A rend alap�t�sa

A rend egy m�r m�k�d� egyh�zi int�zm�nyb�l bontakozott ki Jeruzs�lemben. A Sancta Maria Latina benc�s monostor fenntartott egy ispot�lyt (azaz k�rh�zat �s menhelyet) �s benne az Alamizsn�s Szent J�nosr�l elnevezett k�poln�t, az alap�tv�nyt, amib�l az ispot�ly m�k�d�tt, d�l-it�liai keresked�k tett�k zar�ndokok befogad�s�ra 1070 t�j�n. A provence-i (esetleg amalfi) G�rard az �n�ll�s�g ir�ny�ba terelte a betegell�t� k�z�ss�get, amelynek fontoss�ga az els� keresztes hadj�rat ut�n megn�vekedett. G�rard Szent �goston regul�j�t szem el�tt tartva szerkesztett szab�lyzatot a k�z�ss�gnek �s ezt 1113-ban II. Paszk�l j�v�hagyta, az Ispot�lyos H�zat a Szentsz�k k�zvetlen oltalma al� helyezte. G�rard 1120-ban bek�vetkezett hal�la ut�n a rend katonai feladatokat is ell�tott. Sok keresztes vit�z csatlakozott hozz�juk. �k v�dt�k a zar�ndokokat. – Egy�bk�nt az Ib�r-f�lszigeten �lltak csatasorba el�sz�r a johannit�k. (G�rard egyszer� fekete k�peny visel�s�t �rta el� a rendtagoknak, amit a bal v�llon feh�r kereszt d�sz�tett. A „johannita” nevet Alamizsn�s Szent J�nosr�l vett�k, aki alexandriai p�tri�rka volt. 556 t�j�n sz�letett Ciprus sziget�n, Amathoszban. Miut�n csal�dj�t elvesz�tette, vagyon�t sz�tosztotta a szeg�nyeknek �s szent �letet �lt. Alexandria p�tri�rk�ja lett 608-ban. 7000 szeg�nyt vett n�vsorba �s eredm�nyesen gondozta �ket. 619 t�j�n halt meg, eml�knapja janu�r 23.)

A Rend szervezete

Raymund Du Puy (1127-1160) ir�ny�t�s�val a lovagrend �j szab�lyzatot dolgozott ki �s c�mer�kben megjelent a most is haszn�latos nyolc�g� kereszt, jelezve, hogy a lovagok kezdetben nyolc k�l�nb�z� k�z�ss�gb�l �rkeztek. (Akkor Provence, Auvergne, Franciaorsz�g, It�lia, Aragon-Navarra, Castilia-Le�n-Portug�lia, Anglia �s N�metorsz�g fiaib�l verbuv�l�dott a rend.) Katonai tev�kenys�g�k a Szentf�ld�n bizony�that�an 1137-t�l kezd�d�tt. Az egyh�zi vezet�k �s uralkod�k r�j�ttek, hogy a Szentf�ld v�delm�hez helyben �llom�soz� hader� sz�ks�ges �s ez lett t�bbek k�z�tt a johannita lovagrend. A rendtagok h�rom csoportba tagoz�dtak:

• lovagok, vagy harcosok
• papok, akik nem foghattak fegyvert,
• fegyverhordoz�k, beteg�pol�k �s mesteremberek.

A nagymester mellett �llt a rendi tan�cs, rendes tan�cs (consilium ordinarium), amely nyolc tagb�l �llt, �k nyolcf�le �gyet k�pviseltek, pl. k�rh�z�gy, had�gy, haj�z�s, v�r�p�t�s stb.,- m�sr�szt �k k�pviselt�k a nyolc legfontosabb nemzetet. Ruh�zatuk annyiban v�ltozott, hogy IV. S�ndor p�pa (1256-1261) enged�lye alapj�n hadvisel�s k�zben a lovagok p�nc�lzatuk felett kereszttel ell�tott v�r�s k�penyt viselhettek. (A jellegzetes „m�ltai keresztet” csak a 14. sz�zad k�zep�t�l kezdt�k viselni.) A rendnek n�i �ga is volt, az ap�c�k az ispot�lyokban n�i betegek �pol�s�val foglalkoztak.

