni t�mad�st majd k�s�bb k�nnyed�n meghi�s�thatja.

Amikor a keresztesek el� terjesztett�k a javaslatot, voltak, aki nem helyeselt�k, t�bbek k�z�tt Montmirail-i Rajnald, aki �gy v�lte, hogy az�rt vett�k fel a keresztet, hogy a muszlimok ellen harcoljanak, �s semmilyen ments�get nem tal�lt a tov�bbi halogat�sra. A tiltakoz�k odahagyt�k a sereget �s elhaj�ztak Sz�ri�ba. M�sok, tiltakozva b�r, a sereggel maradtak, megint m�sokat lecsendes�tett az id�ben �rkezett velencei p�nz. Az egyszer� keresztesekkel azonban elhitett�k, hogy Biz�nc a keresztes h�bor�k sor�n folyamatosan a kereszt�nys�g �rul�ja volt, mi�rt is b�lcs �s �rdemszerz� dolog most r�k�nyszer�teni az egy�ttm�k�d�sre. A seregben lev� vall�sos emberek �gy v�lt�k, helyesebb, ha el�seg�tik azt a politik�t, melynek eredm�nyek�pp a szakad�r g�r�g�k megt�rnek a ny�jhoz. A vil�giasabban gondolkod�k elmerengtek Konstantin�poly gazdags�g�n, gazdag tartom�nyain, �s m�r el�re �r�ltek a zs�km�nynak. A b�r�k n�melyike, k�zt�k Bonif�c is, tal�n m�g enn�l is tov�bb ment, s azt sz�m�tgatta, hogy mennyivel kellemesebbek lesznek �j birtokai az �gei-tenger partj�n, mint azok, amelyekre a sokat szenvedett Sz�ri�ban tehetne szert. A Nyugat m�r r�g�ta neheztelt a keleti kereszt�nys�gre, �gy Dandolo �s Bonif�c k�nnyen meg tudta szerezni a k�zv�lem�ny t�mogat�s�t.

A p�pa egyre nyugtalanabb lett a keresztes hadj�rat miatt, k�l�n�sen, amikor tudom�st szerzett az �jabb tervr�l. A velenceiek �s Sv�b F�l�p bar�tai �ltal forralt terv feltehet�leg nem v�lik az egyh�z becs�let�re. Ismerte ezen k�v�l a fiatal Alexioszt, �s nem tartotta �rdemes ifj�nak. De t�l k�s� volt m�r ahhoz, hogy hat�konyan tiltakozz�k, s amennyiben a kit�r� val�ban biztos�tja a t�nyleges biz�nci seg�ts�get a hitetlenek ellen, �s egyh�zegyes�t�st eredm�nyez, akkor v�g�l is igazolhat� lesz. A p�pa be�rte azzal, hogy kiadott egy rendeletet, mely szerint t�bb� nem szabad kereszt�nyeket megt�madni, csak akkor, ha tev�legesen akad�lyozz�k a szent h�bor�t. Hosszabb t�von b�lcsebb lett volna, ha eredm�nytelen�l ugyan, de ny�ltan �s t�ntor�thatatlanul helytelen�tette volna az �gyet. A g�r�g�k sz�m�ra, akik mindig gyanakodtak a p�pa sz�nd�kait illet�en, s nem ismert�k a nyugati politikai cselsz�v�seket, a p�pa felem�s �t�lete csak azt bizony�totta, hogy � �ll az eg�sz intrika m�g�tt.

Alexiosz �prilis 25-�n N�metorsz�gb�l meg�rkezett Z�r�ba, s n�h�ny nappal k�s�bb a sereg elhaj�zott. El�sz�r Durazz�ban �lltak meg, ahol Alexioszt elismert�k cs�sz�rnak, Korfun pedig Alexiosz �nnep�lyes keretek k�z�tt egyezm�nyt �rt al� sz�vets�geseivel. M�jus 25-�n folytatt�k �tjukat. A flotta k�rbehaj�zta a Peloponn�szoszt, majd �szakra Fordult, Androsz szigete fel�, �s az ottani b�viz� forr�sokb�l felt�lt�tte v�ztart�lyait. Androszt�l a senki �ltal sem v�dett Dardanell�k fel� indult a flotta. Tr�ki�ban �ppen folyt a betakar�t�s, �gy a keresztesek kik�t�ttek Ab�doszban, hogy �sszeszedjenek minden �sszeszedhet�t. J�nius 24-�n a cs�sz�ri f�v�ros k�zel�be �rtek.

III. Alexiosz cs�sz�r nem k�sz�lt fel �rkez�s�kre. A cs�sz�ri sereg nem heverte ki a Manu�l cs�sz�r uralkod�s�nak utols� �veiben elszenvedett csap�sokat, csaknem kiz�r�lag zsoldosokb�l �llt. Ilyen helyzetben �rthet�, hogy nem lehetett a frank egys�gekre sz�m�tani, a szl�v �s a beseny� katon�k pedig csak addig tartottak ki, am�g elegend� k�szp�nz volt a kifizet�s�kre. A var�g test�rs�g, amely f�k�nt angolokb�l �s d�nokb�l �llt, hagyom�nyosan a cs�sz�r szem�ly�hez ragaszkodott, de III. Alexiosz nem az az ember volt, aki ir�nt k�l�n�sk�pp loj�lisak lettek volna test�rei. Bitorl� volt, nem katonai �rdemei, nem �llamf�rfi�i k�pess�gei, hanem egy kis palotaforradalom r�v�n ker�lt tr�nra, s a k�s�bbiekben sem mutatkozott alkalmasnak a korm�nyz�sra. Nem b�zhatott sem a sereg�ben, sem alattval�iban. Az t�nt teh�t a legbiztons�gosabbnak, ha nem csin�l semmit. Konstantin�poly kilenc �vsz�zados t�rt�nelme sor�n m�r annyi vihart ki�llt, minden bizonnyal ki fog b�rni m�g egyet.