Rend t�rt�net

Am�g a templomosok f�leg franci�kb�l verbuv�l�dtak, a johannit�k val�ban nemzetk�zi szervezetet alkottak. 1187-ben �s 1244-ben a szentf�ldi nagy veres�gek idej�n a nagymester �s a lovagok mind elestek. Akkon elveszt�se, 1291 ut�n Ciprus sziget�re mentek, itt ki�p�tett�k flott�jukat, majd 1306-ban Biz�nct�l megszerezt�k Rodosz sziget�t �s g�tolt�k az iszl�m tengeri terjeszked�s�t. Itt 1522-ig maradtak. H�rom t�r�k ostromot visszavertek, majd hat h�napi h�sies k�zdelem ut�n feladt�k a szigetet. �tmenetileg Viterboban, a p�pai �llamban kaptak mened�ket. VII. Kelemen p�pa k�zbenj�r�s�ra V. K�roly cs�sz�r jelk�pes �vi b�r�rt, egy vad�szs�lyom �r��rt felaj�nlotta nekik M�lt�t a k�rnyez� szigetekkel �s Tripolisz er�d�tm�nnyel egy�tt. A johannit�k 1524-ben k�t�ttek ki M�lt�n, a „m�hek sziget�n” �s ott 1530-t�l berendezkedtek. Megb�zhat� er�d�tm�nyeket �p�tettek �s l�trehozt�k az akkori id�k legnagyobb k�rh�z�t anat�miai �s orvosi fakult�ssal. F�nyes dics�s�get hozott a rend sz�m�ra az 1565. m�jus 18-t�l szeptember 8-ig tartott ostrom. Szolim�n szult�n negyvenezer katon�ja �s k�tsz�z haj�ja ostromolta a szigetet, amelyet Jean Parisot de la Valette nagymester v�dett mintegy kilencezer lovaggal �s n�h�ny haj�val Garcia de Toledo szic�liai alkir�ly t�zezres sereg�vel szint�n seg�tett. A t�r�k birodalom katonai hanyatl�sa ekkor kezd�d�tt. A rend mindenkori nagymester�nek a n�met-r�mai cs�sz�r hercegi c�met, a f�magass�g� (eminenci�s) megsz�l�t�st, a p�pa pedig b�borosi rangot adom�nyozott. Nap�leon 1798. j�nius 10-�n elfoglalta a szigetet �s a rend Triesztbe tette �t sz�khely�t. A lovagok egy csoportja ekkor a nagymesteri c�met I. P�l orosz c�rnak aj�nlotta fel. I. S�ndor c�r viszont erre m�r nem tartott ig�nyt. Giovanni Battista Tommasi nagymester a lovagokat el�sz�r Messin�ba, majd Cat�ni�ba telep�tette �t �s 1834-ben a M�ltai Lovagrend v�gleg R�m�ban telepedett le. 1991-ben a rend lehet�s�get kapott arra, hogy visszat�rjen M�lt�ra. (Ma kb. t�zezer tagja van, �t kontinensen �t nagyperjels�g, h�rom alperjels�g, csaknem negyven nemzeti sz�vets�g. Sok orsz�ggal diplom�ciai kapcsolatot tartanak fenn, 1990 �ta Magyarorsz�ggal is, hivatalos k�ld�tts�gekkel k�pviseltet mag�t az UNESCO-n�l, az ENSZ Genfben sz�kel� szervezetein�l �s az Eur�pa Tan�csn�l.) IV. Frigyes Vilmos porosz kir�ly 1852-ben fel�ll�totta a rend protest�ns �g�t is.

Johannita lovag a 13. sz. elej�n

Johannita lovag a 13. sz. v�g�n

M�ltai lovag a 16. sz�zadban

M�ltai lovag a 20. sz�zadban

Magyar johannit�k

A Johannit�k pecs�tje az �rp�d-korban

A Johannit�k nagymestere kett�s kereszt el�tt im�dkozik

II. Endre �rme johannita szimb�lumokkal �s a johannita kommenda pecs�tje

IV. B�la �rme johannita szimb�lumokkal

Egy Petronilla nev� nemes h�lgy 1135-ben Jeruzs�lemben magyar ispot�lyt rendezett be. Az ad�sv�teli szerz�d�st a magyar remet�ken k�v�l Raymond de La Puy, a johannita rend m�sodik nagymestere is al��rta. II. G�za �s f�emberei 1150 k�r�l Jeruzs�lemben egy zar�ndokh�zat szereztek �s ennek gondoz�s�t n�h�ny „k�nonok” szerint �l� papra b�zt�k. Ez a jeruzs�lemi k�z�ss�g kapta tulajdonul az Esztergom melletti Szentkir�lyfalv�t, hogy fel�p�tse a Szent Istv�n kir�lyr�l stefanit�knak nevezett ispot�lyos rend hazai k�zpontj�t. A h�romhaj�s templom �s a hozz� tartoz� ispot�ly hamarosan elk�sz�lt. Eredetileg ezt tartott�k az els� johannita, vagy keresztes konventnek magyar f�ld�n, de ma �gy l�tj�k, hogy �n�ll� magyar ispot�lyos rend alap�t�s�r�l van sz�, b�r a szer�nyebb k�z�ss�g jelz� alkalmasabb lenne. (II. G�za szentf�ldi alap�tv�ny�nak -1147 k�r�l – a t�ny�t alapos �rvek felsorakoztat�s�val k�ts�gbe vonja Bozs�ky P�l Gerg� OFM. (Keresztes hadj�ratok, Agap� kiad�, Szeged, 1995, 189. ol) A johannit�k 1138-ban Sz�kesfeh�rv�rott telepedtek le �s M�r(Martyrius) esztergomi �rsek 1156-ban rendh�zat �p�tett sz�mukra. II. G�za �zvegye, Eufrozina pedig t�bb mint �tven birtokot adom�nyozott nekik.