Miut�n a keresztesek sikertelen t�mad�st int�ztek a Boszporusz �zsiai partj�n fekv� Khalk�don �s Khr�szopolisz ellen, partra sz�lltak Galat�ban, az Aranyszarv m�sik partj�n. Elfoglalt�k a v�rost, �s siker�lt �tszak�taniuk az Aranyszarv-�b�l bej�rat�t v�d� l�ncot, �gy haj�ikkal bejutottak a kik�t�be. Az ifj� Alexiosz elhitette vel�k, hogy eg�sz Biz�nc sietni fog �dv�zl�s�re. Meglepet�ssel �llap�tott�k meg, hogy bez�rt�k el�tt�k a v�roskapukat, �s hogy a falakon felsorakoztak a katon�k. A haj�kr�l az Aranyszarv-�b�l fel�l a falak ellen ind�tott els� t�mad�sok nem j�rtak sikerrel, de j�lius 17-�n, kem�ny k�zdelem ut�n, Dandolo �s a velenceiek r�st �t�ttek a Falon. III. Alexiosz, aki legal�bb annyira meglep�d�tt azon, hogy a v�ros v�dekezett, mint a keresztesek, m�r a menek�l�sen t�prengett. Olvasta a Bibli�ban, hogyan menek�lt el D�vid Absalom el�l, s hogyan maradt �letben, hogy azut�n visszaszerezze tr�nj�t. Alexiosz mag�val vitte kedvenc le�ny�t, egy �kk�vekkel teli batyut, kilopakodott a sz�razf�ldi falakon �t �s a tr�kiai Mosz�nopoliszban tal�lt mened�kre. A cs�sz�r n�lk�l maradt korm�ny gyors, de ravasz d�nt�st hozott. Kihozt�k b�rt�n�b�l a megvak�tott Izs�k cs�sz�rt �s tr�nra �ltett�k, Dandol�nak �s a kereszteseknek pedig bejelentett�k, hogy mivel a tr�nk�vetel� apja visszakapta a tr�nj�t, nem kell tov�bb harcolniuk. Az ifj� Alexiosz eg�szen addig nem is vett tudom�st apja l�tez�s�r�l, ekkor azonban nem tagadhatta meg. R�vette sz�vets�geseit, hogy hagyjanak fel a t�mad�ssal. K�veteket k�ldtek a v�rosba, hogy az ostroml�k hajland�k elismerni Izs�kot, amennyiben a fia t�rscs�sz�r lesz, �s ha mindketten betartj�k az Alexiosz �ltal megk�t�tt egyezs�geket. Izs�k meg�g�rte, hogy eleget tesz k�vetel�s�knek. Augusztus elsej�n a Hagia Szophia szkesegyh�zban tartott �nnep�lyes istentiszteleten, a vezet� keresztes b�r�k jelenl�t�ben IV Alexioszt atyja t�rscs�sz�r�v� koron�zt�k.

IV Alexiosz csakhamar r�j�tt, hogy egy cs�sz�r nem lehet olyan felel�tlen, mint egy tr�nk�vetel�. Heves ellen�ll�st v�ltott ki azzal a k�s�rlet�vel, hogy a v�ros paps�g�t r�vegye R�ma fennhat�s�g�nak elismer�s�re �s a latin szertart�sok bevezet�s�re. A meg�g�rt sok p�nz �sszegy�jt�se sem ment k�nnyen. Uralkod�sa elej�n elhamarkodottan b�kez� aj�nd�kokat osztogatott a keresztes vez�rek k�z�tt, fokozva ez�ltal moh�s�gukat. Amikor �g�rete szerint a keresztesek ad�ss�g�t meg akarta fizetni a velenceieknek, r�j�tt, hogy nincs elegend� p�nz a kincst�r�ban. Alexiosz ekkor �j ad�kat vezetett be, �s m�g jobban mag�ra harag�totta az egyh�zat a tem�rdek egyh�zi ez�stt�rgy elkobz�s�val, melyet a velenceiek sz�m�ra olvasztottak be. 1203. �sz�n �s tel�n a fesz�lts�g egyre n�tt a v�rosban. A polg�rokat felb�sz�tett�k az utc�kon p�v�skod�, fennh�j�z� frank lovagok. A kereskedelem megb�nult. R�szeg nyugati katon�k csoportjai sz�ntelen fosztogattak a k�rnyez� falvakban, nem volt t�bb� biztons�gos az �let a falakon k�v�l. Amikor n�h�ny francia vall�si buzgalm�ban felgy�jtotta a Konstantin�polyba l�togat� muszlim keresked�k sz�m�ra �p�lt egyik mecsetet, a t�zv�sz egy eg�sz v�rosr�szt elpuszt�tott. A keresztesek �ppolyan el�gedetlenek voltak, mint a biz�nciak. Kezdtek r�j�nni, hogy a biz�nci korm�ny nem lesz k�pes a IV Alexiosz �ltal tett �g�retek bev�lt�s�ra. Nem volt kil�t�s sem az �g�rt p�nzre, sem az �g�rt katonas�gra. Alexiosz csakhamar feladta a kil�t�stalan k�zdelmet, hogy kiel�g�tse vend�geit. Megh�vta �ket egy kis �nneps�gre a palot�ba, seg�ts�g�kkel megt�madta Tr�ki�ban a nagyb�tyj�t, III. Alexioszt, s mihelyt egy kis gy�zelmet aratott, visszat�rt a diadal meg�nnepl�s�re. �jjel-nappal az �lvezeteknek �lt. Apja, Izs�k, aki vaks�ga miatt nem tudott r�szt venni a korm�nyzati munk�ban, bez�rk�zott kedvenc csillagj�saival, akiknek a pr�f�ci�i nem sok j�t �g�rtek. Elker�lhetetlennek l�tszott a ny�lt szak�t�s, Dandolo mindent megtett, hogy esztelen k�vetel�s�vel s�rgesse ezt a percet.

Konstantin�polyban csak k�t f�rfi l�tszott alkalmasnak a helyzet ellen�rz�s�re, mindkett� az el�z� cs�sz�r, III. Alexiosz veje volt. Anna f�rje, Laszkarisz Theod�rosz kit�n� katona volt, a latinokkal szembeni els� ellen�ll�s szervez�je, de visszavonult, mid�n ap�sa elmenek�lt. Eudokia f�rje, Alexiosz Murtzuphlosz �ppen ellenkez�leg, IV Alexiosz kegyei�rt esedezett, s v�g�l elnyerte a pr�tovesztiariosz c�met. Most � �llt a nemzeti p�rt �l�re. 1204. janu�rj�ban felkel�st szervezett, feltehet�en az volt a c�lja, hogy el�zze a tr�nr�l IV Alexioszt. A felkel�s egyetlen k�zzelfoghat� eredm�nye az volt, hogy megsemmis�lt a f�rumon �ll�, nyugat fel� tekint� �ri�si Pallasz Ath�n� szobor, Pheidiasz alkot�sa. A r�szeg t�meg fejsz�kkel darabokra t�rte, puszt�n mert �gy l�tt�k, mintha az istenn� k�zmozdulat�val beh�vn� a megsz�ll�kat.

Febru�rban a keresztesek k�ld�tts�get menesztettek a Blakhernai palot�ba, s azt k�vetelt�k Alexioszt�l, hogy azonnal teljes�tse �g�reteit. A cs�sz�r csak tehetetlens�g�r�l tett tan�bizonys�got, a k�ld�tteket csaknem darabokra szaggatta a d�h�dt t�meg, amikor kij�ttek a palota fogad�term�b�l. A t�meg onnan a Hagia Szophia sz�kesegyh�zba sietett, megfosztotta a tr�nt�l Alexioszt, �s a hely�be egy ismeretlen nemest, bizonyos Nik�tasz Kanaboszt v�lasztotta, aki �ppen jelen volt �s igyekezett elh�r�tani a megtiszteltet�st. Ekkor Murtzuphlosz bet�rt a palot�ba. Senki sem pr�b�lta megv�dni IV. Alexioszt, akit egy f�ld alatti b�rt�nbe vetettek �s megfojtottak. A Fiatalember r�szolg�lt arra, hogy senki se sirassa. Apja, Izs�k n�h�ny nap m�lva meghalt a gy�sz �s a vele szemben sz�nd�kosan alkalmazott embertelen b�n�sm�d k�vetkezt�ben. Az ismeretlen Kanaboszt beb�rt�n�zt�k, �s V. Alexiosz n�ven Murtzuphlosz l�pett a tr�nra.

A palotaforradalom ny�lt kih�v�s volt a keresztesek sz�m�ra. A velenceiek m�r j� ideje arra �szt�k�lt�k �ket, hogy az az egyetlen hat�kony m�dszer, ha lerohanj�k Konstantin�polyt, �s egy nyugatit �ltetnek a cs�sz�ri tr�nra. Imm�ron indokoltnak t�nt a tan�cs megval�s�t�sa. De nem volt k�nny� az �j cs�sz�r szem�ly�nek megv�laszt�sa. A galatai t�borban az eg�sz m�rcius vit�kkal telt el. Voltak, akik Sv�b F�l�p�t k�v�nt�k a tr�nra, hogy �gy egyes�lj�n a k�t cs�sz�rs�g. F�l�p azonban messze volt, ki volt k�z�s�tve �s a velenceiek nem lelkesedtek egy t�l er�s birodalom gondolat�t�l. Montferrati Bonif�c l�tszott a legalkalmasabb jel�ltnek. J�llehet Dandolo ny�ltan kimutatta ir�nta val� szeretet�t, a velenceiek ennek ellen�re nem helyeselt�k a jel�l�s�t. Bonif�c a szem�kben nagyon is becsv�gy� volt, mi t�bb, kapcsolatot tartott fenn a genovaiakkal. Ekkor elhat�rozt�k, hogy hat frankb�l �s hat velenceib�l �ll� esk�dtsz�k fogja megv�lasztani a cs�sz�rt, k�zvetlen�l a v�ros bev�tele ut�n. Ha ez a cs�sz�r frank lesz - �s ez t�nt a k�v�natosabbnak-, akkor egy velenceit kell megtenni p�tri�rk�nak. A cs�sz�r megkapja a nagy cs�sz�ri palot�t �s a Blakhernai rezidenci�t, valamint a v�ros �s a birodalom egynegyed�t. A fennmarad� h�romnegyeden a velenceiek �s a keresztes lovagok osztoznak, fele-fele ar�nyban h�b�rbirtokokra osztva. A d�zse kiv�tel�vel minden h�b�r�rnak h�b�ri esk�t kell tennie a cs�sz�rnak. Mindent az „Isten, a p�pa �s a birodalom dics�s�g�re" kell szentelni. T�bb� m�r nem �ltatt�k magukat azzal, hogy a sereg valaha is a hitetlenek ellen fog harcba sz�llni.