Rendh�zaik voltak az egykori kir�lyi Magyarorsz�g ter�let�n:

• Sz�kesfeh�rv�ron (itt volt magyarorsz�gi k�zpontjuk),
• Esztergomban,
• Csurg�n (1217-t�l),
• �judvaron (12.-13. sz�zad),
• Budaszentl�rincen (a Cs�sz�rf�rd� hely�n 1187 k�r�l, ahol �z�leti b�ntalmakat is gy�gy�tottak),
• Szomolyapuszt�n (a 13. sz�zadban),
• Tolm�cson (1274-es okleveles adat van r�la, az ottani johannita templom 1845-ben d�lt �ssze),
• Szir�kon (a 13.-14. sz�zadban),
• Sopronban (13.-15. sz�zadban),
• Bonyh�dvarasdon,
• Gy�nton(13. sz�zadban, itteni kereszthaj�s templomuk alapfalait Wosinszky t�rta fel),
• Kaposdad�n (szint�n a 13. sz�zadban),
• B�n (a templomosokt�l feloszlat�suk ut�n �tvett, a 15. sz�zadig m�k�dhetett),
• Gy�rben (az itteni rendh�z 1566-ban �gett le),
• Faddon (a 14. sz�zad m�sodik fel�ben m�k�d�tt r�vid ideig),
• Szentl�rincen (a templomosokt�l feloszlat�suk ut�n �tvett),
• Muraszentm�rtonban (Sveti Martin na Muri) (a templomosokt�l feloszlat�suk ut�n �tvett),
• tov�bb� Kesztelc �s Aracsa nev� egykori rendh�zaik is voltak a mai Tolna megye ter�let�n, ezek pontos helye azonban nem ismert,
• �s �bud�t�l �szakra is volt rendh�zuk, illetve
• a Nyulak sziget�nek d�li r�sz�n.

Dr�v�n t�liak:

• B�la (Bela) (1304-t�l),
• Pakr�c (Pakrac) (1416-t�l),
• Gora (Petrinja) (15. sz�zadban),
• Vr�na (Vrana) (a templomosokt�l feloszlat�suk ut�n �tvett, egy id�ben ez volt a magyarorsz�gi k�zponti johannita rendh�z),
• Nekcse (Na�ice) (a templomosokt�l feloszlat�suk ut�n �tvett),
• Luba (Ljuba�),
• Szentm�rton (Bo�jakovina) (a templomosokt�l feloszlat�suk ut�n �tvett),
• Dubica (a templomosokt�l feloszlat�suk ut�n �tvett),
• Csics�n (�i�e),
• Dobsza (Dopsin),
• Dubica (Hrvatska Dubica) (a templomosokt�l feloszlat�suk ut�n �tvett),
• Hresztva (Hresno) (a templomosokt�l feloszlat�suk ut�n �tvett),
• Szentiv�n (Ivanec) (a templomosokt�l feloszlat�suk ut�n �tvett),
• Lesnica (Le�nik) (a templomosokt�l feloszlat�suk ut�n �tvett).

Erd�lyben:

• Torda (13. sz�zad v�ge)

(A 13. sz�zad v�g�n 30 helyen volt rendh�zuk, hiteles helyk�nt m�k�dtek �s az Aranybulla h�t p�ld�nya k�z�l egyet �k �riztek.) Kiv�l�an helyt �lltak az orsz�g v�delm�ben (pl. a tat�rj�r�s idej�n), kiv�ve egy esetet. 1247-ben IV. B�l�t�l h�b�rbe kapt�k meg a sz�r�nyi b�ns�got, az Oltig terjed� ter�leteket �s Kunorsz�g egy r�sz�t. A kir�ly azt v�rta, hogy kiv�l� tapasztalataikat hasznos�tva vesznek r�szt a v�delmi rendszer ki�p�t�s�ben, de �k ezt nem tejes�tett�k, – nem tudni, hogy mi�rt. A rend az Anjou-kat (pl. K�roly R�bertet 1312-ben a rozgonyi csat�ban) t�mogatta, Luxemburgi Zsigmondot m�r kev�sb�. � sem szimpatiz�lt vel�k. A johannit�k hazai m�k�d�s�nek a t�r�k puszt�t�s vetett v�get.