V. Alexiosz er�lyes, de n�pszer�tlen uralkod� volt. Elbocs�tott maga mell�l mindenkit, akinek a h�s�g�ben nem volt bizonyos. K�zt�k volt a t�rt�net�r� Nik�tasz Khoniat�sz is, aki azut�n Kr�nik�j�ban bossz�t is �llt rajta ez�rt. A cs�sz�r megk�s�relte a falak kijav�t�s�t �s a lakoss�g megszervez�s�t a v�ros v�delm�re. A sorozatos forradalmak demoraliz�lt�k a v�rosv�d�ket, �s a provinci�kb�l m�r nem lehetett csapatokat hozatni a f�v�rosba. A v�rosban voltak velenceiek �ltal fizetett �rul�k is. �prilis 6-�n a keresztesek els� t�mad�s�t jelent�s vesztes�gekkel visszavert�k. A keresztesek hat nappal k�s�bb �jra t�madtak. Elkeseredett harc folyt az Aranyszarv-�b�ln�l, ahol a g�r�g haj�k hi�ba pr�b�lt�k megakad�lyozni, hogy a velencei haj�k csapatokat tegyenek partra a falak t�v�ben. A keresztesek a f� t�mad�st a Blakhernai-negyed ellen ind�tott�k, ott, ahol a v�rosfal eg�szen az Aranyszarvig ereszkedett. Siker�lt r�st �tni�k a k�ls� falon. A v�d�k m�g tartott�k a bels� falat, amikor v�letlen�l vagy �rul�s folyt�n - t�z �t�tt ki a v�rosban a v�d�k m�g�tt, akik �gy csapd�ba ker�ltek. A v�delem �sszeomlott, a frankok �s a velenceiek be�z�nl�ttek a v�rosba. Murtzuphlosz a feles�g�vel egy�tt a falak ment�n eg�szen a M�rv�ny-tenger k�zel�be az Aranykapuig menek�lt, onnan kijutott Tr�ki�ba �s az ap�s�n�l keresett mened�ket Mosz�nopoliszban. Amikor sz�k�s�nek h�re elterjedt, a v�rosban maradt nemesek �sszegy�ltek a Hagia Szophia sz�kesegyh�zban, �s felaj�nlott�k a koron�t Theod�rosz Laszkarisznak. Am ekkor m�r t�l k�s� volt ahhoz, hogy megments�k a v�rost. Theod�rosz nem fogadta el a felk�n�lt, imm�r �res c�met. A p�tri�rk�val egy�tt kiment a templom �s a nagy cs�sz�ri palota k�z�tti t�rre az Arany M�rf�ldk�h�z, �s szenved�lyes besz�det int�zett a var�g test�rs�ghez. R�mutatott, hogy semmit sem nyernek azzal, ha megadj�k magukat az �j gazd�knak. A katon�k harci kedve azonban lelohadt, �s nem voltak hajland�k tov�bb harcolni. Ekkor Theod�rosz, a feles�ge, a p�tri�rka �s sok nemes leosont a palota melletti �b�lbe, �s �thaj�zott �zsi�ba.

Amikor a megsz�ll�k behatoltak a v�rosba, csak kisebb utcai harcok voltak. A k�vetkez� nap reggel�n a d�zse �s a vezet� keresztesek m�r a Nagy Palot�ban voltak, �s a katon�k enged�lyt kaptak h�romnapi szabad rabl�sra.

Konstantin�poly kifoszt�sa p�ratlan a t�rt�nelemben. A nagy v�ros kilenc �vsz�zadon �t a kereszt�ny civiliz�ci� f�v�rosa volt. Tele volt olyan m�kincsekkel, amelyek m�g az �kori G�r�gorsz�gb�l maradtak fenn, �s a kiv�l� biz�nci k�zm�vesek remekeivel. A velenceiek ismert�k e kincsek �rt�k�t. Amit csak lehetett, megszereztek maguknak, �s v�rosuk tereit, templomait, palot�it d�sz�tett�k vel�k. A franci�kat �s a flamandokat azonban csak a puszt�t�s v�gya f�t�tte. �rj�ng� t�megben rohantak v�gig az utc�kon, a h�zakon, elragadtak mindent, ami csillogott, elpuszt�tottak mindent, amit nem voltak k�pesek magukkal vinni. Csak az�rt �lltak meg, hogy er�szakoskodjanak, gyilkoljanak, vagy friss�t�t keresve felt�rjenek egy-k�t borospinc�t. Nem k�m�lt�k a kolostorokat, a templomokat �s a k�nyvt�rakat sem. A Hagia Szophia sz�kesegyh�zban r�szeg katon�k leszaggatt�k a selyemf�gg�ny�ket, darabokra t�rdelt�k a nagy ez�st ikonoszt�zt, �sszetiport�k a szent k�nyveket, ikonokat. V�gan iszogattak a liturgikus ed�nyekb�l, egy prostitu�lt bele�lt a p�tri�rka tr�nus�ba, �s r�zend�tett egy mocskos francia �nekre. Az ap�c�kat kolostoraikban gyal�zt�k meg. A palot�kat �s kunyh�kat egyar�nt elpuszt�tott�k. Az utc�kon sebes�lt n�k �s gyermekek hevertek haldokolva. H�rom napon �t tartott a sz�rny� rabl�s �s v�ront�s, m�g a hatalmas �s pomp�s v�ros romhalmazz� nem v�lt. A t�rt�net�r� Nik�tasz f�jdalmasan �s joggal jegyezte meg, hogy m�g a szarac�nok is k�ny�r�letesebbek lettek volna.

A latin vezet�k v�g�l r�d�bbentek, hogy ekkora puszt�t�s senkinek sem v�lik haszn�ra. Amikor a katon�k a sok szabadoss�gban kimer�ltek, a vezet�k helyre�ll�tott�k a rendet. Aki �rt�kes t�rgyat lopott el, �t kellett adnia a frank nemeseknek. A szerencs�tlen polg�rokat megk�nozt�k, hogy �rulj�k el kincseik rejtek�t. Annak ellen�re, hogy oly sok minden �rtelmetlen�l elpusztult, a zs�km�ny mennyis�ge d�bbenetes volt. Villehardouin szerint senki sem lett volna k�pes �sszesz�ml�lni az aranyat, ez�st�t, a t�lakat, az �kszereket, a nemesf�mmel �tsz�tt neh�z brok�tokat, selymeket, a sz�rke m�kusb�l, hermelinb�l �s egy�b �llatokb�l k�sz�lt pr�mes ruh�kat, �s tud�si tekint�ly�re hivatkozva kijelentette, hogy mi�ta vil�g a vil�g, egyetlen v�rosban sem ker�lt k�zre ekkora zs�km�ny. Mindent a megegyez�s szerint osztottak fel: h�rom nyolcad a keresztesek� lett, h�rom nyolcad a velenceiek� �s egy negyedet a j�vend� cs�sz�rnak tettek f�lre. (A latin kr�nik�sokat jobban megd�bbentette a keresztesek p�nz�hs�ge, mint kegyetlens�ge. Gunther beismeri, hogy m�g a nagybecs� Pairis-i M�rton is elsz�ntan megk�vetelte a maga r�sz�t a zs�km�nyb�l, hab�r vall�sos meggy�z�d�st�l hajtva csakis templomokat fosztogatott. Ernoul a velenceieket k�rhoztatja, mint a legmoh�bbakat. Ab� S�ma azt �ll�tja, hogy zs�km�nyuk j� r�sz�t eladt�k muszlimoknak.)

A k�vetkez� feladat a cs�sz�rv�laszt�s volt. Montferrati Bonif�c m�g mindig rem�nykedett abban, hogy megv�lasztj�k. Helyzete meger�s�t�se �rdek�ben kiszabad�totta Izs�k cs�sz�r magyar sz�rmaz�s� �zvegy�t, Margit cs�sz�rn�t, �s azonnal elvette feles�g�l. A velenceiek azonban hallani sem akartak Bonif�cr�l. Nyom�sukra a tr�n egy kev�sb� vitatott szem�ly� lett, IX. Balduin�, Flandria �s Hainault gr�fj��. Balduin el�kel� sz�rmaz�s�, gazdag f�rfi volt, de Bonif�cn�l gyeng�bb jellem, akit k�nnyebb volt ir�ny�tani. A c�me mindenesetre nagyobbnak �g�rkezett val�s�gos hatalm�n�l. � volt az �sszes megh�d�tott ter�let h�b�rura, a velencei d�zs�nak �tadott ter�letek kiv�tel�vel. Szem�lyes birtokaihoz tartozott Tr�kfia eg�szen Khorluig, Bith�nia, M�szia az Ol�mposz hegy�ig �s n�h�ny sziget az �gei-tengeren, Szamothrak�, Leszbosz, Kiosz, Szamosz �s K�sz. F�v�rosa nem lehetett teljesen az �v�, hiszen a velenceiek maguknak k�vetelt�k Konstantin�poly h�rom nyolcad�t, �s v�laszt�suk �ppen a Hagia Szophia sz�kesegyh�zat mag�ba foglal� negyedre esett, ahol a velencei Morosini Tam�s foglalta el a p�tri�rkai tr�nt. A velenceiek ezen k�v�l m�g a birodalomnak azokat a r�szeit is maguknak k�vetelt�k, amelyek el�mozd�tott�k tengeri hatalmukat: a sz�razf�ldi G�r�gorsz�g nyugati partjait, az eg�sz Peloponn�szoszt, Naxoszt, Androszt �s Euboi�t, Gallipolit, a tr�k kik�t�ket a M�rv�ny-tengeren �s Drin�polyt. Bonif�c a tr�n helyett k�rp�tl�sk�ppen egy pontosan meg nem hat�rozott birtokot kapott Anat�li�ban, megkapta a sz�razf�ldi G�r�gorsz�g keleti �s k�z�ps� r�sz�t �s Kr�ta sziget�t. Bonif�cnak azonban semmi kedve sem volt ahhoz, hogy elinduljon ter�leteket h�d�tani �zsi�ba. A felaj�nlott ter�letek helyett ink�bb Maked�nf�t �s Thesszalonik�t k�rte mag�nak. Balduin akad�koskodott, de a k�zv�lem�ny Bonif�cot t�mogatta, k�l�n�sen, amikor felhozta a Rainier fiv�r�t�l sz�rmaz� �r�k�s�d�si jog�t is. Rainier ugyanis B�borbansz�letett M�ria f�rje volt. Bonif�c a velenceieket azzal �ll�totta maga mell�, hogy eladta nekik Kr�t�t. �gy lett bel�le Thesszalonik� kir�lya, aki csak a cs�sz�rnak tartozott h�s�ggel. A kisebb nemesek rangjuk �s fontoss�guk szerint kaptak megfelel� birtokokat.

1204. m�jus 16-�n Balduint �nnep�lyesen megkoron�zt�k a Hagia Szophia sz�kesegyh�zban. Okt�ber elsej�n, miut�n Balduin elfojtotta Bonif�c egyik f�ggetlens�gi k�s�rlet�t, �sszeh�vta udvar�t Konstantin�polyba, ahol hozz�vet�legesen hatsz�z vazallusa kapta meg a neki j�r� birtokot. Id�k�zben kidolgoztak egy alkotm�nyt is, amely r�szben feud�lis jog�szok elm�letein alapult, r�szben pedig k�vette a Jeruzs�lemi Kir�lys�g felt�telezett joggyakorlat�t. A cs�sz�r politikai �gyekben a f�bb h�b�reseib�l �ll� tan�csra t�maszkodhatott, melyben r�szt vett Konstantin�poly velencei polg�rmestere, a podestà is. Ez a tan�cs ir�ny�totta a katonai hadm�veleteket, �s �llamigazgat�si k�rd�sekben visszavonhatta a cs�sz�r rendelkez�seit. Egy hasonl� �sszet�tel� f�b�r�s�g szab�lyozta a cs�sz�r �s alattval�i kapcsolatait. A cs�sz�r nem volt t�bb, mint egyfajta parlamenti fels�h�zi eln�k. A gyakorlatban nagyon kev�s alkotm�ny volt olyan kivitelezhetetlen, mint amilyen az Assises de Romania volt.

Romania, ahogy a latinok h�vt�k a birodalmat, �ppolyan kevess� volt val�s�gos, mint a cs�sz�r hatalma. Sok tartom�ny�t a latinok sohasem h�d�tott�k meg. A realista velenceiek csak annyit foglaltak el, amennyir�l tudt�k, hogy meg is tudj�k tartani: Kr�t�t, Modon �s Kroton kik�t�it a Peloponn�szoszon �s Korfu egy r�sz�t. Az �gei-tengeri szigetek �l�re velencei sz�rmaz�s� vazallusokat �ll�tottak, �s Khefaloni�n �s Euboi�n elfogadt�k azoknak a latin uraknak a h�s�gesk�j�t, akik m�r �el�tt�k telepedtek ott le. Montferrati Bonif�c csakhamar lerohanta a sz�razf�ldi G�r�gorsz�g nagyobbik r�sz�t, birtokhoz juttatv�n h�b�reseit. Egy burgundiai, La Roche-i Otho lett Ath�n �s Th�ba hercege. A Peloponn�szosz k�t francia nemesnek jutott, Champlitte-i Vilmosnak �s Villehardouini Geoffroy-nak, a t�rt�net�r� unoka�ccs�nek, aki megalap�totta az akhaiai hercegek dinaszti�j�t.

�gy a birodalom csaknem valamennyi eur�pai tartom�nya latin k�zre ker�lt. A latinok azonban t�vesen hitt�k, hogy Konstantin�poly megh�d�t�sa egyszeriben nekik juttatta az eg�sz birodalmat. Szerencs�tlens�gek idej�n a g�r�g szellem nagy b�tors�gr�l �s er�r�l tesz tan�bizonys�got. A cs�sz�ri f�v�ros elveszt�se el�sz�r z�rzavart eredm�nyezett. K�t �v leforg�sa alatt azonban a f�ggetlen g�r�g vil�g h�rom ut�d�llam keretein bel�l �jj�szervez�d�tt. Messze keleten Andronikosz cs�sz�r k�t unok�ja, Komn�nosz Alexiosz �s D�vid, nagyn�nj�k, Tanvar, a nagy gr�z kir�lyn� seg�ts�g�vel elfoglalta Trapezuntot �s cs�sz�rs�got hozott l�tre Kis-�zsia fekete-tengeri partjain�l. D�vidot 1206-ban harc k�zben meg�lt�k, amikor hatalmukat ki akarta terjeszteni a Boszporusz f�l�. Alexiosz azonban �lt, �s id�vel felvette a cs�sz�ri c�met, olyan dinaszti�t alap�tv�n, amely k�t �s f�l �vsz�zadon �t fenn�llt, s amelyet a Trapezunton kereszt�lmen� perzsa �s keleti keresedelem tett gazdagg�. A Trapezunt m�g�tti dombokon ez�stb�ny�k voltak, a f�v�ros pedig h�res volt sz�ps�ges hercegn�ir�l. Messze, nyugaton az Ang�losz csal�d egyik fattya Epeirosz despot�ja lett �s olyan dinaszti�t alap�tott, amely v�get vetett a Thesszalonik� Montferrati-kir�lys�gnak. A h�rom ut�d�llam k�z�l a legjelent�sebb az a cs�sz�rs�g volt, amely Nikai�ban sz�letett meg, s amelyet III. Alexiosz le�nya, Anna hozott l�tre f�rj�vel, Theod�rosz Laszkarisszal. K�r�l�tt�k gy�lekeztek a Konstantin�polyb�l elmenek�lt vezet� polg�rok. A Tr�ki�ba menek�lt g�r�g p�tri�rka, Kamaterosz J�nos 1206-ban meghalt, �s a r�gi cs�sz�ri f�v�rosb�l Nikai�ba menek�lt papot, Autoreianosz IV. Mih�lyt v�lasztott�k p�tri�rk�v�. Mih�ly megkoron�zta Theod�roszt �s Ann�t. A g�r�g�k szem�ben ett�l kezdve Nikaia volt a t�rv�nyes cs�sz�ri korm�ny sz�khelye. Theod�rosz hamarosan kiterjesztette uralm�t csaknem minden olyan biz�nci ter�letre, amely m�g megmaradt �zsi�ban. Nem sokkal t�bb, mint �tven �v eltelt�vel ut�dai ism�t Kostantin�polyban uralkodtak.

A latinok megfeledkeztek a Balk�n t�bbi n�p�r�l. Az Aszen fiv�rek ol�h-bolg�r birodalma sz�vesen sz�vetkezett volna vel�k a gy�l�lt g�r�g�k ellen. A latin cs�sz�r azonban olyan ter�letekre tartott ig�nyt, amelyeket Kalojan c�r foglalt el, a latin p�tri�rka pedig a bolg�r ortodox egyh�z feletti fennhat�s�got k�vetelte. �gy a bolg�rok term�szetellenes sz�vets�gre k�nyszer�ltek a g�r�g�kkel, s az 1205-�s drin�polyi csat�ban Romania serege csaknem teljesen megsemmis�lt, Balduin cs�sz�rt pedig b�rt�nbe vetett�k, s a Balk�non halt meg egy v�rban. Egy pillanatra �gy l�tszott, hogy a bolg�r c�r lesz a k�vetkez� konstantin�polyi cs�sz�r. Balduin Henrik nev� testv�r�ben azonban a latin Keletnek is t�madt egy nagy uralkod�ja. T�z�vi uralkod�sa alatt megnyilv�nul� ereje �s b�lcsess�ge megmentette a Latin Cs�sz�rs�got az azonnali �sszeoml�st�l. A g�r�g hatalmass�gok vet�lked�se, az egym�s k�z�tt �s a bolg�rokkal folytatott civakod�saik s a h�tt�rben a t�r�k�k jelenl�te mind hozz�j�rult ahhoz, hogy a latin cs�sz�rs�g 1261-ig fennmaradjon.

1204 lelkes h�d�t�i nem l�thatt�k el�re, hogy milyen hi�baval� lesz v�llalkoz�suk, �s kort�rsaikat is elk�pr�ztatta a h�d�t�s. A latin vil�g eleinte nagyon lelkes volt. J�llehet a Cluny-beli szatirikus �r�, Provins-i Guido feltette vers�ben a k�rd�st: mi�rt enged�lyezte a p�pa, hogy keresztes hadj�rat induljon kereszt�nyek ellen �s a provansz�l trubad�r, Guillem Figuera keser�en v�dolta R�m�t a g�r�g�kkel szemben elk�vetett �rul�s�rt. Amikor azonban mindezt �rta, R�ma �ppen a provansz�lok ellen hirdetett keresztes hadj�ratot. Nagyon kevesen vallottak hozz�juk hasonl� n�zetet. Ince p�pa, hab�r voltak k�ts�gei a Konstantin�poly elleni hadj�rat miatt, eleinte m�gis �r�lt a t�rt�nteknek. Balduin elragadtatott level�re, amelyben a cs�sz�r eldicsekedett Isten csodat�tel�nek nagy �s �rt�kes eredm�nyeivel, Ince azt v�laszolta, hogy � is �rvendezik az �rban, �s fenntart�s n�lk�li t�mogat�s�r�l biztos�totta Balduint.

Nyugaton mindenfel� h�laad� �nneps�geket tartottak, s csak n�tt a lelkesed�s, amikor a francia �s a belga templomokba sorban �rkeztek az �rt�kes erekly�k. Himnuszokkal �nnepelt�k a nagy, istentelen v�ros, a Constantinopolitana Civitas diu profana buk�s�t, amelynek kincsei imm�ron sz�tsz�rattak. A keleti latinokat felb�tor�tott�k a h�rek.

A vel�k rokon frankok kez�n Konstantin�poly bizony�ra hat�konyabban fogja seg�teni a keresztes hadj�ratok eg�sz strat�gi�j�t. Azt besz�lt�k, hogy a v�ros eleste retteg�ssel t�lt�tte el a muszlimokat, a p�pa �rvendezhetett, mivel a h�rek szerint az egyiptomi szult�nt is megr�m�tette Konstantin�poly bev�tele.

Alaposabb meggondol�s ut�n a helyzet m�r nem t�nt ilyen biztat�nak. A p�pa k�ts�gei visszat�rtek. Nagyszer� teljes�tm�ny volt a keleti cs�sz�rs�g �s egyh�z visszaszerz�se a r�mai kereszt�ny vil�g sz�m�ra, de vajon �gy t�rt�nt-e mindez, hogy hossz� t�von is el�ny�kkel j�r? A p�p�hoz egyre t�bb h�r jutott el �s elsz�rnyedve vette tudom�sul, hogy a v�ros kifoszt�s�t szents�gt�r� �s v�res esem�nyek k�s�rt�k. Mint kereszt�ny m�lyen megrend�lt, s mint �llamf�rfi nyugtalan lett. A barb�r kegyetlens�g nem a legjobb m�dszer volt a keleti kereszt�nys�g megnyer�s�re. Keser� haragj�ban levelet �rt Konstantin�polyba felsorolva �s leleplezve az elk�vetett kegyetlens�geket. Azt is megtudta, hogy a h�d�t�k udvariasan felosztott�k egym�s k�z�tt az �llamot �s az egyh�zat, an�lk�l hogy ak�rcsak utal�st tettek volna r�, �s a p�pa jogait sz�nd�kosan figyelmen k�v�l hagyt�k. Ince j�l l�tta, hogy milyen �gyetlen�l pr�b�ltak �j birodalmat szervezni a h�d�t�k, �s hogy a velenceiek mennyire t�lj�rtak a keresztesek esz�n. Ekkor �rtes�lt undorral arr�l is, hogy leg�tusa, Saint-Marcel-i P�ter kiadott egy dekr�tumot, amelyben feloldozta a kereszteseket az all, hogy folytass�k �tjukat a Szentf�ldre. A keresztes hadj�rat �gy felfedte igazi c�lj�t, amely kiz�r�lag kereszt�ny terletek megh�d�t�sa volt. Semmit sem sz�nd�koztak tenni az iszl�m ellen k�zd� kereszt�ny katon�k megseg�t�s�re.

A sz�riai frankok r�d�bbentek, hogy 1204-ben nem sz�m�thatnak seg�ts�gre. EIm�lt a ny�r, �s a keresztesek m�g mindig Konstantin�polyban voltak. Szeptemberben Amalrik kir�ly fegyversz�netet k�t�tt al-Adillal, mert m�r tudta, hogy semmilyen er�s�t�st nem fog kapni. Hamarosan az is kider�lt, hogy az �szaki latin telepek kimondottan �rtanak a sz�riai frankoknak. Balduin cs�sz�r azzal dicsekedett Ince p�p�nak, hogy a Tengerent�lr�l sok lovag j�tt el a koron�z�s�ra, �s � mindent megtett, hogy mag�n�l tartsa �ket. Amikor kider�lt, hogy gazdag �s kellemes birtokokra van kil�t�s a Boszporuszn�l vagy G�r�gorsz�gban, azon lovagok k�z�l, akiknek sz�riai birtokai muszlim k�zre ker�ltek, egyre t�bben Konstantin�polyba siettek, hogy csatlakozzanak hozz�juk. K�zt�k volt Tib�ri�si Hug�, Tripoliszi Rajmund legid�sebb mostohafia �s Komn�n� M�ria le�ny�nak, Ibelini Margitnak a f�rje. A nyugaton �l� s kalandra v�gy� lovagok �rtelmetlennek tartott�k, hogy a messzi �s t�lzs�folt Jeruzs�lemi Kir�lys�gba utazzanak, s ott keressenek maguknak birtokot vagy gazdag �r�k�sn�t. Sokkal jobb birtokok v�rtak r�juk G�r�gorsz�gban. M�r Ciprus megh�d�t�sa is elvont telepeseket Sz�ri�b�l. Romania megh�d�t�sa ut�n a Szentf�ld v�delm�re szinte kiz�r�lag csak a lovagrendek regrut�i �rkeztek Eur�p�b�l.

Soha nem k�vettek el nagyobb b�nt az emberis�g ellen a negyedik keresztes hadj�ratn�l. Elpusztult vagy sz�tsz�r�dott mindaz, amit Biz�nc h�ven meg�rz�tt a m�lt kincseib�l, �s r�ad�sul egy m�g �l�, hatalmas civiliz�ci� kapott hal�los sebet, az eg�sz v�llalkoz�s �ri�si politikai ball�p�s volt. Nem ny�jtott semmilyen seg�ts�get a palesztinai kereszt�nyeknek, mi t�bb, megfosztotta �ket lehets�ges t�mogat�ikt�l, s felbor�totta a kereszt�nys�g eg�sz v�delmi rendszer�t. Ha a keresztesek k�pesek lettek volna kiterjeszteni hatalmukat az eg�sz biz�nci birodalomra, amely egykor Manu�l� volt, akkor jelent�sen seg�thett�k volna a keresztes mozgalmat, hab�r Biz�nc �s a latin Sz�ria �rdekei hamarosan �tk�ztek volna. Manu�l hal�la �ta azonban Biz�nc ter�leteket vesztett Anat�li�ban, �s a latinok m�g a marad�kot sem tudt�k mind megh�d�tani, a g�r�g�k megt�mad�s�val pedig tov�bb er�s�tett�k a t�r�k�ket. A negyedik keresztes hadj�rat k�vetkezm�nyek�ppen egyre nehezebben volt j�rhat� az Eur�p�b�l Sz�ri�ba vezet� sz�razf�ldi �t: az utaz�kkal szemben a nikaiai g�r�g�k gyanakv�ak, a t�r�k�k ellens�gesek voltak. Nyugati fegyveres csapat soha t�bb� nem k�s�relte meg az �tkel�st Anat�li�n. A tengeri utaz�s sem v�lt egyszer�bb�: az olasz haj�k sz�vesebben sz�ll�tottak utasokat a g�r�g szigetekre �s a Boszporuszhoz, mintsem Akkonba vagy a sz�riai kik�t�kbe.

Ha a vil�gt�rt�nelem szempontj�b�l vizsg�ljuk az esem�nyeket, a kvetkezm�nyek egyenesen katasztrof�lisak. Biz�nc a birodalom megsz�let�se �ta v�dte Eur�p�t a hitetlen Kelet, a barb�r �szak ellen. Szembesz�llt vel�k seregeivel, �s megszel�d�tette �ket civiliz�ci�j�val. Nagyon sok v�szterhes id�szakot �lt �t, a v�g m�r t�bbsz�r elker�lhetetlennek l�tszott, de Biz�nc eddig mindent t�l�lt. A tizenkettedik sz�zad v�g�n hossz� v�ls�ggal kellett szemben�znie, hiszen az egy sz�zaddal kor�bbi anat�liai t�r�k h�d�t�s nagy k�rt okozott a gazdas�gnak �s cs�kkentette a munkaer�-ut�np�tl�st, amelynek most kezdtek mutatkozni az els� komoly jelei, mindezt pedig s�lyosb�totta a riv�lis olasz keresked�v�rosok meger�s�d�se. Biz�nc azonban m�g visszaszerezhette volna rugalmass�g�t, visszah�d�thatta volna a Balk�nt �s Anat�lia nagy r�sz�t, �s kult�r�ja m�g �vsz�zadokon �t t�retlen hat�ssal lehetett volna a k�rnyez� orsz�gokra. Befoly�sa al� vonhatta volna m�g a szeldzsuk t�r�k�ket is, akiknek a beolvaszt�sa felfriss�thette volna a birodalmat. A Nikaiai Cs�sz�rs�g t�rt�nete megmutatta, hogy a biz�nciak m�g nem vesz�tett�k el �letk�pess�g�ket. Konstantin�poly elveszt�se azonban megbontotta a biz�nci vil�g egys�g�t, melyet soha t�bb� nem siker�lt helyre�ll�tani, m�g akkor sem, amikor a g�r�g�k visszaszerezt�k f�v�rosukat. A nikaiaiak eredm�nyei k�z�tt meg kell eml�teni, hogy sakkban tartott�k a szeldzsukokat. Amikor azonban egy �j, �leter�s t�r�k t�rzs bukkant fel a kiv�l� Oszm�n uralkod�h�z vezet�se alatt, a keleti kereszt�ny vil�g m�r t�l m�lyen megosztott volt ahhoz, hogy e t�mad�snak hat�konyan ellen tudjon �llni. A keleti kereszt�nys�g ir�nyit�sa m�shova ker�lt, elt�volodott az eur�pai kult�ra mediterr�n sz�l�hely�t�l, �s �tker�lt �szakkeletre, a nagy orosz s�ks�gra. A M�sodik R�ma �tadta hely�t a Harmadik R�m�nak, Moszkv�nak.

A nyugati �s a keleti kereszt�nys�g k�z�tt el lett vetve a gy�l�let magja. Sohasem v�ltak val�ra Ince p�pa hi� rem�nyei �s a keresztesek �ntelt dicsekv�se, hogy v�get vetettek az egyh�zszakad�snak. Barb�r viselked�s�k olyan eml�ket hagyott, amelyet sohasem bocs�tottak meg nekik. K�s�bb a keleti kereszt�ny hatalmass�gok javasolhatt�k ugyan a R�m�val val� egyes�l�st abban a rem�nyben, hogy �gy egys�ges t�r�kellenes frontot tudnak kialak�tani, de n�p�k nem volt hajland� k�vetni �ket. Sohasem felejtett�k el a negyedik keresztes hadj�ratot. Tal�n elker�lhetetlen volt a r�mai egyh�z �s a nagy keleti kereszt�ny egyh�zak elt�volod�sa, de a keresztes mozgalmak csak megkeser�tett�k a kapcsolatukat, s att�l kezdve, b�rmi is volt n�h�ny uralkod� sz�nd�ka, a keleti kereszt�nyek sz�v�ben ez a szakad�s teljes, v�gleges �s j�v�tehetetlen volt.